Zenés színház

Esterházy-regény és gyermekáldozatok – két kortárs opera elé

2021.10.18. 15:40
Ajánlom
Október 21-én látható a Müpa Fesztivál Színházában Vajda Gergelynek Esterházy Péter regénye nyomán írt operája, a Fuharosok, valamint George Benjamin műve, az Into the Little Hill, Horváth Csaba rendezésében és a Forte Társulat közreműködésével.

A fuharosok – tárgyak, úgy – szálfateste nekidőlt puha kukoricacsuhénak, szájuk előtt gőzölgött leheletüktől a sárga levegő, akárha szivaroztak volna. Arcuk széles, szakállasak szinte mind, de nem barátságtalanok, a legkevésbé sem! – a távoli saroglyákból
össze-összenevetnek, hangtalanul és röviden. Értik egymást, látom én. Combjuk daliás, a nadrág csak szűk lehet.

A 20-21. század művészetétől ódzkodó közönség leggyakrabban a hagyományos cselekménymesélés hiányát kifogásolja az újabb művekben. Az emberek vágynak a feldolgozható eseményekre, a megérthető emberi sorsokra és az olyan karakterekre, amelyek valamilyen azonosulási pontot kínálnak.

A Liszt Ünnepen színre kerülő két opera azonban épp abból a szempontból lehet tanulságos, hogy meglássuk, nincs is nagy szakadék a hagyományosnak és a modernnek mondott művészet között.

Vajda Gergely és George Benjamin darabja is olyan általános emberi tartalmakkal foglalkozik, amelyek kétségtelenül sokat mondanak mindenki számára, ugyanakkor sajátos eszközökkel tárják a hallgatóságuk elé, amivel sosem látott világokba vezethetik el őket.

Esterházy Péter 1983-ban írott, szabadversszerű regénye, a Fuharosok alig ötven oldalas terjedelme ellenére is az életmű rendkívül jelentős darabja.

A balladaszerű, szimbólumokkal, célzásokkal teli szöveg archetipikus helyzetet dolgoz fel, egy fiatal lány ártatlanságának elvételét, és a traumán keresztüli felnőtté válását.

Bár teljes bizonyossággal nem lehet megállapítani, a történet elbeszélője nagyjából végig maga Zsófi, ő idézi fel a történteket, a többi szereplőt és azok megszólalásait. A szép, fényes, ám mégis erőszaktevővé levő fuharos, a nyomorék bölcselkedő Bolondka-Lovag, az elnehezült, mégis napfénybe öltözött” anya mind mitikus figurákként tűnnek fel a kislány szemében, így az egész mű sokkal többet mond el az embernek önmagához és társaihoz fűződő viszonyáról, mintsem pusztán az erőszakról.

Vajda Gergely operája kisebb húzásokkal pontosan követi a regény szövegét, egyetlen női szereplő meséli el a fuharosok érkezésének napját, miközben a zenekari szólamok részint párbeszédbe kezdenek vele, részint utalásokkal-idézetekkel gazdagítják az eredeti mű amúgy is bőséges referenciarendszerét. A grófnőnél tett látogatást egy jól elhatárolt Haydn-idézet festi le, ami természetesen egy kis kikacsintás Esterházy felé is. A zene árnyalja a szöveget, de nem telepszik rá túlságosan, inkább segít eligazodni az összetettségében.

Az operában éppúgy jut szerep az emelkedettségnek, az iróniának, a tisztaságnak, a naivitásnak, a durvaságnak, a szomorúságnak és a katarzisnak, mint a regényben, a végkicsengést itt is az ember túlélésre való képessége határozza meg.

A darab bemutatójára 2020. március 13-án került sor a BMC-ben, akárcsak a mostani előadáson, Molnár Anna énekelte Zsófi szerepét, közreműködött az UMZE Kamaraegyüttes a zeneszerző vezényletével. A teljes produkció felvétele itt megtekinthető:

George Benjamin 2006-os kamaraoperája, az Into the Little Hill hasonló elbeszélésmódot követ, két női szereplője narrátorként is megjelenik a történetben, sokszor azonban közvetlenül is megszólaltatják a szereplőket.

Az egyszerre modern és mitikus közegben zajló cselekmény a hammelni patkányfogó legendáját dolgozza fel. Az operában a hatalomvágyó Miniszter egyezséget köt  egy különös Idegennel, hogy megszabadítsa a várost a patkányoktól, és hogy újraválasszák őt.

Cserében esküt mond alvó gyermekére: megadja mindazt a pénzt, amit az Idegen kér tőle. Ahogyan a 13. századi előzményben, a patkányfogó itt sem kapja meg fizetségét, így magával viszi a föld alá a Miniszter gyermekét.

A Martin Crimp drámaíró librettójára készült opera a mitikus mellett többféle modern allegorikus értelmezésre is lehetőséget ad. A patkányok emberszerűsége – illetve az embert sokszor állati sorba vető 20. századi történelem számos áthallást sugall.

Talán nem is annyira kártevők azok a patkányok, akik a Miniszter szerint saját, szabad akaratukból” távoztak – aminek köszönhetően az elpusztításukra szánt költséget inkább szögesdrótra és falakra fordították.

Hasonlóan talányos az opera befejezése is, a gyermek hangja a föld alól szól: ez az otthonunk” – mondja, miközben zenét hall, valahonnan pedig fény sugárzik. Vajon az egész darab legfőbb üzenete a zene hatalma? – tűnődtek a műértelmezők.

