Zenés színház

Erőltetett erotika

2007.02.27. 00:00
Ajánlom
Örül az ember, ha végre nem egy olyan operettet tűznek műsorra, amelyet évadról évadra valamelyik magyar színház biztosan elővesz. Ráadásul egy, akár vígoperának is beillő zenei minőségű Offenbach-műről van szó. Zeneileg. Mert a librettó és a Pohár csendül, csin, csin, csin, pezsgő pukkan, pukk, pukk, pukk jellegű dalszövegek hallatán, valamint a musicalfények láttán alábbhagy a lelkesedés.

A Párizsi élet bemutatójának idején a színházak műsorait elsősorban a napi fogyasztásra szánt, futószalagon készült triviális darabok uralták. Összetévesztéses és intrikakomédiák, felszínes társalgási vígjátékok arattak zajos sikereket. A többnyire polgári lakószobákban játszódó történetek szereplőit a szenvedélyek helyett hűvös számítás és kalandvágy motiválta, a cselekmény rendszerint arról szólt, hogyan kerül veszélybe a család félrelépések vagy pénzügyi katasztrófák által, ám a konfliktus mindig szerencsésen megoldódott.

Erre a dramaturgiai sémára épül a librettó, amelyet Béres Attila inkább (zenés) bulvárvígjátéknak, mint társadalmi szatírának rendezett meg. Ez utóbbihoz távolságtartóbban, több iróniával és cinizmussal kellett volna közelíteni. Úgy, ahogyan a nyitányt közjátéknak dramatizálták a kánkánparódiát táncoló takarítónővel, akit egy férfi játszik. A békegalambos Picasso, a mulatóbeli Offenbach-hasonmás konferanszié zárványötlet marad. Egy másik megoldás lehetett volna az, hogy szupergiccsként állítja színpadra a darabot, és mindent csillámporral szór be. A választott középút viszont, különösen az első rész ritmustalanságaival a középszerű unalom felé visz. (Aztán a második rész közepén megérkezik Quimper Karadek grófnő, azaz Lehoczky Zsuzsa, és a női rafinériától, a szexustól vibrálni kezd a levegő, végre élettel telik meg a színpad.)

A "zenés erotika" alcím miatt a nézőnek akaratlanul prekoncepciói és elvárásai vannak. Természetesen figyelembe kell venni, hogy ma egész más számít erotikusnak, mint az 1866-os Palais Royal-beli ősbemutató idején. Ami akkor sikamlós volt, az ma már frivolnak is nehezen nevezhető. Félreértés ne essék: nem a meztelenség hiányzik a színpadról!


Homonnay Zsolt és Szendy Szilvi

Az nem érzékelhető, hogy a Gardfeu-t és Bobinet-t a libidó irányítja. Homonnay Zsolt és Szabó P. Szilveszter buta jófiúk, elképzelhetetlen róluk, hogy életükben nem először rúgtak be, elmesélt kalandjaik pedig valóságosak. Bonviváni klisékkel dolgoznak, ám a két szerep a széles mozdulatoknál többet, humort és túlzásokat kíván. Faragó András inasának gesztusai visszafogottak, prózahangsúlyai pontosan eltaláltak. Földes Tamás a kapuzárás előtt pánikoló báró szerepében mintha az idős Feleki Kamillt idézné meg totyogásával, motyogásával, hanghordozásával. Kalocsai Zsuzsa Gondremark bárónéja körülbelül annyira hideg, mint amennyire a svéd nőkről szóló sztereotípia mondja. Kitaláltak neki egy ordenáré, fölösleges és illúzióromboló mozdulatot, amellyel állandóan az ágyékához kapdos. Szendy Szilvi tűzrőlpattant, ön- és céltudatos Metella, az ájuldozó vénlány, Juliette Verdun szerepében Náray Erika szűk (idő)keretek közé szorított. Fischl Mónika és Vadász Dániel énekhanggal vannak jelen a színpadon.


Szabó P. Szilveszter

A rendező bejátszatja a színház teljes terét, talán azért, hogy érezzük, Párizsban vagyunk. Az énekkar a páholyokba, az emeletre is felmegy a nézők közé, Földes Tamás pedig a Moulin Rouge-ban játszódó jelenetben felállíttatja, megtapsoltatja a publikumot az obligát kánkán láttán. Funkció nélküli ötlet, az előadásélményhez semmit nem ad. Az pláne nem, hogy a twistmozdulatokkal teli produkcióban férfiak is aktívan közreműködnek, ráadásul nyitott hátú, szambát idézően fodros ujjú ingben. A darabtípus konvencióinak megfelelően valósághűségre törekszik a díszlet. Látunk vonatot a vasútállomáson (amelynek óráján viszont nem múlik az idő) és aprólékosan berendezett fürdőszobát (Gardfeu szalonjában a bútorok ülőfelülete azonban plexi).

