Zenés színház

Ezek a zeneszerzők nem szégyellték a másságukat

2017.07.07. 15:33
Ajánlom
Miközben politikai csatározások és társadalmi viták zajlanak a hétvégi Pride-ról, összegyűjtöttünk néhány zeneszerzőt, akik talán ott lennének július 8-án, és mutatnák, hogy nem szégyen másnak lenni.

A zenetörténet izgalmas – bár szakmai szemmel teljesen lényegtelen – kérdése, hogy mely zeneszerzőkről sejthető, hogy saját nemükhöz vonzódtak. A 18. század például nem igazán volt a nyilvános coming-outok kora, így amikor a híres agglegény Händelnek II. György feltette a kérdést, hogy mi a helyzet a nőkkel, ő csak annyit felelt, hogy nincs másra ideje, csak a zenére. Amiről valljuk be, hogy elég ügyetlen kifogás volt; nem csoda, hogy a zeneszerző egyik első, kortárs életrajzírója is töprengett a kérdésen. Ugyanígy elgondolkodtató Schubert esete, akiről szintén feltételezik zenetudósok, hogy a férfiakhoz vonzódott – köztük Graham Johnson zongoristához, illetve Johann Mayrhofer költőhöz, aki vállaltan homoszexuális volt, és a zeneszerzővel közös lakáson osztozott évekig.

Csajkovszkijnak jutott talán a legfájdalmasabb sors.

Egy olyan társadalomban, mint amilyen a cári világ volt a 19. században, egy meleg zeneszerzőnek esélye nem volt a boldog életre. A komponista ennek ellenére mozgott olyan körökben, mely elsősorban homoszexuális művészeket és patrónusokat gyűjtött egybe. 1869-ben eljegyezte Désirée Artôt szopránénekesnőt, 1877-ben pedig elvette Antonyina Miliukovát, csupán azért, hogy elejét vegye a szexualitását érintő szóbeszédeknek. Nem kizárt, hogy 1893-as halála, melyet hivatalosan kolera okozott, öngyilkosság volt. A temetés ugyanis nyitott koporsóval zajlott, a holtat pedig barátai és rajongói sírva csókolgatták, ami elképzelhetetlen lett volna, ha a zeneszerző fertőző beteg.

Vegyünk sorra néhány olyan komponistát, akiknek már megadatott az, hogy bátran felvállalják másságukat!

Benjamin Britten

Michael Tippett, Ben Britten és Peter Pears. Tippett a másságát nyíltan felvállaló zeneszerző volt, aki kevéssé ismert még hazánkban.

Michael Tippett, Ben Britten és Peter Pears. Tippett a másságát nyíltan felvállaló zeneszerző volt, aki kevéssé ismert még hazánkban. (Fotó/Forrás: Erich Auerbach / Getty Images Hungary)

Az angolok számára a legnagyobb 20. századi zeneszerző még mindig kevésbé ismert itthon. A Peter Grimes és a Háborús rekviem szerzője inkább zárkózott volt a magánéletét illetően, de Peter Pears tenoristával való évtizedek kapcsolata soha nem volt titok. Levelezésük azóta már olvasható,

(ebből tudjuk azt is, hogy Britten beceneve „Honey Bee”, az az méhecske volt),

és amikor a zeneszerző meghalt, II. Erzsébet királynő Pears-t biztosította együttérzéséről.

Samuel Barber és Gian Carlo Menotti

Samuel Barber (balra) és a neves karmester, Serge Koussevitzky

Samuel Barber (balra) és a neves karmester, Serge Koussevitzky

Barber szinte majdnem egyműves szerzővé vált, de a vonósokra írt Adagióján kívül a Hegedűversenyét viszonylag gyakran játsszák a világban. Gyerekként a szülei sportolónak szánták, Barber azonban hamar ráébredt, hogy művészettel szeretne foglalkozni. Anyjának kilencévesen írt levele felér egy coming-outtal: „Édesanyám, azért írok neked, hogy elmondjam a titkot, ami miatt aggódom. Ne sírj, hogy ezt olvasod, ez a hiba nem a tiéd és nem az enyém. (...) azzal kezdem, hogy nekem nem sportolónak kell lennem. Nekem zeneszerzőnek kell lennem, és az is leszek, ez biztos.”

Barber az egyetemen ismerkedett meg a szintén zeneszerző Gian Carlo Menottival, akivel hamar összeköltöztek, és együtt töltötték a következő négy évtizedet.

Francis Poulenc

Francis Poulenc

Francis Poulenc

A Hatok francia zeneszerzőcsoport tagja szakított Debussyval és az impresszionizmussal, zenei nyelvére az egzisztencialista filozófia és a music hall hatott.

Félig szerzetes, félig sakál

– ezzel az érdekes mondattal jellemezte őt egyik kortársa. Poulenc rendkívül szellemes ember volt, az írásai és a beszélgetései tele voltak kancsal utalásokkal és kétértelmű viccekkel, melyeknek célpontjai gyakran fiatal férfiak voltak. Egyike volt az első zeneszerzőknek, akik nyíltan vállalták homoszexualitásukat. Katolikusként évtizedeken át gyötörte a bűntudat, de élete késői szakaszában mégis így írt egy barátjának: „Tudod, hogy olyan biztos vagyok a hitemben (mindenféle messianisztikus nagyzolás nélkül), mint amennyire biztos vagyok párizsias szexualitásomban.”

