Zenés színház

Esterházy-regény és gyermekáldozatok – két kortárs opera elé

2021.10.18. 15:40
Ajánlom
Október 21-én látható a Müpa Fesztivál Színházában Vajda Gergelynek Esterházy Péter regénye nyomán írt operája, a Fuharosok, valamint George Benjamin műve, az Into the Little Hill, Horváth Csaba rendezésében és a Forte Társulat közreműködésével.

A fuharosok – tárgyak, úgy – szálfateste nekidőlt puha kukoricacsuhénak, szájuk előtt gőzölgött leheletüktől a sárga levegő, akárha szivaroztak volna. Arcuk széles, szakállasak szinte mind, de nem barátságtalanok, a legkevésbé sem! – a távoli saroglyákból
össze-összenevetnek, hangtalanul és röviden. Értik egymást, látom én. Combjuk daliás, a nadrág csak szűk lehet.

A 20-21. század művészetétől ódzkodó közönség leggyakrabban a hagyományos cselekménymesélés hiányát kifogásolja az újabb művekben. Az emberek vágynak a feldolgozható eseményekre, a megérthető emberi sorsokra és az olyan karakterekre, amelyek valamilyen azonosulási pontot kínálnak.

A Liszt Ünnepen színre kerülő két opera azonban épp abból a szempontból lehet tanulságos, hogy meglássuk, nincs is nagy szakadék a hagyományosnak és a modernnek mondott művészet között.

Vajda Gergely és George Benjamin darabja is olyan általános emberi tartalmakkal foglalkozik, amelyek kétségtelenül sokat mondanak mindenki számára, ugyanakkor sajátos eszközökkel tárják a hallgatóságuk elé, amivel sosem látott világokba vezethetik el őket.

Esterházy Péter 1983-ban írott, szabadversszerű regénye, a Fuharosok alig ötven oldalas terjedelme ellenére is az életmű rendkívül jelentős darabja.

A balladaszerű, szimbólumokkal, célzásokkal teli szöveg archetipikus helyzetet dolgoz fel, egy fiatal lány ártatlanságának elvételét, és a traumán keresztüli felnőtté válását.

Bár teljes bizonyossággal nem lehet megállapítani, a történet elbeszélője nagyjából végig maga Zsófi, ő idézi fel a történteket, a többi szereplőt és azok megszólalásait. A szép, fényes, ám mégis erőszaktevővé levő fuharos, a nyomorék bölcselkedő Bolondka-Lovag, az elnehezült, mégis napfénybe öltözött” anya mind mitikus figurákként tűnnek fel a kislány szemében, így az egész mű sokkal többet mond el az embernek önmagához és társaihoz fűződő viszonyáról, mintsem pusztán az erőszakról.

Vajda Gergely operája kisebb húzásokkal pontosan követi a regény szövegét, egyetlen női szereplő meséli el a fuharosok érkezésének napját, miközben a zenekari szólamok részint párbeszédbe kezdenek vele, részint utalásokkal-idézetekkel gazdagítják az eredeti mű amúgy is bőséges referenciarendszerét. A grófnőnél tett látogatást egy jól elhatárolt Haydn-idézet festi le, ami természetesen egy kis kikacsintás Esterházy felé is. A zene árnyalja a szöveget, de nem telepszik rá túlságosan, inkább segít eligazodni az összetettségében.

Az operában éppúgy jut szerep az emelkedettségnek, az iróniának, a tisztaságnak, a naivitásnak, a durvaságnak, a szomorúságnak és a katarzisnak, mint a regényben, a végkicsengést itt is az ember túlélésre való képessége határozza meg.

A darab bemutatójára 2020. március 13-án került sor a BMC-ben, akárcsak a mostani előadáson, Molnár Anna énekelte Zsófi szerepét, közreműködött az UMZE Kamaraegyüttes a zeneszerző vezényletével. A teljes produkció felvétele itt megtekinthető:

George Benjamin 2006-os kamaraoperája, az Into the Little Hill hasonló elbeszélésmódot követ, két női szereplője narrátorként is megjelenik a történetben, sokszor azonban közvetlenül is megszólaltatják a szereplőket.

Az egyszerre modern és mitikus közegben zajló cselekmény a hammelni patkányfogó legendáját dolgozza fel. Az operában a hatalomvágyó Miniszter egyezséget köt  egy különös Idegennel, hogy megszabadítsa a várost a patkányoktól, és hogy újraválasszák őt.

Cserében esküt mond alvó gyermekére: megadja mindazt a pénzt, amit az Idegen kér tőle. Ahogyan a 13. századi előzményben, a patkányfogó itt sem kapja meg fizetségét, így magával viszi a föld alá a Miniszter gyermekét.

A Martin Crimp drámaíró librettójára készült opera a mitikus mellett többféle modern allegorikus értelmezésre is lehetőséget ad. A patkányok emberszerűsége – illetve az embert sokszor állati sorba vető 20. századi történelem számos áthallást sugall.

Talán nem is annyira kártevők azok a patkányok, akik a Miniszter szerint saját, szabad akaratukból” távoztak – aminek köszönhetően az elpusztításukra szánt költséget inkább szögesdrótra és falakra fordították.

