Zenés színház

Értelemszerűen operett

2012.07.26. 07:28
Ajánlom
Emlékeznek még arra, hogy a Mágnás Miska olvasópróbája egy hosszú asztal mellett kezdődött? Nem véletlenül áll még mindig ugyanott, a Nemzeti Színház Kaszás Attila Termének nagyjából közepén. Igaz, az olvasópéldányok helyett egészen más, jóval terjedelmesebb eszközök borítják be.

Először egy gyors emlékeztető arról, hogy is hagytuk ott az olvasópróbát, milyen állapotban volt akkor a Nemzeti Színház negyedik emeleti stúdiószínpada, és máris ott járunk, hogy ghófjaink - meht egy tisztességes ghóf az haccsol, ugye - épp Rollához indulnának. (Nem annyira távoli és nem is annyira titkolt leánykérési céllal.) De az operettben egyáltalán nem mindegy, egészen pontosan merre is az arra, hiszen a ritmus és a poén nagy úr. (Még a ghófnál is nagyobb.) László Zsolt és Znamenák István épp ezt centizik: melyik szóra forduljanak, melyik szünetre lépjenek, hogyan tudják kiaknázni mindazt a humorforrást, ami a szövegből, a járásból, no meg a két színész testalkatából fakad, és ami az operett műfajához szükséges. Lejárják egyszer, kétszer, háromszor, ha eltévesztik, újrakezdik. Azt hiszem, a "mókáznak és menetelnek" kifejezést ezúttal nem használnám. És sajnos, azt sem tudom lekottázni, amilyen hangsúllyal és hanglejtéssel László Zsolt az "operett" szót minősítő jelzőként használta, mindenesetre a sűrítés iskolapéldája.

De ha már hangsúly és hanglejtés - ezt muszáj elmondanom, mert szerintem érdekes. Rolla és Baracs jelenetét próbálja Rácz Rita és Haja Zsolt. A rendező, Alföldi Róbert nincs megelégedve azzal, ahogyan a fiatal énekes a mondatot befejező "szerethettem volná"-t mondja. Többféleképpen kéri, de valahogy nem egészen azt hallja vissza, amit szeretne. (Ne tessék nagy különbségekre gondolni, egyáltalán nem hangzik hamisan a prózai szöveg, de nyilván Alföldi magában, belül hallja a szövegdallamot.) Majd elkezdi zenei frázisként magyarázni, és hirtelen a zenész - pontosabban: a másik zenész - megérti, mit is várnak tőle, takkra úgy mondja, ahogy az a nagykönyvben - vagy legalábbis a rendezői példányban - meg van írva. A tanulság: nem árt, ha ért a zenéhez az, aki ebbe a műfajba belefog.

Vannak különben más tanulságok is. Például az, hogy a Csengetett, mylord? nagyon javallható a helyes komornyiki viselkedés tanulmányozására. Vagy az, hogy egy nyúlfarknyi öszekötés megrendezése - ki hol és miért jöjjön be, hol és miért menjen ki, mit hozzon be és mit vigyen ki - akár hosszabban is eltarthat, mint egy rendes jeleneté. Meg az, hogy már ebben a térben, öt lépésre a rendezőtől, az asszisztenstől, a pianítótól is nagyban, tehát nagy gesztusokkal, nagy mozdulatokkal, nagy érzelmekkel kell próbálni. Mert a 32 méteres színpadon a méret a lényeg.

Nem véletlenül akkora hatalmasak a kondérok sem, hogy könnyedén beleállhat Radnay Csilla, és nagyjából térdig el is tűnik benne. Igaz, egyáltalában nem könnyű ezekkel a lábasokkal, a hozzájuk passzoló fedőkkel és fakanalakkal megküzdeni: "Én szoktam főzni, de nem üzemi konyhán" - jegyzi meg a Marcsát alakító színésznő. S miután az előbbieket legyőzte, kap egy, majd még egy kést. A hadonászást nyugodtan elfelejthetik, kedves olvasók - és reménybeli nézők -, minden mozdulatnak itt is kiszámított helye van. Sőt, még az sem mindegy, melyik kést hogyan és melyik szótagra vágja bele a deszkába a Fáj, fáj a szívem, a szívem, de fáj kezdetű dalban, és akkor még a kés leérkezésének és cövekszerű beleállásának a pillanatát nem is emlegettük. (Ennek a kiszámíthatósága a próbán még meglehetős esetlegességet mutatott, legközelebb azonban, biztos vagyok benne, a varázslat már megszületik. Igaz, némi kellékesi segítséggel, hiszen valakinek ki kell súlyozni azt a fránya vágóeszközt, magától nem fog menni.) Mindezek oka pedig rendkívül egyszerű, csak magamat ismételném: az operett műfaja.

