Zenés színház

„Ez az a szívdobbanás, ami bennünk is él”

Beszélgetés a Jávorkai testvérekkel a Palotakoncert kapcsán
2020.08.04. 15:05
Ajánlom
Az idei gálán két testvér, két virtuóz zenész, a Jávorkai Brothers is lenyűgöző produkciókkal várja majd az Oroszlános Udvarba érkező közönséget. Jávorkai Sándor és Jávorkai Ádám - egy hegedűművész és egy gordonkaművész –-, akik számos más díj mellett 2009-ben Ausztriában az Év Művészei címet is elnyerték – a Budavári Palotakoncertek kapcsán az általuk megszólaltatott különleges hangszerek történetei mellett többek között az operettel kapcsolatos gondolataikat is megosztották velünk.

Milyen érzésekkel készülnek a Palotakoncertre?

Jávorkai Sándor: Mindig nagyon örülünk neki, amikor itthon, a magyar közönségnek játszhatunk, mert ez az a szívdobbanás, ami bennünk is él. Ráadásul idén, Trianon 100. évfordulóján ez most még fontosabb és örömtelibb alkalom. Mostanában valóban kevesebb alkalmunk nyílik itthon koncertezni, főleg a sok ázsiai turné miatt. De most, hogy körvonalazódik egy együttműködés Vadász Dánielékkel és a Cooperával, a tervek szerint gyakrabban állunk majd a magyar közönség elé.

Milyen dalokat hallhatunk Önöktől a gálán?

JS: Nagy öröm és megtiszteltetés, hogy Lehár Ferenc születésének 150. évfordulója alkalmából az egyik legismertebb osztrák szerző, Johanna Doderer komponált nekünk egy művet hegedűre, csellóra és nagy zenekarra, amit nagyon megszerettünk. Modern, effektekben gazdag, mégis nagyon dallamos.

Jávorkai Ádám: A másik darab, amit előadunk Sarasate Zigeunerweisen, azaz Cigánymelódiák című műve. Érdekesség, hogy eredetileg szóló hegedűre írták a darabot, de mi ketten adjuk elő, így egy kis hegedűs-csellós testvérpárbaj is lesz a produkcióban.

javorkA_JavorkaS-151405.jpg

Jávorka Ádám és Jávorka Sándor (Fotó/Forrás: Co-Opera)

Hogy találkoztak az operett műfajjal, és mi jut az eszükbe erről a szóról?

JS: Ha valaki Bécsben él, elkerülhetetlen ez a találkozás. Ráadásul az operett kiváló példája az osztrák és a magyar kultúra találkozásának is. A gyönyörű dallamok, a szenvedély, az elegancia és olykor a túlzások is elválaszthatatlanok ettől a műfajtól, ami tökéletes élményt nyújthat egy nyári szabadtéri koncert közönségének.

JÁ: Az operett – ha jól csinálják ­– csodaszép tud lenni, és egészen a lélekig hatol. Egy-egy fülbemászó dallam akár hosszú napokon át képes megragadni az ember fejében. A Lehárhoz és Kálmán Imréhez hasonlóan kiemelkedő operettszerzők pedig szerintem akkor is ugyanilyen sikeresek lehettek volna, ha a klasszikus zenénél maradnak.

Emlékeznek az első találkozásra a hangszerükkel?

JS: Zenész családba születtünk: édesapánk hegedült, édesanyánk zongoratanárnő volt. Két és félévesen kaptam az első hegedűmet, négyévesen már hegedültem. Rögtön a saját hangszeremre sikerült rátalálni, mást nem is tudok elképzelni, annyi élményt ad nekem és a közönségnek is. Folyamatosan azon dolgozom és gondolkodom, hogy még jobban tudjak hatni az érzelmekre, hiszen ez a művészet lényege. A zene által ébresztett érzésekre a világ minden táján ugyanúgy reagálnak az emberek.

JÁ: Én édesanyám révén először zongorázni kezdtem, országos zongoraversenyt is nyertem, mégis a cselló lett az én hangszerem. Nem volt csellista a családban, de egyszer valakitől kaptam ajándékba egy lemezt, amin Pablo Casals csellózott. Annyira magával ragadott, hogy azonnal kérlelni kezdtem a szüleimet, hogy inkább azon a hangszeren tanulhassak. Aztán az a szerencse ért, hogy Angelica Maynál, Pablo Casals egyik legjobb növendékénél tanulhattam csellózni, így én is magamba szívhattam azt a zeneiséget, ami Casalstól ered. Mondhatnám, hogy Casals a zenei nagyapám. (nevet)

Ha jól tudom, a hangszerek, amiken játszanak, és amiknek a hangja majd a gálán is felcsendül, szintén különlegesek.

