Zenés színház

Esterházy-regény és gyermekáldozatok – két kortárs opera elé

2021.10.18. 15:40
Ajánlom
Október 21-én látható a Müpa Fesztivál Színházában Vajda Gergelynek Esterházy Péter regénye nyomán írt operája, a Fuharosok, valamint George Benjamin műve, az Into the Little Hill, Horváth Csaba rendezésében és a Forte Társulat közreműködésével.

A fuharosok – tárgyak, úgy – szálfateste nekidőlt puha kukoricacsuhénak, szájuk előtt gőzölgött leheletüktől a sárga levegő, akárha szivaroztak volna. Arcuk széles, szakállasak szinte mind, de nem barátságtalanok, a legkevésbé sem! – a távoli saroglyákból
össze-összenevetnek, hangtalanul és röviden. Értik egymást, látom én. Combjuk daliás, a nadrág csak szűk lehet.

A 20-21. század művészetétől ódzkodó közönség leggyakrabban a hagyományos cselekménymesélés hiányát kifogásolja az újabb művekben. Az emberek vágynak a feldolgozható eseményekre, a megérthető emberi sorsokra és az olyan karakterekre, amelyek valamilyen azonosulási pontot kínálnak.

A Liszt Ünnepen színre kerülő két opera azonban épp abból a szempontból lehet tanulságos, hogy meglássuk, nincs is nagy szakadék a hagyományosnak és a modernnek mondott művészet között.

Vajda Gergely és George Benjamin darabja is olyan általános emberi tartalmakkal foglalkozik, amelyek kétségtelenül sokat mondanak mindenki számára, ugyanakkor sajátos eszközökkel tárják a hallgatóságuk elé, amivel sosem látott világokba vezethetik el őket.

Esterházy Péter 1983-ban írott, szabadversszerű regénye, a Fuharosok alig ötven oldalas terjedelme ellenére is az életmű rendkívül jelentős darabja.

A balladaszerű, szimbólumokkal, célzásokkal teli szöveg archetipikus helyzetet dolgoz fel, egy fiatal lány ártatlanságának elvételét, és a traumán keresztüli felnőtté válását.

Bár teljes bizonyossággal nem lehet megállapítani, a történet elbeszélője nagyjából végig maga Zsófi, ő idézi fel a történteket, a többi szereplőt és azok megszólalásait. A szép, fényes, ám mégis erőszaktevővé levő fuharos, a nyomorék bölcselkedő Bolondka-Lovag, az elnehezült, mégis napfénybe öltözött” anya mind mitikus figurákként tűnnek fel a kislány szemében, így az egész mű sokkal többet mond el az embernek önmagához és társaihoz fűződő viszonyáról, mintsem pusztán az erőszakról.

Vajda Gergely operája kisebb húzásokkal pontosan követi a regény szövegét, egyetlen női szereplő meséli el a fuharosok érkezésének napját, miközben a zenekari szólamok részint párbeszédbe kezdenek vele, részint utalásokkal-idézetekkel gazdagítják az eredeti mű amúgy is bőséges referenciarendszerét. A grófnőnél tett látogatást egy jól elhatárolt Haydn-idézet festi le, ami természetesen egy kis kikacsintás Esterházy felé is. A zene árnyalja a szöveget, de nem telepszik rá túlságosan, inkább segít eligazodni az összetettségében.

Az operában éppúgy jut szerep az emelkedettségnek, az iróniának, a tisztaságnak, a naivitásnak, a durvaságnak, a szomorúságnak és a katarzisnak, mint a regényben, a végkicsengést itt is az ember túlélésre való képessége határozza meg.

A darab bemutatójára 2020. március 13-án került sor a BMC-ben, akárcsak a mostani előadáson, Molnár Anna énekelte Zsófi szerepét, közreműködött az UMZE Kamaraegyüttes a zeneszerző vezényletével. A teljes produkció felvétele itt megtekinthető:

George Benjamin 2006-os kamaraoperája, az Into the Little Hill hasonló elbeszélésmódot követ, két női szereplője narrátorként is megjelenik a történetben, sokszor azonban közvetlenül is megszólaltatják a szereplőket.

Az egyszerre modern és mitikus közegben zajló cselekmény a hammelni patkányfogó legendáját dolgozza fel. Az operában a hatalomvágyó Miniszter egyezséget köt  egy különös Idegennel, hogy megszabadítsa a várost a patkányoktól, és hogy újraválasszák őt.

Cserében esküt mond alvó gyermekére: megadja mindazt a pénzt, amit az Idegen kér tőle. Ahogyan a 13. századi előzményben, a patkányfogó itt sem kapja meg fizetségét, így magával viszi a föld alá a Miniszter gyermekét.

A Martin Crimp drámaíró librettójára készült opera a mitikus mellett többféle modern allegorikus értelmezésre is lehetőséget ad. A patkányok emberszerűsége – illetve az embert sokszor állati sorba vető 20. századi történelem számos áthallást sugall.

Talán nem is annyira kártevők azok a patkányok, akik a Miniszter szerint saját, szabad akaratukból” távoztak – aminek köszönhetően az elpusztításukra szánt költséget inkább szögesdrótra és falakra fordították.

