Zenés színház

Erkel utolsó operája koncertszerűen

2012.08.21. 14:38
Ajánlom
A zeneszerző utolsó befejezett operája a gazdagréti Szent Angyalok-templomban augusztus 25-én hallható.

Az operát az Erkel-évben, 2010-ben a komáromi Monostori erődben szólaltatták meg legutóbb. Akkor és most is a MÁV Szimfonikus Zenekar a produkció közreműködője, Csányi Valéria vezényletével. A címszerepben azonban változás lesz: Jekl Lászlót Gurbán János váltja. Gizella királyné Bokor Jutta, Imre herceg Nyári Zoltán lesz, a horvát fejedelem lányát, Crescimirát Bazsinka Zsuzsanna, Barang sámánt pedig Szüle Tamás alakítja ezúttal is, énekel az István Király Kórus a zeneszerző leszármazottja, Somogyvári Ákos dirigálásával.

Szent Istvánról már 1846-ban operaszöveget akart írni Erkelnek Gaal József, ez a terv akkor nem valósult meg. Később Dobsa Lajos szomorújátéka alapján Molnár György írta meg a librettót. Erkel még abban az évben elkészült két felvonás zenéjével. Megakadt a munkában, ezért 1880-ban Váradi Antallal átdolgoztatta a szövegkönyvet. A komponálást 1882-ben fejezte be, a hangszerelést Erkel Gyula, kisebb részt Erkel Sándor készítette el édesapjuk ellenőrzése mellett.  A mű 1885. március 14-i bemutatója elsöprő közönségsikert hozott - mondta el az MTI-nek Kassai István zongoraművész, Erkel-kutató.

A zeneszerző halála után, a millennium évében (1896) az operát Erkel fiai 14 betéttel kibővítették, a Szent Imre-évben (1930) viszont a felére húzták. A műből rádiófelvétel 1993-ban készült, viszont az operát teljes egészében átdogozták - részletezte Kassai István. Kolozsvárott az operát 1996-óta repertoáron tartják, minthogy azonban erőik végesek, a rendkívül nagy együttesre írt művet csak rövidítéssel tudják előadni. A 2000-ben készült Musica Hungarica által kiadott hanglemezhez az eredeti partitúrát használták fel, viszont a műnek csak mintegy a fele hangzik el. "Eredeti formájában teljes egészében először Komáromban szólaltattuk meg újra, 2010. július 10-én" - fűzte hozzá a kutató. 

"Az István király egy mélyen hívő ember remekműve. Színpadán négy olyan szereplő van, akik a magyar történelemben kulcsszerepet játszottak, és akiket a katolikus egyház szentként tisztel: István király, Gizella királyné, Imre herceg és Gellért püspök" - emelte ki Kassai István.

István király, hatalmának csúcspontján, 1031-ben Székesfehérváron egyetlen életben maradt fia megkoronázására készül, hogy Imre fia a horvát fejedelem lányával kötendő házassága után legitim királyként az Árpád-ház folytonosságát biztosíthassa. Egyes források szerint szeptember 2-án érte el Istvánt a hír, hogy fia, Imre vadkan áldozata lett egy vadászaton. Az opera szövegkönyve szerint a herceget, ahogy Vazult is, a későbbi király, Orseolo Péter ölette meg. A királyi családot körülvevő minden szereplő érzelmektől, indulatoktól vezérelve cselekszik, István az egyetlen, aki a helyzetnek megfelelő legjobb döntéseket hozza. "Zenei tekintetben ez az opera Erkel egyik legérettebb alkotása, a 75 éves szerző kora operáinak minden újdonságát alkalmazta benne. Szövegválasztását művészi-irodalmi-színházi, sőt, teológiai téren kritika nem érheti" - hangsúlyozta a zongoraművész.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Egy egész nap Mozart bűvöletében – Íme a Mozart-nap teljes programja!

A Concerto Budapest élőben közvetíti a 3+1 koncertből és egy exkluzív körkapcsolásból álló nagyszabású Mozart-napját. A nap sztárszólistája Angela Hewitt. Egy újonnan felfedezett mű, a D-dúr Allegro is elhangzik.
Vizuál

Klausztrofób kollázs az emberi diszfunkcióról – Fliegauf Bence új filmje a Berlinalén debütált

Fliegauf Bence Rengeteg – Mindenhol látlak című filmjét a Berlinale harmadik napján láthattuk. Soha nincs könnyű dolga annak a rendezőnek, aki egy sikeres epizódfilm folytatására adja a fejét, ugyanis mindenki az elsőhöz fogja mérni az újat. Nem tettek másként a kritikusok sem. A filmről megjelent véleményekből válogattunk.
Vizuál

Hiába fest jobban Szűz Mária a restaurálás után, a tulajdonos reklamál

Ez már nem az, akit ismert és szeretett, állítja, miután egy restaurátor szebb küllemet varázsolt a szobrának. Akár bíróság elé is kerülhet az ügy. Inverz „bundás Krisztus”-eset Lengyelországból.
Vizuál

Mindkét magyar film Ezüst Medvét nyert Berlinben

Mindkét magyar filmet, Nagy Dénes Természetes fény és Fliegauf Bence Rengeteg című alkotását is díjazták a 71. Berlini Filmfesztiválon. Míg Nagy Dénes a legjobb rendezőnek járó trófeát vehette át, addig Kizlinger Lilla a Legjobb Mellékszereplő díját nyerte el a Rengetegben nyújtott alakításáért.
Színház

Bakos-Kiss Gábor lett a Győri Nemzeti Színház új igazgatója

A kilenctagú szakmai bizottság javaslatára Bakos-Kiss Gábort választották a Győri Nemzeti Színház élére – tudatta Facebook-oldalán Dr. Dézsi Csaba András, Győr polgármestere. Az új igazgató 2021. július 1-jétől vezetheti a színházat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Agyhullámok zenéje – interjú Somogyi Szilárddal

A Pendragon-legenda és az Abigél után új előadással bővül a Budapesti Operettszínház online repertoárja. A Virágot Algernonnak 2015-ben hódította meg a Raktárszínház színpadát, az előadás rendezőjével Somogyi Szilárddal a felvétel körülményeiről, a jelenről és a következő produkcióról beszélgettünk.
Zenés színház gyász

Elhunyt Palcsó Sándor operaénekes

A kétszeres Liszt Ferenc-díjas operaénekest, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagját 91 éves korában érte a halál.
Zenés színház hír

Az autósmozik mintájára autósszínházat terveznek Manchesterben

Musical koncertekkel indulna a nyári színházi szezon Manchesterben, ahol mindenki élőben, de biztonságban, a saját autójában ülve élvezhetné az előadásokat.
Zenés színház ajánló

Börtöndráma az Operaházban

A megrázó erejű Ments meg, Uram! (Dead Man Walking) című Jake Heggie-operával folytatódik az Opera Otthonra fizetős streamsorozata. Az Almási-Tóth András rendezte produkció szombaton Meláth Andrea és Sólyom-Nagy Máté főszereplésével látható.
Zenés színház magazin

Óda a magyarokhoz – 240 éve mutatták be Joseph Haydn A hűség jutalma című operáját

1779-ben leégett a fertődi Esterházy kastélyhoz tartozó színház. E sajnálatos esemény nyomán azonban egy igazán különleges zenemű született: Haydn új nagyoperája, A hűség jutalma csendült fel először az újranyitott teátrumban.