A Benjamin-mű szólistái Esther-Elisabeth Rispens és Károlyi Katalin lesznek. Mindkét balladisztikus operát Horváth Csaba, a Forte Társulat alapítója állítja színpadra. Aki ismeri az együttes által képviselt, a kimondhatatlant is megjelenítő, érzékeny formanyelvet, mely a fizikai színház eszköztárából építkezik, nem kételkedhet benne, mennyire illik repertoárjukhoz ez a sejtelmes, de mélyen emberi világ.

Esterházy Péter – Vajda Gergely: Fuharosok / George Benjamin: Into the Little Hill – bemutató
Az UMZE Kamaraegyüttes és a Forte Társulat előadása

Helyszín: Müpa Fesztivál Színház
Időpont: október 21. 19:00

Fejléckép: Vajda Gergely (fotó: Posztós János / Liszt Ünnep)

A sokszínű kortárs zene – Beszélgetés Vajda Gergellyel

Kapcsolódó

A sokszínű kortárs zene – Beszélgetés Vajda Gergellyel

Jazz, popzene, spanyol muzsika, opera-előadás és még számos különlegesség szerepel az UMZE Kamaraegyüttes új évadában, amelyre a kortárs zenét ritkábban hallgató közönség is felkaphatja a fejét. A BMC-ben rendezett koncertsorozatról és az októberi színpadi bemutatóról az együttes művészeti vezetője, Vajda Gergely mesélt.

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

Bach és a létezés szakrális matematikája

Milyen zeneeszmény vezette Johann Sebastian Bachot odáig, hogy saját és Isten nevét egyetlen ütemben rejtse el a kottában? A lipcsei zeneszerzőt gyakran emeljük a legmagasabb piedesztálra, miközben merőben máshogy gondolkodott a zenéről, mint ahogy mi tesszük. Nem öncélú önkifejezésnek tartotta, hanem egy magasabb igazság keresésének.
Vizuál

5 érdekesség az új Woody Allen-filmről

A 86 éves örökifjú Woody Allen újra elbűvölő filmet készített. A filmtörténeti hommage-nak és keserédes vígjátéknak is egyaránt kiváló filmje, a Rifkin fesztiválja az év vége egyik legjobb moziélményének ígérkezik.
Zenés színház

Régi-új mesék – Beszélgetés Székely Krisztával

A Hoffmann meséinek van terjedelmes mennyiségű hiteles kézirata, kritikai kiadása, de nincs definitív verziója. Fodor Géza „ismeretlen remekmű”-nek nevezte Offenbach befejezetlenül maradt operáját, amelyre – szintén Fodort idézve – önmagában nem, csak interpretációtörténetileg tekinthetünk. Ezt a történetet írja tovább az Opera előadása, amelyet Székely Kriszta rendez.
Zenés színház

Polyák Lilla 20 év után távozik a Madách Színházból

A színésznő a hírt Facebook-oldalán jelentette be, köszönetet mondva a színház dolgozóinak az eddigi közös munkáért.
Színház

Wunderlich Józsefet két hétre felfüggesztette a Vígszínház

Ahogyan beszámoltunk róla, Wunderlich József a múlt héten többször is nyilvános Facebook-posztban kritizálta a Vígszínház vezetőségét, bírálta a Covid-ellenes intézkedéseket, illetve egy kolléganőjével szembeni bánásmódot. A színház belső vizsgálat lefolytatása mellett döntött.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Különleges produkcióval álltak színpadra a Madách Színházban a Baltazár Színház művészei

Rendhagyó előadással tisztelgett a Madách Színház december 2-án a sérült emberek előtt a fogyatékossággal élő emberek világnapja alkalmából. A Szerencsejáték Zrt. „Tarts velünk egy akadálymentes jövőért!” kampányának részeként ugyanis a Mamma Mia! egyik betétdalát az előadás szereplői a Baltazár Színház színészeivel közösen adták elő.
Zenés színház kritika

A mitológiai szörnyek valósága

Eötvös Péter-ősbemutatót tartott a Berlini Állami Opera. A zeneszerző Sleepless című opera-balladája Jon Fosse Trilógiája alapján készült, Mundruczó Kornél állította színpadra.
Zenés színház hír

Polyák Lilla 20 év után távozik a Madách Színházból

A színésznő a hírt Facebook-oldalán jelentette be, köszönetet mondva a színház dolgozóinak az eddigi közös munkáért.
Zenés színház interjú

Régi-új mesék – Beszélgetés Székely Krisztával

A Hoffmann meséinek van terjedelmes mennyiségű hiteles kézirata, kritikai kiadása, de nincs definitív verziója. Fodor Géza „ismeretlen remekmű”-nek nevezte Offenbach befejezetlenül maradt operáját, amelyre – szintén Fodort idézve – önmagában nem, csak interpretációtörténetileg tekinthetünk. Ezt a történetet írja tovább az Opera előadása, amelyet Székely Kriszta rendez.
Zenés színház ajánló

Különleges repertoárdarabok újra az Opera Eiffel Műhelyházában!

Kenessey Jenő: Az arany meg az asszony/ Örkény István–Tóth Péter: Tóték című egyfelvonásosok és a világszerte is ritkán hallható Edgar című Puccini-darab ismét műsoron az Opera Eiffel Műhelyházában.