Zenés színház

Erkel Ferenc, a nemzeti opera megteremtője

2018.06.15. 19:40
Ajánlom
Százhuszonöt éve, 1893. június 15-én halt meg Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője, a Himnusz megzenésítője. A jubileum alkalmából Erkel-emlékévet tartanak.

1810. november 7-én született Gyulán, német eredetű zenészcsaládban. Gimnáziumi és zenei tanulmányait Nagyváradon, majd Pozsonyban végezte, ahol egész életére meghatározó élményt jelentett számára Bihari János verbunkos zenéje és a városban fellépő Liszt Ferenc virtuóz zongorajátéka. Tizennyolc évesen került Kolozsvárra zenetanárnak, ahol zongoraművészként és zeneszerzőként is ismert lett, szerzeményeibe a polihisztor Brassai Sámuel biztatására emelt be magyaros motívumokat. Pesten 1834-ben mutatkozott be, egy évvel később véglegesen itt telepedett le, de szülővárosába, főként nyaranta, gyakran visszatért.

Erkel_Ferenc_1810-1893_litografia_Barabas_Miklos-193128.jpg

Erkel Ferenc (Fotó/Forrás: Barabás Miklós litográfiája)

1835-ben a Budai Magyar Színjátszó Társulathoz szerződött karmesternek, innen a Pesti Magyar Színházhoz hívták, ahol 1838 januárjában vezényelt először. Két év múlva itt mutatták be első operáját, a Bátori Máriá t; ennek színlapján nevezték először Nemzeti Színháznak az intézményt. A Bátori Mária zenetörténeti jelentőségét az adja, hogy magyar mű volt, magyar nyelven, magyar énekesekkel, 2002-ben ez a mű nyitotta meg az Erkel-operák kritikai kiadásának sorát.

A szövegkönyvet Dugonics András színműve alapján Egressy Béni írta, az ősbemutatón István herceget a zeneszerző öccse, Erkel József alakította. A témát Erkel, miként a későbbiekben is, a magyar történelemből merítette, de feldolgozása már ekkor sem felelt meg a hivatalosságnak. Pályafutása alkonyán Podmaniczky Frigyes báró, az Operaház intendánsa szemére is vetette az idős mesternek:

Annyi dalműve közül egy sem volt, amelyet valamely ünnepélyes alkalommal elő lehetett volna adni. Király- vagy királynégyilkolás, az aristocratia elleni zendülés, nemzetiségi harcok s torzsalkodás nélkül nem lehetett egyetlen librettója sem.

Erkel 1843-ban nem indulhatott a Szózat megzenésítésére kiírt pályázaton, mert a zsűri tagja volt, de Egressy Béni győztes kompozícióját ő hangszerelte zenekarra. A következő évben viszont megnyerte a Himnusz megzenésítésére kiírt pályázatot, nemzeti imánkat azóta az ő zenéjével énekeljük. Ugyancsak 1844-ben született - Egressy szövegkönyvére - első jelentős operája, egyben az első magyar nemzeti opera, a Hunyadi László, 1848. március 15-én este a zenedráma Meghalt a cselszövő kezdetű kórusát énekelték a Nemzeti Színházban.

A szabadságharc leverése utáni időszak a személyes csapások miatt is élete legnehezebb időszakának bizonyult: elvesztette édesapját, lányát és öccsét, házassága felbomlott, komorrá és rideggé vált. Erkel, aki kiváló sakkozó is volt, ezekben az években a pesti sakk-kör és a Filharmóniai Társaság életre hívásán fáradozott. Az elsőt nem engedték a Bach-huszárok, de a zenei társulat 1853-ban megkezdhette működését, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara volt az első magyar hivatásos szimfonikus együttes.

ErkelFerenc2-192946.jpg

Erkel Ferenc

Az önkényuralom enyhültével, 1861-ben került színre a Katona József drámája alapján, Egressy Béni szövegkönyvére készült Bánk bán, melynek zenéjét a legenda szerint a gyulai Almásy-kastély parkjában, egy öreg fa alatt szerezte. Legnagyobb történelmi operánk bemutatója hatalmas sikert aratott, egyben a zsarnokság elleni tiltakozássá vált, Bánk Hazám, hazám című áriája önálló életre kelt. Erkel későbbi operái, a Sarolta, a Dózsa György, a Brankovics György, a Névtelen hősök már nem tettek szert ilyen népszerűségre. A komponista hetvenöt éves volt, amikor az újonnan felépült Operaházban bemutatták kilencedik operáját, az István királyt. Az intézmény megnyitására rendelt, de csak a következő évben bemutatott művet 1885-ben tizenháromszor játszották, de - hatalmas költségigénye miatt - eredeti formájában csak Erkel születésének bicentenáriumán, 2010-ben Komáromban szólaltatták meg újra. Az opera 2013-ban államalapító szent királyunk halálának 975. és szentté avatásának 930. évfordulóján a margitszigeti szabadtéri színpadon kelt ismét életre, helyreállított változata 2014-ben jelent meg CD-n. Utolsó operáját Jókai Mór nyomán Kemény Simonról kezdte írni, de már nem jutott a munka végére.

Erkel kiváló karmester is volt: az Operaház ünnepélyes megnyitásán 1884-ben ő vezényelte a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László nyitányát és a Lohengrin első felvonását. Ő dirigálta nálunk először Beethoven IX. és Schumann I. szimfóniáját, az operák közül Beethoven Fidelióját és Wagner Tannhäuserét. Ő emelte be a magyar operába a verbunkost, a csárdást és a népies műdalt, operáinak több áriája „népdallá” lett. Erkel használt először cimbalmot operazenekarban, a Bánk bán bemutatóján a szólamot tizenöt éves Sándor fia játszotta, mert a zenekar tagjai közül senki sem értett a hangszerhez.

