Zenés színház

„Ez az a szívdobbanás, ami bennünk is él”

Beszélgetés a Jávorkai testvérekkel a Palotakoncert kapcsán
2020.08.04. 15:05
Ajánlom
Az idei gálán két testvér, két virtuóz zenész, a Jávorkai Brothers is lenyűgöző produkciókkal várja majd az Oroszlános Udvarba érkező közönséget. Jávorkai Sándor és Jávorkai Ádám - egy hegedűművész és egy gordonkaművész –-, akik számos más díj mellett 2009-ben Ausztriában az Év Művészei címet is elnyerték – a Budavári Palotakoncertek kapcsán az általuk megszólaltatott különleges hangszerek történetei mellett többek között az operettel kapcsolatos gondolataikat is megosztották velünk.

Milyen érzésekkel készülnek a Palotakoncertre?

Jávorkai Sándor: Mindig nagyon örülünk neki, amikor itthon, a magyar közönségnek játszhatunk, mert ez az a szívdobbanás, ami bennünk is él. Ráadásul idén, Trianon 100. évfordulóján ez most még fontosabb és örömtelibb alkalom. Mostanában valóban kevesebb alkalmunk nyílik itthon koncertezni, főleg a sok ázsiai turné miatt. De most, hogy körvonalazódik egy együttműködés Vadász Dánielékkel és a Cooperával, a tervek szerint gyakrabban állunk majd a magyar közönség elé.

Milyen dalokat hallhatunk Önöktől a gálán?

JS: Nagy öröm és megtiszteltetés, hogy Lehár Ferenc születésének 150. évfordulója alkalmából az egyik legismertebb osztrák szerző, Johanna Doderer komponált nekünk egy művet hegedűre, csellóra és nagy zenekarra, amit nagyon megszerettünk. Modern, effektekben gazdag, mégis nagyon dallamos.

Jávorkai Ádám: A másik darab, amit előadunk Sarasate Zigeunerweisen, azaz Cigánymelódiák című műve. Érdekesség, hogy eredetileg szóló hegedűre írták a darabot, de mi ketten adjuk elő, így egy kis hegedűs-csellós testvérpárbaj is lesz a produkcióban.

javorkA_JavorkaS-151405.jpg

Jávorka Ádám és Jávorka Sándor (Fotó/Forrás: Co-Opera)

Hogy találkoztak az operett műfajjal, és mi jut az eszükbe erről a szóról?

JS: Ha valaki Bécsben él, elkerülhetetlen ez a találkozás. Ráadásul az operett kiváló példája az osztrák és a magyar kultúra találkozásának is. A gyönyörű dallamok, a szenvedély, az elegancia és olykor a túlzások is elválaszthatatlanok ettől a műfajtól, ami tökéletes élményt nyújthat egy nyári szabadtéri koncert közönségének.

JÁ: Az operett – ha jól csinálják ­– csodaszép tud lenni, és egészen a lélekig hatol. Egy-egy fülbemászó dallam akár hosszú napokon át képes megragadni az ember fejében. A Lehárhoz és Kálmán Imréhez hasonlóan kiemelkedő operettszerzők pedig szerintem akkor is ugyanilyen sikeresek lehettek volna, ha a klasszikus zenénél maradnak.

Emlékeznek az első találkozásra a hangszerükkel?

JS: Zenész családba születtünk: édesapánk hegedült, édesanyánk zongoratanárnő volt. Két és félévesen kaptam az első hegedűmet, négyévesen már hegedültem. Rögtön a saját hangszeremre sikerült rátalálni, mást nem is tudok elképzelni, annyi élményt ad nekem és a közönségnek is. Folyamatosan azon dolgozom és gondolkodom, hogy még jobban tudjak hatni az érzelmekre, hiszen ez a művészet lényege. A zene által ébresztett érzésekre a világ minden táján ugyanúgy reagálnak az emberek.

JÁ: Én édesanyám révén először zongorázni kezdtem, országos zongoraversenyt is nyertem, mégis a cselló lett az én hangszerem. Nem volt csellista a családban, de egyszer valakitől kaptam ajándékba egy lemezt, amin Pablo Casals csellózott. Annyira magával ragadott, hogy azonnal kérlelni kezdtem a szüleimet, hogy inkább azon a hangszeren tanulhassak. Aztán az a szerencse ért, hogy Angelica Maynál, Pablo Casals egyik legjobb növendékénél tanulhattam csellózni, így én is magamba szívhattam azt a zeneiséget, ami Casalstól ered. Mondhatnám, hogy Casals a zenei nagyapám. (nevet)

Ha jól tudom, a hangszerek, amiken játszanak, és amiknek a hangja majd a gálán is felcsendül, szintén különlegesek.

JÁ: Két csellón játszom, az egyik egy Carcassi, ami még David Popperé volt, aki Liszt meghívására érkezett Magyarországra és alapított egy cselló tanszéket. Neki köszönhetően fejlődött ilyen magas szintre a csellóoktatás itt Budapesten, a Zeneakadémián. A másik hangszeremnek is izgalmas a története: tíz éve abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy miután Ausztriában elnyertük „Az Év Művészei” címet, a gálakoncerten odajött hozzánk egy férfi – akiről később kiderült, hogy egy mecénás –, és meghívott másnapra magához. A szoba közepén egy cselló állt, amin 100 éve nem játszott senki. Ahogy ezt zenész nyelven mondjuk: elaludt a hangszer, és kellett pár óra, mire felébredt. Azóta is tart az ébredése. Ez egy Stradivari cselló. Szinte hihetetlen privilégium, hogy ilyen hangszereken játszhatom.