Az operetten, ez is alapkövetelmény, muszáj ámulnunk és kacagnunk. Lőjek le poénokat? Azt, hogy milyen mutatvánnyal alakul át a Korláth-kastély konyhája terített asztalú ebédlővé, hogy mi történik a "Hepp!" előtt, és hogyan áll Szatory Dávid a frizbiként repülő tányérok között? Nem, azt hiszem, ezt megtartom magamnak. És azt sem árulom el, miért, de leginkább kitől hangzik viccesen az, hogy vasútépítő mérnök. Talán majd legközelebb.

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

Az 1956-os forradalom zenéi

Akár a történelem kötötte össze őket október 23-a eseményeivel, akár a szerző akart ily módon emléket állítani a forradalomnak, sok zenemű létezik, mely mára elválaszthatatlanná vált 1956-tól. Egy csokorra valót gyűjtöttünk belőlük.
Színház

Alföldi Róbertet a Pinceszínházban faggatják

Trezor címmel beszélgetéssorozatot indít a Pinceszínház. Az új, havi rendszerességgel jelentkező sorozat első vendége Alföldi Róbert lesz.
Klasszikus

Kezdődik a Bartók Világverseny

Október 25. és 31. között rendezik meg a Zeneakadémián a Bartók Világversenyt. Az idei évben vonósnégyesek mérkőznek meg, a fordulókat élőben és online is követheti a közönség.
Színház

Alkoholba fojtott romantika a Pesti Színház színpadán

Yasmina Reza népszerű drámája, a Bella Figura látszólag egy kellemesen induló, titkos randevú története, a darabból azonban hiányzik az idill. A magyarországi ősbemutatót Török Ferenc rendezi, az előadás október 22-től látható a Pesti Színházban.
Klasszikus

Minden hangjegy közös érdek – interjú Kelemen Barnabással és Keller Andrással

Az ’56-os forradalom évfordulóján egész napos programmal tiszteleg a hősök előtt a Concerto Budapest. A Magyar Kincsek Ünnepén olyan zeneművek is elhangoznak, amelyekkel máskor nemigen lehet találkozni. Az érdeklődőket pedig talán kellemes meglepetésként éri, milyen gazdag a zeneirodalmunk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Minden részlet a helyére kerül

Célegyenesbe ért az Eiffel Műhelyház ünnepélyes átadása. A látványosan megújult egykori mozdonyjavító műhelyben kialakított játszóhelyeket hivatalosan október 25-én veheti birtokba a publikum, ám az elmúlt időszakban az Opera csapata már belakta a komplexum tereit, ahol több nyilvános előadást is tartottak. A munkálatok a járványhelyzet miatti kényszerű bezárás alatt is folyamatosan zajlottak, az utolsó simításokról Józsa Ankát, a Magyar Állami Operaház beruházó építészét kérdeztük.
Zenés színház ajánló

21. századi összművészet – újra műsoron Az úrhatnám polgár

Az elmúlt évad végének izgalmas összművészeti produkciója volt a Molière és Lully közös alkotásából, Az úrhatnám polgárból készített, modern környezetbe helyezett előadás, melyet idén három alkalommal láthat a közönség.
Zenés színház kritika

A művészet lázadása

Hargitai Iván legújabb rendezésével egy örök érvényű történethez nyúl, fiatalok útkeresésén, sikerein és bukásain keresztül beszél az életről. A székesfehérvári Vörösmarty Színház Fame-előadása eltávolodik a hagyományos színházi keretektől, már-már cirkuszi poronddá változtatva a teret.
Zenés színház interjú

„Körül szeretnék nézni a világban” – Interjú Fürjes Anna Csengével

Egyetlen magyarként került a IV. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny döntőjébe Fürjes Anna Csenge, aki fiatal kora ellenére több kisebb-nagyobb szerepet énekelt már a Magyar Állami Operaház produkcióiban is. A mindössze huszonöt éves mezzoszopránnal beszélgettünk.
Zenés színház ajánló

Isten, haza, család – és ami mögötte van

Alföldi Róbert legújabb rendezésében a kortárs néptánc formanyelvét arra használja, hogy tükröt tartson a valóságunknak, miközben vizsgálat tárgyává teszi a népikultúra egykori berendezkedését, hagyományaink visszásságait.