Hogy mit énekelnek a színpadon, gyakran nem lehet érteni. A finálédal szövegéből a "Párizsban" szón kívül nem sok jut el a nézőkhöz. A szótár szerint az erotika szó jelentése a nemi ösztön (lelki) megnyilvánulásainak összessége, az erotikusé érzéki szerelemmel foglalkozó, érzékiséget tükröző. Az előadásból - mély dekoltázsok ide, szoknya alá bujkálások oda - ezek mégis hiányoznak.

(2007. február 22. 19:00 Operettszínház (Budapest) - Jacques Offenbach: Párizsi élet (bemutató) Gardfeu: Homonnay Zsolt, Bobinet: Szabó P. Szilveszter, Metella: Szendy Szilvi, Gondremark báróné: Kalocsai Zsuzsa, Gondremark báró: Földes Tamás, Frick: Vadász Dániel, Gabrielle: Fischl Mónika, Alfonz: Faragó András, Quimper Karadek grófnő: Lehoczky Zsuzsa, Juliette Verdun: Náray Erika, Prosper: Oláh Tibor, Urbain: Langer Soma, Paulina: Sas Éva, km.: a Budapesti Operettszínház énekkara, zenekara és balettkara. A darab szövegét írta: Henri Meilhac, Ludovic Halevy; magyar szöveg: Romhányi József, dramaturg: Ari-Nagy Barbara; díszlet: Túri Erzsébet; jelmez: Füzér Anni; zenei vezető és vezényel: Makláry László; koreográfus: Lőcsei Jenő; rendező: Béres Attila)

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kulka János tanítja újra beszélni a sztrókon átesett Lang Györgyit

Az énekesnő erről a Klubrádió Ötös című műsorában beszélt Falusi Mariannak, akivel korábban együtt vezették a műsort – számolt be róla a Színház Online.
Klasszikus

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.
Zenés színház

Visszatérés a varázserdőbe – a Szentivánéji álom az Eiffel Műhelyházban

Január 28-tól újra látható az Opera műsorán Britten operája, a Szentivánéji álom. Az eredetileg operavizsgaként létrejött produkció csaknem hat év után kerül ismét színre.
Klasszikus

Mozart első műve

Mindenki tudja, hogy Wolfgang Amadeus Mozart csodagyerek volt, aki már egészen ifjú korában elbűvölte a zeneszerető közönséget. De melyik volt az ifjú komponista legelső darabja, és hány évesen alkotta meg?
Tánc

Élőben, a színpadon festenek majd a Feledi Project legújabb táncszínházi bemutatójában

Feledi János Csehov Sirályát állítja színpadra február 7-én a Nemzeti Táncszínházban. Az előadás érdekessége, hogy Bánki Ákos festőművész a teljes előadás alatt a színpadon fog festeni.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Könnyed játékok következménye – interjú Polyák Lillával

Polyák Lillát legutóbb Guido múzsájaként, Claudia Nardiként láthatta a Budapesti Operettszínház közönsége a Nine-ban, ezúttal pedig a Kálmán Imre Teátrum színpadán esküszik bosszút Valmont vikomt ellen a Veszedelmes viszonyokban. A történethez fűződő kapcsolatáról, Merteuil márkinéról és a darab különleges zenei világáról beszélgettünk.
Zenés színház hír

Meghirdette nyári előadásait az Újszegedi Szabadtéri Színpad

Az új előadásokat Barnák László, a Szegedi Szabadtéri Játékok főigazgatója jelentette be Facebookon.
Zenés színház ajánló

Saját belső démonaikkal küzdenek meg a Tünet Együttes alkotói legújabb bemutatójukban

A Nothing Personal című darabban Szabó Réka, Peer Krisztián és Szász Dániel saját meséjüket alkotják meg, amelyhez Boldizsár Ildikó meseterápiás módszere adott inspirációt. A premiert február 25-én tartják a Jurányi Házban.
Zenés színház ajánló

Visszatérés a varázserdőbe – a Szentivánéji álom az Eiffel Műhelyházban

Január 28-tól újra látható az Opera műsorán Britten operája, a Szentivánéji álom. Az eredetileg operavizsgaként létrejött produkció csaknem hat év után kerül ismét színre.
Zenés színház ajánló

Teljes gőzzel – Beszélgetések és könnyed programok az Eiffel Műhelyházban

Az Eiffel Műhelyház sebességet vált: az új évadban öt vadonatúj programsorozat indul itt, melyek a lehető legtágabb értelemben véve kölcsönzik témáikat az opera társművészetei köréből. Közélet, humor, irodalom, és persze zene, zene, zene.