JÁ: Két csellón játszom, az egyik egy Carcassi, ami még David Popperé volt, aki Liszt meghívására érkezett Magyarországra és alapított egy cselló tanszéket. Neki köszönhetően fejlődött ilyen magas szintre a csellóoktatás itt Budapesten, a Zeneakadémián. A másik hangszeremnek is izgalmas a története: tíz éve abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy miután Ausztriában elnyertük „Az Év Művészei” címet, a gálakoncerten odajött hozzánk egy férfi – akiről később kiderült, hogy egy mecénás –, és meghívott másnapra magához. A szoba közepén egy cselló állt, amin 100 éve nem játszott senki. Ahogy ezt zenész nyelven mondjuk: elaludt a hangszer, és kellett pár óra, mire felébredt. Azóta is tart az ébredése. Ez egy Stradivari cselló. Szinte hihetetlen privilégium, hogy ilyen hangszereken játszhatom.

JS: Én egy Guarneri és egy Carcassi hegedűn játszom, így mondhatni, hogy a hangszereink is testvérek. (nevet) A vonóm pedig – amivel egykor Szigeti József is játszott – Bartók Béla tulajdona volt.

Budavári Palotakoncert 2020 - Operett Gála - Találkozások

Budai Vár, Oroszlános Udvar, 2020. augusztus 8. 20:30

További információ és jegyvásárlás ide kattintva>>>

Az operett megoldást kínál és reményt ad az embereknek

Kapcsolódó

Az operett megoldást kínál és reményt ad az embereknek

A Budapesti Operettszínház művésze, Kalocsai Zsuzsa operettprimadonna is fellép az idei Budavári Palotakoncerteken. A Jászai Mari-díjas művésznővel nemcsak a műfajjal való első találkozást idéztük fel, de egyebek mellett arról is beszélgettünk, mi az a pótolhatatlan érték, amit manapság is nyújt számunkra.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

„Az utolsó mondattal kezdd!” – Könyv jelent meg Kulka János édesapjáról

Azt mondják, a kés Paganinije volt. Mert bebizonyította, hogy gyógyítást is lehet művészi szinten űzni. Ő volt Kulka Frigyes mellkassebész, tüdőgyógyász professzor, aki a mai napig etalon az orvostársadalomban. A hétköznapi embernek inkább a Kulka név üti meg a fülét, ami nem véletlen: a legendás gyógyító Kossuth-díjas színművészünk, Kulka János édesapja volt.
Plusz

„Akik pörgetik a kultúrát” – Itt a Kult50 idei névsora!

A Fidelio idén is összeállította azoknak a művészeknek a névsorát, akik a saját területükön jelentős teljesítményt nyújtottak az előző év folyamán. Ezúttal is tíz kategóriában választottuk ki az alkotókat és alkotócsoportokat védnökeink segítségével.
Zenés színház

Koronavírussal került kórházba Anna Nyetrebko

Az orosz szopránnak a koronavírussal összefüggő tüdőgyulladása van, ezért orvosi felügyeletre szorul.
Könyv

11 különleges könyv az Ünnepi Könyvhétről

Az idén nagyon hányatott sorsúra sikeredett könyvhetet végül részben online tartják meg, de ez nem jelenti azt, hogy a könyves újdonságokból ne lehetne csemegézni!
Klasszikus

Kilép az ország határain a Virtuózok novemberben induló új évada

A nemzetközivé bővülő klasszikus zenei televíziós tehetségkutató hatodik évada november 27-től látható a Duna Televízióban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Koronavírussal került kórházba Anna Nyetrebko

Az orosz szopránnak a koronavírussal összefüggő tüdőgyulladása van, ezért orvosi felügyeletre szorul.
Zenés színház hír

Október közepéig elmaradnak az Opera előadásai

A koronavírus járvány növekvő esetszámaira tekintettel a Magyar Állami Operaház vezetősége úgy döntött, felfüggeszti előadásainak próbáit, ennek eredményeképp pedig a meghirdetett előadások döntő többsége október 17-ig elmarad.
Zenés színház interjú

Létkérdés az opera – Interjú Almási-Tóth Andrással

A kortárs amerikai darab, Jake Heggie Ments meg, Uram! (Dead Man Walking) című alkotásának magyarországi bemutatójára szeptemberben kerül sor. A színpadra állítás koncepciójáról Almási-Tóth András rendezőt kérdeztük.
Zenés színház interjú

István király új arca – Interjú Szinetár Miklóssal

Operaváltozat születik az István, a királyból, a Szörényi–Bródy szerzőpáros nagy sikerű művéből. Bródy János szövege változatlan formában hangzik el, Szörényi Levente rockzenéjét operai verzióban hallhatjuk, Gyöngyösi Levente hangszerelésében. Az izgalmas, műfaji korlátokat átlépő vállalkozás hátteréről a legendás rockopera zeneszerzőjét, Szörényi Leventét és a készülő opera színpadi változatának rendezőjét, Szinetár Miklóst kérdeztük.
Zenés színház ajánló

Rock, lázadás, emlék a múltból - Ricse, Ricse, Beatrice!

A Ricse, Ricse, Beatrice című darab Nagy Feró szemszögéből mutatja be a zenekar történetét, természetesen élőben játszott Beatrice nótákkal és Feróval.