Hasonlóan talányos az opera befejezése is, a gyermek hangja a föld alól szól: ez az otthonunk” – mondja, miközben zenét hall, valahonnan pedig fény sugárzik. Vajon az egész darab legfőbb üzenete a zene hatalma? – tűnődtek a műértelmezők.

A Benjamin-mű szólistái Esther-Elisabeth Rispens és Károlyi Katalin lesznek. Mindkét balladisztikus operát Horváth Csaba, a Forte Társulat alapítója állítja színpadra. Aki ismeri az együttes által képviselt, a kimondhatatlant is megjelenítő, érzékeny formanyelvet, mely a fizikai színház eszköztárából építkezik, nem kételkedhet benne, mennyire illik repertoárjukhoz ez a sejtelmes, de mélyen emberi világ.

Esterházy Péter – Vajda Gergely: Fuharosok / George Benjamin: Into the Little Hill – bemutató
Az UMZE Kamaraegyüttes és a Forte Társulat előadása

Helyszín: Müpa Fesztivál Színház
Időpont: október 21. 19:00

Fejléckép: Vajda Gergely (fotó: Posztós János / Liszt Ünnep)

A sokszínű kortárs zene – Beszélgetés Vajda Gergellyel

Kapcsolódó

A sokszínű kortárs zene – Beszélgetés Vajda Gergellyel

Jazz, popzene, spanyol muzsika, opera-előadás és még számos különlegesség szerepel az UMZE Kamaraegyüttes új évadában, amelyre a kortárs zenét ritkábban hallgató közönség is felkaphatja a fejét. A BMC-ben rendezett koncertsorozatról és az októberi színpadi bemutatóról az együttes művészeti vezetője, Vajda Gergely mesélt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

„Ha sztrájkolunk, ha lejjebb kapcsolunk, nem lesz magyar operaéneklés” – interjú Ókovács Szilveszterrel

Új évadról, sztrájkról, szereposztásokról és az Eiffel Műhelyházról is kérdeztük Ókovács Szilveszter főigazgatót, aki azt is elárulta, mit gondol az elmúlt időszak néhány olyan kínos ügyéről, amit felkapott a sajtó.
Tánc

Abbahagyja a balettet, és búcsúzik a színpadtól Leblanc Gergely

A 31 éves balettművész az Operaház videójában beszélt arról, hogy elbúcsúzik a színpadtól, és a továbbiakban a háttérben fogja segíteni a Magyar Nemzeti Balett munkáját.
Színház

Mindig van egy hajnal a konyhában – beszélgetés Kovács Patríciával és Schmied Zoltánnal

Valódi érzelmi hullámvasutat kínál a nézőknek a Rózsavölgyi Szalon április közepén bemutatott, Bármit mondhatsz című előadása, amelyben egy negyvenes házaspár próbálja tisztázni sok-sok év alatt felgyülemlett sérelmeiket egy reggelbe nyúló beszélgetés során. A két főszereplővel, Kovács Patríciával és Schmied Zoltánnal beszélgettünk.
Könyv

Megmenekülhet Esterházy Péter egykori otthona

Alkotóházként születhet újjá a 2016-ban elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas író egykori, rómaifürdői családi háza.
Klasszikus

Bach-estre készül Ránki Dezső és az Anima Musicae

A sűrű májusi koncertszezon igazi különlegességet tartogat még a hónap végére is: a Klukon Edit, Ránki Dezső és Ránki Fülöp által megálmodott Csönd-zsák koncertek 14. hangversenyén J. S. Bach négy zongoraversenye csendül fel az Anima Musicae Kamarazenekarral közösen.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Csak semmi komolyság! – interjú Janklovics Péterrel

„Mindennek meg lehet fogni a humoros oldalát” – vallja Janklovics Péter humorista, aki érzékenyítő előadásaiban a klasszikus zene és az opera műfaját igyekszik közelebb hozni a hallgatósághoz provokatívan, ám mindig kellő tisztelettel.
Zenés színház ajánló

Szabadakarat: innovatív koncertszínház sztárokkal a Margitszigeti Színházban

A reformkor első „celeb párjának” szerelmét mutatja be a térben és időben is szabadon mozgó, koncerthangulatú történetet, a szabadakarat >>>> című előadás. Az októberi ősbemutató után, május 28-án szabadtéren is debütál a koncertszínház a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.
Zenés színház hír

Harminckét országból csaknem kétszázan jelentkeztek az idei Marton Éva Nemzetközi Énekversenyre

A Zeneakadémia 70 ezer euró összdíjazású megmérettetésére 106 női és 90 férfi énekese adott be érvényes pályázatot a világ minden tájáról.
Zenés színház interjú

„Ha sztrájkolunk, ha lejjebb kapcsolunk, nem lesz magyar operaéneklés” – interjú Ókovács Szilveszterrel

Új évadról, sztrájkról, szereposztásokról és az Eiffel Műhelyházról is kérdeztük Ókovács Szilveszter főigazgatót, aki azt is elárulta, mit gondol az elmúlt időszak néhány olyan kínos ügyéről, amit felkapott a sajtó.
Zenés színház interjú

Folyamatos tanulás – interjú Kállai Ernővel, az Opera koncertmesterével

Nyolc éve a Magyar Állami Operaház Zenekarának koncertmestere, nemrég pedig ismét szólistaként hallhatta a közönség Kállai Ernőt, aki a 2023/24-es évadban az év zenekari művésze címet is kiérdemelte.