Zenés színház

Erkel utolsó operája koncertszerűen

2012.08.21. 14:38
Ajánlom
A zeneszerző utolsó befejezett operája a gazdagréti Szent Angyalok-templomban augusztus 25-én hallható.

Az operát az Erkel-évben, 2010-ben a komáromi Monostori erődben szólaltatták meg legutóbb. Akkor és most is a MÁV Szimfonikus Zenekar a produkció közreműködője, Csányi Valéria vezényletével. A címszerepben azonban változás lesz: Jekl Lászlót Gurbán János váltja. Gizella királyné Bokor Jutta, Imre herceg Nyári Zoltán lesz, a horvát fejedelem lányát, Crescimirát Bazsinka Zsuzsanna, Barang sámánt pedig Szüle Tamás alakítja ezúttal is, énekel az István Király Kórus a zeneszerző leszármazottja, Somogyvári Ákos dirigálásával.

Szent Istvánról már 1846-ban operaszöveget akart írni Erkelnek Gaal József, ez a terv akkor nem valósult meg. Később Dobsa Lajos szomorújátéka alapján Molnár György írta meg a librettót. Erkel még abban az évben elkészült két felvonás zenéjével. Megakadt a munkában, ezért 1880-ban Váradi Antallal átdolgoztatta a szövegkönyvet. A komponálást 1882-ben fejezte be, a hangszerelést Erkel Gyula, kisebb részt Erkel Sándor készítette el édesapjuk ellenőrzése mellett.  A mű 1885. március 14-i bemutatója elsöprő közönségsikert hozott - mondta el az MTI-nek Kassai István zongoraművész, Erkel-kutató.

A zeneszerző halála után, a millennium évében (1896) az operát Erkel fiai 14 betéttel kibővítették, a Szent Imre-évben (1930) viszont a felére húzták. A műből rádiófelvétel 1993-ban készült, viszont az operát teljes egészében átdogozták - részletezte Kassai István. Kolozsvárott az operát 1996-óta repertoáron tartják, minthogy azonban erőik végesek, a rendkívül nagy együttesre írt művet csak rövidítéssel tudják előadni. A 2000-ben készült Musica Hungarica által kiadott hanglemezhez az eredeti partitúrát használták fel, viszont a műnek csak mintegy a fele hangzik el. "Eredeti formájában teljes egészében először Komáromban szólaltattuk meg újra, 2010. július 10-én" - fűzte hozzá a kutató. 

"Az István király egy mélyen hívő ember remekműve. Színpadán négy olyan szereplő van, akik a magyar történelemben kulcsszerepet játszottak, és akiket a katolikus egyház szentként tisztel: István király, Gizella királyné, Imre herceg és Gellért püspök" - emelte ki Kassai István.

István király, hatalmának csúcspontján, 1031-ben Székesfehérváron egyetlen életben maradt fia megkoronázására készül, hogy Imre fia a horvát fejedelem lányával kötendő házassága után legitim királyként az Árpád-ház folytonosságát biztosíthassa. Egyes források szerint szeptember 2-án érte el Istvánt a hír, hogy fia, Imre vadkan áldozata lett egy vadászaton. Az opera szövegkönyve szerint a herceget, ahogy Vazult is, a későbbi király, Orseolo Péter ölette meg. A királyi családot körülvevő minden szereplő érzelmektől, indulatoktól vezérelve cselekszik, István az egyetlen, aki a helyzetnek megfelelő legjobb döntéseket hozza. "Zenei tekintetben ez az opera Erkel egyik legérettebb alkotása, a 75 éves szerző kora operáinak minden újdonságát alkalmazta benne. Szövegválasztását művészi-irodalmi-színházi, sőt, teológiai téren kritika nem érheti" - hangsúlyozta a zongoraművész.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Szabó István filmje nyitja a ma kezdődő Magyar Mozgókép Szemlét

A szombatig tartó rendezvényen 59, Magyar Filmdíjra jelölt művet, valamint számos versenyen kívüli filmet vetítenek a Corvin moziban.
Vizuál

Szabó István nem veszi át életműdíját

Az Oscar- és Kossuth-díjas rendező kitüntetését a közelmúltban többen kritizálták Szabó István ügynökmúltja miatt.
Klasszikus

A lipcsei kántor, aki mindannyiunkat összeköt – Jön a Bach Bridges fesztivál

Bach és Beethoven lesz a főszereplője az idei Bach Bridges Fesztiválnak március 31. és április 3. között a Budapest Music Centerben. A két korszakalkotó zseni munkássága a jelenkor perspektívájából és a nyugatitól eltérő esztétika fénytörésében is megmutatkozik a fesztivál változatos programjában.
Klasszikus

A mi Kodályunk – Zenés ismeretterjesztő film a mozikban

Március 6-a Kodály Zoltán, a világhírű zeneszerző és népzenekutató halálának évfordulója. A 20. század korszakalkotó zenetudósa előtt tisztelegve, március 11-től érkezik a mozikba A mi Kodályunk című rendhagyó dokumentumfilm, amely Kodály kevéssé ismert fiatalkorát dolgozza fel két kimagaslóan tehetséges ifjú muzsikus szemszögéből, egy 1910-es szerzői estet állítva középpontba.
Színház

Három alkotás szerzői kaptak idén Kortárs Magyar Dráma-díjat

Székely Csaba, Schwechtje Mihály, valamint Hajdu Szabolcs és Török-Illyés Orsolya szövegét díjazták a Radnóti Zsuzsa által alapított elismeréssel.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Plácido Domingo bocsánatot kért

A világhírű spanyol operaénekes közleményben kért bocsánatot azoktól a nőktől, akik szexuális zaklatással vádolták meg az elmúlt fél évben - adta hírül a spanyol média kedden.
Zenés színház ajánló

Egyiptom királyaként mutatkozik be Köpeczi Sándor az Aidában

Egyiptom királyának szerepét Köpeczi Sándor énekli az Erkel Színház februári Aida-előadásaiban. A fiatal magyar basszista januárban Verdi-interpretációjáért különdíjat nyert a barcelonai Gran Teatre del Liceuban megrendezett, rangos Tenor Viñas nemzetközi énekversenyen.
Zenés színház hír

A milánói Scala is bezár a koronavírus miatt

Pánikhangulat van Olaszországban, miután száz fölé emelkedett a koronavírussal fertőzöttek száma. Operaházak is bezárnak, a velencei karnevált félbeszakították.
Zenés színház magazin

A díva, akit a grúz szegénységből a világ tetejére segített az énekhangja

Tbilisziben született, Milánóban él, szerte a világon ünneplik. 2020-ban Japán és Kína mellett a Keresztény farsang sztárvendégeként Magyarországon is fellép „az operavilág Angelina Jolie”-jaként emlegetett szoprán, Nino Machaidze, aki magazinunknak karrierje lépcsőfokairól, múltjáról, jelenéről és jövőjéről is mesélt.
Zenés színház ajánló

Mozart zenéje kíséri az apokalipszist a k2 Színház új előadásán

A k2 Színház új, abszurd és melankolikus bemutatója Mozart Dies irae-szekvenciájából indul ki, hogy a Requiem hangjain keresztül rákérdezzen, miért akarja megúszni az európai ember újra és újra a poklok poklát.