Zenés színház

„Ez az a szívdobbanás, ami bennünk is él”

Beszélgetés a Jávorkai testvérekkel a Palotakoncert kapcsán
2020.08.04. 15:05
Ajánlom
Az idei gálán két testvér, két virtuóz zenész, a Jávorkai Brothers is lenyűgöző produkciókkal várja majd az Oroszlános Udvarba érkező közönséget. Jávorkai Sándor és Jávorkai Ádám - egy hegedűművész és egy gordonkaművész –-, akik számos más díj mellett 2009-ben Ausztriában az Év Művészei címet is elnyerték – a Budavári Palotakoncertek kapcsán az általuk megszólaltatott különleges hangszerek történetei mellett többek között az operettel kapcsolatos gondolataikat is megosztották velünk.

Milyen érzésekkel készülnek a Palotakoncertre?

Jávorkai Sándor: Mindig nagyon örülünk neki, amikor itthon, a magyar közönségnek játszhatunk, mert ez az a szívdobbanás, ami bennünk is él. Ráadásul idén, Trianon 100. évfordulóján ez most még fontosabb és örömtelibb alkalom. Mostanában valóban kevesebb alkalmunk nyílik itthon koncertezni, főleg a sok ázsiai turné miatt. De most, hogy körvonalazódik egy együttműködés Vadász Dánielékkel és a Cooperával, a tervek szerint gyakrabban állunk majd a magyar közönség elé.

Milyen dalokat hallhatunk Önöktől a gálán?

JS: Nagy öröm és megtiszteltetés, hogy Lehár Ferenc születésének 150. évfordulója alkalmából az egyik legismertebb osztrák szerző, Johanna Doderer komponált nekünk egy művet hegedűre, csellóra és nagy zenekarra, amit nagyon megszerettünk. Modern, effektekben gazdag, mégis nagyon dallamos.

Jávorkai Ádám: A másik darab, amit előadunk Sarasate Zigeunerweisen, azaz Cigánymelódiák című műve. Érdekesség, hogy eredetileg szóló hegedűre írták a darabot, de mi ketten adjuk elő, így egy kis hegedűs-csellós testvérpárbaj is lesz a produkcióban.

javorkA_JavorkaS-151405.jpg

Jávorka Ádám és Jávorka Sándor (Fotó/Forrás: Co-Opera)

Hogy találkoztak az operett műfajjal, és mi jut az eszükbe erről a szóról?

JS: Ha valaki Bécsben él, elkerülhetetlen ez a találkozás. Ráadásul az operett kiváló példája az osztrák és a magyar kultúra találkozásának is. A gyönyörű dallamok, a szenvedély, az elegancia és olykor a túlzások is elválaszthatatlanok ettől a műfajtól, ami tökéletes élményt nyújthat egy nyári szabadtéri koncert közönségének.

JÁ: Az operett – ha jól csinálják ­– csodaszép tud lenni, és egészen a lélekig hatol. Egy-egy fülbemászó dallam akár hosszú napokon át képes megragadni az ember fejében. A Lehárhoz és Kálmán Imréhez hasonlóan kiemelkedő operettszerzők pedig szerintem akkor is ugyanilyen sikeresek lehettek volna, ha a klasszikus zenénél maradnak.

Emlékeznek az első találkozásra a hangszerükkel?

JS: Zenész családba születtünk: édesapánk hegedült, édesanyánk zongoratanárnő volt. Két és félévesen kaptam az első hegedűmet, négyévesen már hegedültem. Rögtön a saját hangszeremre sikerült rátalálni, mást nem is tudok elképzelni, annyi élményt ad nekem és a közönségnek is. Folyamatosan azon dolgozom és gondolkodom, hogy még jobban tudjak hatni az érzelmekre, hiszen ez a művészet lényege. A zene által ébresztett érzésekre a világ minden táján ugyanúgy reagálnak az emberek.

JÁ: Én édesanyám révén először zongorázni kezdtem, országos zongoraversenyt is nyertem, mégis a cselló lett az én hangszerem. Nem volt csellista a családban, de egyszer valakitől kaptam ajándékba egy lemezt, amin Pablo Casals csellózott. Annyira magával ragadott, hogy azonnal kérlelni kezdtem a szüleimet, hogy inkább azon a hangszeren tanulhassak. Aztán az a szerencse ért, hogy Angelica Maynál, Pablo Casals egyik legjobb növendékénél tanulhattam csellózni, így én is magamba szívhattam azt a zeneiséget, ami Casalstól ered. Mondhatnám, hogy Casals a zenei nagyapám. (nevet)

Ha jól tudom, a hangszerek, amiken játszanak, és amiknek a hangja majd a gálán is felcsendül, szintén különlegesek.

