Az egykori NDK fővárosának lakóit szolgálta ki a Staatsoper az Unter den Lindenen. A hársfák alatt II. Frigyes megrendelésére, udvari operának épült házat 1742-ben adták át, de mint a korban oly sok társa, ez az operaház is leégett, s aztán gyorsan újjá is építették, hogy egy évvel a tűz után, 1843 augusztusában újra megnyisson. 1944-ben a Staatsopert is bezárták a totális háború kihirdetésekor - a Staatskapelle Karajan vezetésével viszont folytatta a zenélést -, 1945 februárjában azonban bombatalálat érte az épületet. Az 1955-ig tartó újjáépítés során részben megőrizték a barokk stílusjegyeket. Kelet-Berlin operáját A nürnbergi mesterdalnokokkal nyitották meg ismét. A legutóbbi felújítására 1986-ban került sor, az intézmény vezetői azonban évek óta, különösen egy 2002-es baleset óta - a Don Giovanni előadása közben egy hidraulikus színpadi lift lezuhant - sürgették a felújítást.
A tervek nemrég kerültek nyilvánosságra. Ennek értelmében megemelik a nagyterem plafonját, hatvannal kevesebb ülőhely lesz, a színpadtechnikát és a közönségforgalmi területeket korszerűsítik, valamint a hangzáson is javítani szeretnének. Ennek köszönhetően a 19. századi repertoárra, különsen Wagner operáihoz lesz ideális a hangzás. Előzetes számítások szerint a munkálatok 239 millió euróba kerülnek, és 2013. október 3-án sor kerülhet az első előadásra a renovált épületben. Addig a társulat a Schiller Theaterben tartja előadásait.
Először 2006-ban írtunk a hamburgi Elbphilharmonie építéséről, és már akkor is az volt a hír, hogy drágulnak a költségek. Eredetileg idén tervezték a koncertterem átadását, de ma nem tűnik úgy, hogy a jelenlegi 2012-es avatási időpont tartható. A hamburgiak célja az, hogy a HafenCityben, az egykori téglaraktár helyére olyan építmény kerüljön, ami a városképet az Eiffel-toronyhoz, a Szabadság-szoborhoz vagy Sydney operaházához hasonlóan határozza meg, és a világ tíz legjobb koncerthelyszíneként jegyezzék.
A látványtervek szerint a csupa üveg Elbphilharmonie a jéghullámokat idézi, 37 méter magasan levő teraszáról pedig csodálatos körpanorámában tárul elénk a város. Ám az épület nemcsak a komolyzenének ad hajlékot, mivel a többek közt a pekingi nemzeti stadiont is építő Herzon & de Meuron építésziroda szállodát és luxuslakosztályokat is tervezett ide.
A folyamatos költségnövekedés (itt és itt) egyik városatya töretlen érdeklődésről és lelkesedésről beszél, és azzal mentegetőzik, hogy sem az építkezés közben felmerülő technikai gondokat, sem a jogi vitákat nem láthatták előre. Az azonban bizonytalan, hogy az általa "mágikus helynek" nevezett épületbe beköltözni vágyók mikor kapják meg kulcsaikat.
hírlevél
