Zenés színház

Érzelmes történelem

2008.11.06. 00:00
Ajánlom
A Theater Bremen ajánlotta Julia Haeblert a Mezzo Operaverseny és Fesztivál rendezői közé. Eddig a fiatal német rendezőnő jórészt elfeledett operákkal foglalkozott, Brémában pedig az év elején egy világpremiert, a most Szegeden is bemutatott Raoult állította színre. INTERJÚ

Julia Haebler

- Csak néhányat említek eddigi operarendezései közül: Offenbach: Ba-ta-clan, Glanert: A három rejtvény, Krása: Brundibar. Egyik sem tartozik a repertoár legismertebb darabjai közé. Miért ezekkel foglalkozott?

- Nem mindegyiket én választottam, de eddig valóban mindig különleges operákkal kerültem kapcsolatba. Régóta izgat, hogyan lehet a közönséghez a lehető legközelebb vinni az operát. Ahhoz, hogy ezt megvalósítsam, a profi énekesek mellé gyakran hívok gyerekeket vagy félig amatőr közreműködőket. Az utóbbiak rengeteget tanulnak a magasan képzett énekesektől, a gyerekeken pedig mindig látni, mennyire büszkék a közös munkára. A hivatásos énekesek számára a kreativitás új élményét kínálja a nem profikkal való találkozás.

- Ezek szerint a közönséget és az énekeseket is könnyen meg tudja győzni arról, hogy Puccinivel nem zárult le az operairodalom.

- A Turandot történetét szokatlan módon feldolgozó, A három rejtvény című nagyszabású kortárs operát például rendkívül jól fogadta a közönség. Egy csöndes német kisvárosban játszottuk, ahol olyanok is eljöttek az előadásra, akik még sosem jártak operában. Az énekeseknek pedig a szokásos repertoárjuk után valódi felüdülés volt Detlef Glanert operája, amiben mást csinálhattak, mint amit megszoktak. A következő munkám illeszkedik a sorba: jövő júniusban háromszáz tagú gyerekkórussal, színészekkel és énekesekkel a Faust II. része alapján írott operát fogok Brémában rendezni.

- Mi a tapasztalata: a kortárs operáknál a szerző beleszól a műve sorsának színpadi alakulásába?

- A Raoul esetében erről nem volt szó, a zeneszerző Gershon Kingsley és a szövegíró Michael Kunze gyakorlatilag szabadkezet adtak. Igaz, Kingsley a próbák alatt, hat héten keresztül velünk volt Brémában, végig látta, hogy mi történik a művével, de tetszett neki a végeredmény. Az év eleji, még más szereposztással lezajlott bemutató után ötször adtuk elő a Raoult, aztán májusban az operaverseny szereplőivel háromszor, és most egy jókora szünet után Szegeden mutatjuk be újra. A brémai színház a repertoárja szűkítésére és az új premierek számának növelésére törekszik, ezért az idei évadban sajnos nem játsszák.

- A Raoul Wallenberg életéről szóló opera szerzője, Gershon Kingsley úgy határozta meg saját stílusát, mint amikor "Mozart találkozik a Beatles-szel, miközben Carl Gustav Jung azért harcol, hogy az emberi lélek ellentéteit kibékítse egymással." Ez nagyon jól hangzik, de hogy jön ide a holokauszt?

- A holokausztról való közbeszédben lényegi változást hozott Az élet szép című olasz film, ami egy gyerek szemén keresztül ábrázolta a koncentrációs táborok világát. Kingsley operája valami hasonlót idézhet elő: tudomásom szerint nincs más zenemű, ami nem a dodekafónia felől közelítené meg a témát. A Raoul viszont zenéjében főleg a kései Kurt Weillt idézi, ami rendkívül izgalmas döntés.

- A holokauszt kapcsán megkerülhetetlen a bűnnel kapcsolatos állásfoglalás. Mi erről az ön véleménye?