JÁ: Két csellón játszom, az egyik egy Carcassi, ami még David Popperé volt, aki Liszt meghívására érkezett Magyarországra és alapított egy cselló tanszéket. Neki köszönhetően fejlődött ilyen magas szintre a csellóoktatás itt Budapesten, a Zeneakadémián. A másik hangszeremnek is izgalmas a története: tíz éve abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy miután Ausztriában elnyertük „Az Év Művészei” címet, a gálakoncerten odajött hozzánk egy férfi – akiről később kiderült, hogy egy mecénás –, és meghívott másnapra magához. A szoba közepén egy cselló állt, amin 100 éve nem játszott senki. Ahogy ezt zenész nyelven mondjuk: elaludt a hangszer, és kellett pár óra, mire felébredt. Azóta is tart az ébredése. Ez egy Stradivari cselló. Szinte hihetetlen privilégium, hogy ilyen hangszereken játszhatom.

JS: Én egy Guarneri és egy Carcassi hegedűn játszom, így mondhatni, hogy a hangszereink is testvérek. (nevet) A vonóm pedig – amivel egykor Szigeti József is játszott – Bartók Béla tulajdona volt.

Budavári Palotakoncert 2020 - Operett Gála - Találkozások

Budai Vár, Oroszlános Udvar, 2020. augusztus 8. 20:30

További információ és jegyvásárlás ide kattintva>>>

Az operett megoldást kínál és reményt ad az embereknek

Kapcsolódó

Az operett megoldást kínál és reményt ad az embereknek

A Budapesti Operettszínház művésze, Kalocsai Zsuzsa operettprimadonna is fellép az idei Budavári Palotakoncerteken. A Jászai Mari-díjas művésznővel nemcsak a műfajjal való első találkozást idéztük fel, de egyebek mellett arról is beszélgettünk, mi az a pótolhatatlan érték, amit manapság is nyújt számunkra.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Klasszikus

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Klasszikus

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus

Valós időben, koncert közben is nézői kérdésekre válaszol Hámori Máté és az ÓDZ

No, persze biztosított a zavartalan zeneélvezet is. Az Óbudai Danubia Zenekar új sorozatában a kulisszák mögé vezet, hogy belülről nézzük meg, hogyan folyik egy zenekari próba, mit csinál egy karmester és hogyan születik meg a koncert.
Jazz/World

„Réteken és mezőkön improvizáltam hosszasan”

Nyolcadik szerzői lemezét készítette el Tóth Viktor, a hazai jazz-színtér különleges alakja. A szaxofonos, zeneszerző Have No Fear című albumát a Tóth Viktor Arura Trió rögzítette, az élő anyag ihletője a természet volt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

„Mindannyian vágyunk erre az idilli szerelemre” – János vitéz az Operett Online-on

Kacsóh Pongrác gyönyörű daljátékával folytatódik a Budapesti Operettszínház közvetítés-sorozata január 22-én. A Petőfi Sándor elbeszéléséből írt János vitéz Bozsik Yvette rendezésében újfajta értelmezést kap, eggyé olvad benne a túlvilági és a földi lét.
Zenés színház hír

Cseh Tamásra emlékezik a Vígszínház a Magyar Kultúra Napján

Koncertszínházi előadással idézi meg Cseh Tamás alakját január 22-én a Vígszínház. A zeneszerző, énekes éppen a Magyar Kultúra Napján lenne 78 éves, a Kelet-nyugati pályaudvar című est két nagy sikerű lemezének – a Fontátvonulás és a Nyugati pályaudvar – dalait dolgozza fel.
Zenés színház hír

„Húsz évem már a múlt” – 20 éves a Rómeó és Júlia musical

2001. január 19-én mutatták be a párizsi Palais des Congrès-ben Gérard Presgurvic musicaljét, a Shakespeare drámája nyomán írt Rómeó és Júliát.
Zenés színház hír

A nyári szezonra készül a Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Idén a vártnál jóval korábban, már január 18-án kihirdette nyári előadásait a Margitszigeti Szabadtéri Színpad. A minden eddiginél gazdagabb műsorkínálatban az operák, musicalek, balett-, valamint táncelőadások mellett rendhagyó koncerteket is láthatnak az érdeklődők, ahol az ünnepelt popsztárokon túl a klasszikus zene mesterei is képviseltetik magukat.
Zenés színház koktélparti

„Nessun dorma” – Minek köszönheti rendkívüli népszerűségét Puccini operaáriája?

„Vincerò! Vincerò-ò-ò!!!” – És a fejünkben máris megszólal Pavarotti hangja, amint elnyújtva a magas H hangot, üdvrivalgásra készteti a stadionok közönségét. Kerülőúton vált Puccini áriája mindenki kedvencévé, és egy futball-világbajnoksággal indult az egész.