Dame Ethel Smyth

Dame Ethel Smyth

Dame Ethel Smyth (Fotó/Forrás: Sasha / Getty Images Hungary)

A zenetörténet főszereplői sajnos még mindig a férfiak, de nem teljes a lista egy hölgy nélkül. Dame Ethel Smyth az egyik legjelentősebb női zeneszerző, akinek The Wreckers című operáját a legkiválóbb angol műnek tartják a műfajban Britten és Purcell mellett. Ethel Smyth írta a szüfrazsett mozgalom indulóját is, és annyira lelkesen vett részt a feminista megmozdulásokban, hogy két hónapra börtönbe is került. Amikor Sir Thomas Beecham, a legendás karmester meglátogatta a Holloway-börtönben, egy csapat nő az udvaron az indulót énekelte, miközben

a zeneszerzőnő a börtönablak mögött egy fogkefével vezényelte őket.

Ethel Smyth a viktoriánus korban élt, Viktória királynő pedig nem hitt abban, hogy a leszbikusok léteznek. Ethel két lábon járó példa volt ennek az ellenkezőjére, hiszen több szenvedélyes kapcsolata is volt nőkkel, ebből a leghíresebb és legmulatságosabb fellángolás az volt, amit 71 évesen (!) Virginia Woolf iránt érzett. Az írónő ekkor negyvenes éveinek végén járt, és Ethel közeledéséről azt mondta, olyan volt, mintha egy „hatalmas rák kapta volna el őt az ollóival”. Ennek ellenére jó barátnők lettek.

És a ráadás...

Tegnap Jonas Kaufmann, aki csupán szimpatizál a Pride-mozgalommal, a Facebook-oldalára posztolta ezt a fotót, melyhez nem kell további kommentár.

(Forrás: LimeLightMagazine)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Chaplin, az elfeledett zeneszerző zseni

Legtöbb filmjéhez maga komponált zenét, pedig nem tudott kottát olvasni. Egy időben sehova nem ment a hegedűje nélkül, és zeneszerzőként Oscar-díjat is nyert. Chaplin kevéssé ismert arca a muzsikusé.
Klasszikus

Ez a csellóirodalom egyik legszebb versenyműve

Dvořák egyik legszebb művével, a h-moll gordonkaversennyel búcsúzik a Müpa közönségétől a Pannon Filharmonikusok ebben az évadban.
Klasszikus

Fischer Ádám is fellép a Royal Albert Hallban

A holdra szállás 50., Viktória királynő születésének 200., a Proms megalapítója, Henry Wood születésének 150. évfordulójára emlékezik a BBC Proms rendezvénysorozata, amelyen idén először környezetvédelemmel kapcsolatos zeneműveket is műsorra tűztek.
Jazz/World

Női energiáktól pezseg a Jazztavasz

A május 3. és 5. között zajló Jazztavaszon idén három hölgy közvetíti a jazz iránti szenvedélyt – ezúttal basszusgitáron, szaxofonon, illetve énekhanggal.
Jazz/World

Alinda Chagallról és tüdőkapacitásáról is kérdezte Horgas Esztert

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Horgas Eszter fuvolaművésszel arra is kitértek, mennyire kemény fizikai munkát jelent a fuvola, és hogy jönnek ehhez a gumimatracok.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Kortársak és klasszikusok a Bartók Plusz Operafesztiválon

Közzétette programját a miskolci Bartók Plusz Operafesztivál. A klasszikus és modern zenés színházi élményt, opera-animációt és báboperát is kínáló fesztivál szenzációjának Eötvös Péter Az Aranysárkány című művének hazai ősbemutatója ígérkezik. A jegyárusítás megkezdődött, egyes előadásokra 30 százalékos kedvezménnyel vásárolhatnak belépőjegyet május 5-ig.
Zenés színház interjú

Népdalt énekelve sétál át a macska a hivatalon

Halas Dóra és Nagy Fruzsina már a második közös előadásukat készítették el a Soharóza kórussal. Catwalk-koncertnek nevezik az általuk alkotott műfajt, amelyben elegyednek a kóruskoncert, a színház és a divatbemutató jellegzetességei. Az Ügyben népdalokat dolgoztak fel, bár mint mondták, Kodály és Bartók óta valami nagyon félrecsúszott a népzene társadalmi megítélésében.
Zenés színház interjú

Liliom hazatalál

Április 26-án mutatja be a Budapesti Operettszínház a Molnár Ferenc színműből készült világhírű musicalt, a Carouselt. Béres Attila rendezővel a Liliom iránti rajongásáról és a készülő előadásról beszélgettünk.
Zenés színház hír

Posztumusz Igaz Ember díjat kapott Kálmán Imre

A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapján a zeneszerző lánya, Kálmán Yvonne vette át a díjat az Operettszínházban.
Zenés színház opera

4 operaelőadás 26 órán belül? Kelemen Zoltánnak belefért

Három Bajazzókat és egy Bánk bán előadást vészelt át a szegedi Kelemen Zoltán operaénekes 26 órán belül. Nem is akárhogyan!