- 2002-ben könyv alakban is kiadták németül az Opa war kein Nazi (Nagypapa nem volt náci) című szociológiai felmérés eredményeit. A felmérés azt vizsgálta, egy-egy családon belül a különböző generációk hogyan értelmezték a holokausztot. Az interjúkban a legidősebbek nyíltan beszéltek arról, mit követtek el a koncentrációs táborokban, bár azt is elismerték, valójában nem tudták, miért teszik mindezt. A szülők generációja még tisztában volt szüleik tetteivel, viszont megdöbbentő, hogy a legfiatalabbak, a mi generációnk tagjai képtelenek gyilkosként tekinteni a nagyszüleikre. „Lehet, hogy a nagyapám gyilkolt, de valójában egy hős volt, akit csupán a rendszer kényszerített arra, hogy ezt megtegye” – ilyen és hasonló véleményeket olvashatunk a könyvben. A tévének és Hollywoodnak nyilvánvaló szerepe van abban, hogy ez a hazugság megerősödhetett, az viszont a mi felelősségünk, hogy a fiatalok ne felejtsék el a múltat.

- A Raoul a történelmi tényekkel szembesíti a nézőt?

- A túl sok adat és tény eltávolítaná a nézőt a témától, a számokkal telezsúfolt történelmi ismeretterjesztés sokszor éppen ezért nem éri el a célját. A Raoul érzelmes, bárki által átélhető történet, amivel egyszerű, de lényeges kérdéseket teszünk fel a ma emberének. Miért történt meg mindez? Megtörténhet-e újra? Ha bekövetkezne, hogyan tudjuk megállítani? A legfontosabb, hogy emlékezzünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

„Mind elmegyünk” – végső búcsút vettek Eötvös Pétertől

Április 18-án délután kollégái, barátai, tisztelői körében emlékeztek meg a március 24-én elhunyt, Kossuth-nagydíjas zeneszerző-karmesterről. A BMC-ben tartott eseményen Káel Csaba, Perényi Miklós, Kovács Géza és Kurtág György mondott beszédet.
Vizuál

A hazai színjátszás kiválóságaival készül Herendi Gábor új filmje

A Kincsem és a Valami Amerika rendezőjének legújabb, Futni mentem című romantikus komédiája november 28-tól látható a mozikban. A közvetlen állami támogatás nélkül készülő produkciót rövid videóban jelentette be Udvaros Dorottya, Ember Márk és Lovas Rozi.
Vizuál

Megvannak az idei Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjasai

Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Klasszikus

Vezető karmesterként folytatja a munkát Vajda Gergely az Ensemble Ars Novával

A neves zeneszerző-karmester három éven át volt a francia kortárs zenei együttes rezidens művésze, ám a sikeres közös projekteknek köszönhetően a zenekar továbbra is együtt kíván dolgozni vele.
Zöldhullám

„Azért is meg akarom védeni őket, mert olyan kicsik” – gyermekek hangjai az arukária fa védelmében

A Kincseink, az araukáriák című kiállítás megnyitója április 22-én, hétfőn 17 órakor lesz a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Átriumában. A tárlat középpontjában az araukária fa és annak számos értéke áll.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Történelmi pszichothriller operai köntösben – közeleg a Borisz Godunov bemutatója

A Kossuth-díjas Bretz Gábor címszereplésével viszi színre április 27-én a Magyar Állami Operaház Muszorgszkij Borisz Godunov című alkotását, amely az 1869-es ősváltozatban először hangzik el Magyarországon.
Zenés színház interjú

A Föld forog tovább, és ezek a csodák újra és újra megtörténnek

Kocsis Dénes a Budapesti Operettszínház vezető művésze, a musicalirodalom legnagyobb szerepeit tudhatja maga mögött. Ezúttal Frank Wildhorn Carmenjében mutatkozik be április 19-én a Nagymező utcai teátrumban.
Zenés színház ajánló

Meseoperát mutatnak be a Vigadóban

Engelbert Humperdinck Jancsi és Juliska című darabját láthatja a közönség a Szent István Filharmonikusok Pastorale című ifjúsági sorozatában, április 20-án és 21-én.
Zenés színház interjú

„Az emberekben vagyok otthon” – interjú Nemes Tiborral

Nemes Tibor első premierjére készül a Budapesti Operettszínházban. A Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős zenés színész hallgatója José Riveraként mutatkozik be a Carmen című musicalben április 20-án.
Zenés színház ajánló

Gálaesttel támogatja az autistákat a Budapesti Operettszínház

Április 23-án Együtt az Autistákért címmel rendeznek jótékonysági estet, amelyen a legnépszerűbb operett-, illetve musicalrészleteket hallhatja a közönség az Operettszínház sztárjainak előadásában.