A Virtuózok 2018-as fináléjában Ninh Duc Long a híres Hazám, hazám.. kezdetű áriát énekelte a Bánk bánból.

A zeneszerzőt 1865-ben „az országos daláregylet örökös főkarmesterévé” választották. Az 1875-ben megnyílt Zeneakadémia első igazgatójaként kilenc tárgyat oktatott, olykor Liszt Ferencet helyettesítve. Karmesteri működésének ötvenedik évfordulóját fényes külsőségek közepette ülték meg, utoljára nyolcvanadik születésnapján lépett színpadra, Mozart d-moll zongoraversenyét játszotta. 1888-ban Gyula díszpolgára lett.

Erkel Ferenc 1893. június 15-én halt meg Budapesten. Gyulán 2011-ben adták át felújított szülő- és emlékházát, a város több intézménye is nevét őrzi, s 1921 óta rendszeresen megrendezik az Erkel Ferenc Emlékversenyt. A nevét viselő budapesti Erkel Színház a hatéves felújítást követően 2013-ban Erkel születésnapján nyílt meg hivatalosan, és az ő nevét viseli az egyik legrangosabb magyar zenei díj.

7 zenemű, amit meg kell hallgatnod a nemzeti ünnepen

Kapcsolódó

7 zenemű, amit meg kell hallgatnod a nemzeti ünnepen

Március 15. alkalmából összegyűjtöttünk néhány zeneművet, amelyeket hallgatva méltóképpen emlékezhetsz az 1848-as forradalom hőseire.

„Hazádnak rendületlenül” – 175 éve énekelték először a Szózatot

„Hazádnak rendületlenül” – 175 éve énekelték először a Szózatot

Százhetvenöt éve, 1843. május 10-én énekelték először a nyilvánosság előtt, a pesti Nemzeti Színházban Vörösmarty Mihály Szózat című költeményét Egressy Béni megzenésítésében.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Kétszáz meztelen nő jelenik meg a színpadon egy új Don Giovanni-rendezésben

Az ausztrál Queensland-i Opera kétszáz nőt keres, aki hajlandó meztelenül megjelenni a Don Giovanni új előadásában, amely a #MeToo-kérdést járná körül.
Vizuál

Miben előzte meg a Macskafogó a Disney-filmeket?

A rajongók alkotói interjúkat és filmes kincseket gyűjtöttek a Macskafogó bemutatásának 32. évfordulójára. Mi pedig megnéztük, miben is áll a film varázsa ennyi idő elteltével.
Színház

Jordán Adél szüleivel vehetett át díjat a kritikusoktól

Lázár Katit életműdíjjal, Jordán Tamás szombathelyi színházát különdíjjal jutalmazta a Színházi Kritikusok Céhe. Megható pillanatok és szerethető műsor jellemezte a gálát.
Klasszikus

222 lemezből áll az új Bach-összkiadás

Bach születésének 333. évfordulója van – ez a furcsán kerek szám ad alkalmat arra, hogy a Deutsche Grammophon és a Decca új összkiadást dobjon piacra.
Színház

Amit mindig tudni akartál a színházakról

Mindegy, mennyit járunk, a színház mindig megmarad különleges, misztikus helynek - egy jó előadáson kizárjuk a külvilágot, és mi is az atmoszféra részeivé válunk. Épp ezért a színházban néha sajátos szabályok is működnek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház portré

Aki hidat vert az opera és a pop között: Andrea Bocelli 60 éves

Gyerekként egy baleset következtében veszítette el a látását, így az operaszínpad helyett arénakoncerteken és a lemezstúdióban találta meg az otthonát. Pavarottit elragadta a hangja, de énekelt a pápa előtt és a legnagyobb popsztárokkal is.
Zenés színház london

A brit Királyi Operaház szerint három szó taszítja a nézőiket: a „Királyi”, az „Opera” és a „Ház”

Kulturális és közösségi térré akar válni a londoni Királyi Operaház, amely megújult tereivel és kibővített szolgáltatásaival ezentúl csaknem egész nap nyitva áll majd a nagyközönség előtt.
Zenés színház musical

Öngyilkos tinisztori-musical az elmúlt Broadway-évad legnagyobb szenzációja

Igazi fiatal zsenipáros áll a Dear Evan Hansen című musical mögött, akik két éven belül nyerték el az Oscart, a Tonyt és a Grammyt is. A musicalban komplex, ellentmondásos karakterekkel mutatnak be kemény és fontos témákat.
Zenés színház hír

Kétszáz meztelen nő jelenik meg a színpadon egy új Don Giovanni-rendezésben

Az ausztrál Queensland-i Opera kétszáz nőt keres, aki hajlandó meztelenül megjelenni a Don Giovanni új előadásában, amely a #MeToo-kérdést járná körül.
Zenés színház

A fiatalok két euróért vásárolhatnak jegyet a milánói Scala előadásaira

Huszonöt év alatti fiatalok 2 euróért (650 forintért) vásárolhatnak jegyet a decemberrel kezdődő új évadban a milánói Scala egyes előadásaira - jelentette be Alberto Bonisoli olasz kulturális miniszter, miután találkozott kedden a világhírű operaház főigazgatójával, Alexander Pereirával.