JS: Én egy Guarneri és egy Carcassi hegedűn játszom, így mondhatni, hogy a hangszereink is testvérek. (nevet) A vonóm pedig – amivel egykor Szigeti József is játszott – Bartók Béla tulajdona volt.

Budavári Palotakoncert 2020 - Operett Gála - Találkozások

Budai Vár, Oroszlános Udvar, 2020. augusztus 8. 20:30

További információ és jegyvásárlás ide kattintva>>>

Az operett megoldást kínál és reményt ad az embereknek

Kapcsolódó

Az operett megoldást kínál és reményt ad az embereknek

A Budapesti Operettszínház művésze, Kalocsai Zsuzsa operettprimadonna is fellép az idei Budavári Palotakoncerteken. A Jászai Mari-díjas művésznővel nemcsak a műfajjal való első találkozást idéztük fel, de egyebek mellett arról is beszélgettünk, mi az a pótolhatatlan érték, amit manapság is nyújt számunkra.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Súlyosan megsérült a Budapesti Operettszínház egyik táncosa a terézvárosi házomlásnál

Június 27-én, a reggeli órákban leomlott egy ház tetőszerkezete a 6. kerületi az Aradi utca és Jókai utca sarkán. A leeső szerkezeti elemek a Jókai utcára zuhantak, maguk alá temetve a Budapesti Operettszínház egyik táncművészét, aki éppen próbára tartott.
Színház

„Kételyek és kétségek visznek előre” – Beszélgetés Blaskó Péterrel

Hamarosan a Nemzeti Színházban is látható lesz Blaskó Péter „családi előadása”, a GRANE – Képzelgések a Peer Gynt nyomán, amelyet lánya, Blaskó Borbála rendezett, és fia is szerepel a Bethlen Téri Színház produkciójában. A színművésszel ősztől Hubay Miklós Ők tudják, mi a szerelem című drámájában is találkozhatunk, Udvaros Dorottya oldalán.
Klasszikus

Új vizekre hajózhatunk a Nemzeti Filharmonikusok új évadában

Régi és új zene, különleges hangszeres művek és egész estés operaprodukciók, beavatókoncertek és kórushangversenyek várják a közönséget a 2022/23-as évadában a Nemzeti Filharmonikusok koncertjein.
Vizuál

Itt születik a zseni – Megnéztük Baz Luhrmann Elvis-filmjét

Ki volt Elvis? És miért lehet fontos nekünk, itt és most? Egyáltalán mit tudunk a Királyról – teszi fel a kérdést Baz Luhrmann rendező, aki hollywoodi szuperprodukcióban dolgozta fel Elvis Presley életét. A vibráló, feszítő, eksztatikus alkotást a nyár egyik legjobb filmjének tartjuk.
Vizuál

Last Minute kiállítások június utolsó hetére

Ezúttal olyan ritkaságszámba menő csoportos és egyéni tárlatokra hívjuk fel a figyelmet, amelyek ezen a héten még megnézhetők. A válogatásban szerepel vadonatúj kiállítótér rég nem látott művésszel, jól ismert galéria 24 kortárs művész munkáját bemutató tárlattal, valamint digitális művészeti triennálé.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Súlyosan megsérült a Budapesti Operettszínház egyik táncosa a terézvárosi házomlásnál

Június 27-én, a reggeli órákban leomlott egy ház tetőszerkezete a 6. kerületi az Aradi utca és Jókai utca sarkán. A leeső szerkezeti elemek a Jókai utcára zuhantak, maguk alá temetve a Budapesti Operettszínház egyik táncművészét, aki éppen próbára tartott.
Zenés színház interjú

„A lelkem mélyén musicaltáncos vagyok” – interjú Kapitány Dorottyával

A balettkar oszlopos tagjaként Kapitány Dorottya az elmúlt években a Budapesti Operettszínház csaknem összes darabjában látható volt, tavasszal pedig egészen új szerepben próbálhatta ki magát: a Jekyll és Hyde koreográfus-asszisztensi feladatait látta el. Az indulásról, a háttérben zajló folyamatokról és az új feladatkörről is beszélgettünk.
Zenés színház hír

Cser Krisztián, Szántó Andrea, Rácz Rita és Balázsi Gergő Ármin is a Magyar Állami Operaház kamaraművésze

Bár július folyamán még tartanak előadásokat, a Magyar Állami Operaház hagyományos évadzáró Csillagóra-gáláján kamaraművészi és más rangos díjakkal tüntette ki munkatársait.
Zenés színház ajánló

Julien király színpadra lép a Pesti Magyar Színházban

A Pesti Magyar Színház új évadának első premierjét, a Madagaszkárt Gémes Antos rendezi, zenei vezetője pedig Szemenyei János.
Zenés színház interjú

„Ez lesz a mi Képzelt riportunk” – Csorba Lóránt, a 80 nap alatt a Föld körül zenei munkálatairól

Verne Gyula klasszikusából, a 80 nap alatt a Föld körül című regényből készül a TRIP legújabb koncertszínházi előadása, melynek premierjét a Városmajori Szabadtéri Színpadon augusztus 18-án tartják. Csorba Lóránttal a színházi zeneszerzés kihívásairól és a „Make Love, Not War” eszményéről is beszélgettünk.