Hasonlóan talányos az opera befejezése is, a gyermek hangja a föld alól szól: ez az otthonunk” – mondja, miközben zenét hall, valahonnan pedig fény sugárzik. Vajon az egész darab legfőbb üzenete a zene hatalma? – tűnődtek a műértelmezők.

A Benjamin-mű szólistái Esther-Elisabeth Rispens és Károlyi Katalin lesznek. Mindkét balladisztikus operát Horváth Csaba, a Forte Társulat alapítója állítja színpadra. Aki ismeri az együttes által képviselt, a kimondhatatlant is megjelenítő, érzékeny formanyelvet, mely a fizikai színház eszköztárából építkezik, nem kételkedhet benne, mennyire illik repertoárjukhoz ez a sejtelmes, de mélyen emberi világ.

Esterházy Péter – Vajda Gergely: Fuharosok / George Benjamin: Into the Little Hill – bemutató
Az UMZE Kamaraegyüttes és a Forte Társulat előadása

Helyszín: Müpa Fesztivál Színház
Időpont: október 21. 19:00

Fejléckép: Vajda Gergely (fotó: Posztós János / Liszt Ünnep)

A sokszínű kortárs zene – Beszélgetés Vajda Gergellyel

Kapcsolódó

A sokszínű kortárs zene – Beszélgetés Vajda Gergellyel

Jazz, popzene, spanyol muzsika, opera-előadás és még számos különlegesség szerepel az UMZE Kamaraegyüttes új évadában, amelyre a kortárs zenét ritkábban hallgató közönség is felkaphatja a fejét. A BMC-ben rendezett koncertsorozatról és az októberi színpadi bemutatóról az együttes művészeti vezetője, Vajda Gergely mesélt.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

„Tökéletlen csaknem az alapjaiig” – Könyvek, amelyeket megbántak íróik

Kit kellett megölnie Sir Arthur Conan Doyle-nak, hogy végre nyugodtan írhasson? Miért tagadta meg főműveit Lev Tolsztoj? Mitől borzong Krasznahorkai László?
Vizuál

Látványos magyar sci-fi érkezik a mozikba márciusban

A 129 című film történelmet ír azzal, hogy az első olyan magyar sci-fi , amelynek szinte minden jelenetében látványos CGI elemeket láthatunk, kizárólag magyar szakemberek munkája nyomán. A neves színészgárdával készült alkotás március elején debütál.
Tánc

Ifjú tehetségek nyertek felvételt a Magyar Táncművészeti Egyetemre

Több mint 90 gyermek és szüleik részvételével zajlott januárban a Magyar Táncművészeti Egyetem felvételije a felsőfokú táncművészképzés előkészítőjére klasszikus balettművész, valamint a moderntánc és színházi tánc szakirányra.
Színház

Tabudöngető előadások érkeznek Szabadkáról a Bethlen Téri Színházba

A Kosztolányi Dezső Színház két Urbán András-rendezést és egy friss Hegymegi Máté-előadást hoz magával a VII. kerületi teátrum 11. Vendégváró Fesztiváljára. A felkavarónak ígérkező produkciókat február 17-19. között láthatják az érdeklődők.
Színház

Szabálytalan utak szabadsága – beszélgetés Pelsőczy Rékával és Vajdai Vilmossal

Pelsőczy Réka és Vajdai Vilmos pályájuk kezdete óta, megszakítás nélkül a Katona József Színház tagjai, akiket rendezőként és színművészként is, egyaránt jegyez a szakma és a nagyközönség. A két művésszel a Katona első évtizede kapcsán beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Stephanie Blythe Gianni Schicchi szerepét énekli San Diegóban

Az énekesnő már korábban is énekelt férfi hangtartományban, egy koncertszerű Carmen-előadásban Don Joséként lépett színpadra. Most baritonszerepben debütál majd.
Zenés színház interjú

„Minden színésznő álma egy igazi nadrágszerep” – interjú Lévai Enikővel a Mária főhadnagy bemutatója kapcsán

Lévai Enikő századik születésnapját ünneplő színháza centenáriumi gálaestjén lép színpadra február közepén, egy hónappal később pedig a Mária főhadnagy címszerepében mutatkozik be.
Zenés színház ajánló

Közeleg az Operaház Prokofjev-bemutatója, a Háború & béke

Január 28-án mutatja be a Magyar Állami Operaház Prokofjev monumentális operáját, a Háború & békét. A Genfi Nagyszínházzal koprodukcióban készült előadást a katalán rendező, Calixto Bieito állította színre.
Zenés színház magazin

Ahol a legnagyobbaknak is remegett a lába – Felfedezőúton a milánói Scalában

Új sorozatunkban a világ leghíresebb operaházaiba kalauzoljuk el olvasóinkat, megismerhetik a helyek történetét, építészeti sajátosságait, de azt is elmeséljük, nekünk milyen tapasztalataink voltak ott, és mire számítson, aki felkeresné az operajátszás ezen nevezetességeit.
Zenés színház interjú

Dinamikus, modern és mai – Beszélgetés Berzsenyi Krisztina jelmeztervezővel és Túri Erzsébet díszlettervezővel

Huszka Jenő Mária főhadnagy című operettje a 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt is tiszteleg. A Budapesti Operettszínház készülő előadásáról Berzsenyi Krisztina jelmeztervezővel és Túri Erzsébet díszlettervezővel beszélgettünk.