Zenés színház

Ezért írt csak egy dalt Webbernek a My Fair Lady szövegírója

2018.08.31. 13:45
Ajánlom
Száz éve, 1918. augusztus 31-én született New Yorkban Alan Jay Lerner Oscar-díjas amerikai librettista, a My Fair Lady, a Gigi, a Camelot című musicalek szövegírója. 

Gazdag manhattani családból származott, apja azt szerette volna, ha átveszi a ruhákat forgalmazó családi üzletlánc vezetését vagy diplomata lesz. Alan azonban, akit szülei már ötéves korában magukkal vittek a Broadway előadásaira, a színház bűvöletébe került, és egyedül az érdekelte, hogy egy napon ő is a musicalek világában dolgozhasson. A nyelveket kiválóan beszélő, a legjobb neveltetésben részesült fiú a főiskola utolsó évében tiltott helyen dohányzott, apja ezért büntetésből nem a Sorbonne-ra, hanem a Harvardra küldte. Itt John F. Kennedy és Leonard Bernstein évfolyamtársa volt, az egyetemi színjátszó kör több darabjához is szöveget írt, nyaranta a Juilliard Schoolban zeneszerzést tanult. Szenvedélyes amatőr bokszoló is volt, és a ringben egy baleset miatt egyik szemére elvesztette látását.

b8fe5b97112cc91c939321e1f7cc0401-131845.jpg

Frederick Loewe és Alan Jay Lerner

Sérülése miatt a második világháború alatt nem szolgálhatott a légierőnél, végzése után egy reklámcégnél helyezkedett el, rádiójátékokat és dalszövegeket írt. 1942 nyarán találkozott először a nála sokkal idősebb, bécsi születésű zongoristával és zeneszerzővel, Frederick Loewe-vel. Visszaemlékezése szerint egy asztalnál üldögélt a híres Lamb's Clubban, amikor egy férfi megszólította: "Maga Alan Jay Lerner?

Úgy hallom, szövegírással foglalkozik. Én zenét írok, és szövegíróra van szükségem. Mi lenne, ha megpróbálnánk együtt?"

Így kezdődött a musical világának egyik legismertebb és legsikeresebb munkakapcsolata.

Első közös munkájuk 1943-ban teljes bukás volt, de ez a kínos incidens többé nem történt meg velük. Következő művük 1945-ben már öt hónapig volt a Broadway műsorán, az 1947-es Brigadoon című tündérmesére pedig, amely egy százévente egyszer életre kelő skót városkáról szól, 17 hónapig, 581 előadásra vett jegyet a közönség. A megfilmesítés jogáért 225 ezer dollár ütötte a markukat, a főszerepet Gene Kelly játszotta. 1951-ben a Fesd át a kocsid! című musical-western nemcsak a színpadon, de a filmvásznon is hatalmas sikert aratott.

A G. B. Shaw Pygmalionját feldolgozó My Fair Lady bemutatójára 1956. március 16-án került sor. A szerzőpáros legismertebb és legnépszerűbb alkotása az amerikai színház történetének - művészi és anyagi értelemben is - egyik legnagyobb sikere. (Érdekesség, hogy a megzenésítésnek előttük már többen nekifutottak, de beletört a bicskájuk.) A musical, Henry Higgins szerepében Rex Harrisonnal, Eliza Doolittle szerepében Julie Andrews-zal, Moss Hart rendezésben hat év alatt 2717 előadást ért meg, csak a zenét tartalmazó hanglemezt 19 millió dollárért vásárolták meg. A filmadaptáció 1964-ben George Cukor rendezésében készült el, a főszerepben Rex Harrisonnal és Audrey Hepburnnel. A film nyolc Oscar-díjat nyert el, köztük a legjobb film, a legjobb rendező és a legjobb férfi főszereplő kategóriákban.

Sikersorozatukat egy filmmusicallel folytatták, amely Colette Gigi című regényéből készült. Loewe csak nehezen adta be derekát, de amikor közölték vele, hogy Párizsban dolgozhat, végül igent mondott. A film 1958-ban - addig példátlan módon - mind a kilenc Oscar-jelölését díjra váltotta, a férfi főszereplő Maurice Chevalier tiszteletbeli Oscar-díjban részesült.

Lerner és Loewe viszonya az 1960-ban bemutatott, Artúr király mondakörét feldolgozó Camelot készítése közben vált egyre feszültebbé. Loewe nem helyeselte, hogy amikor a rendező Moss Hart a próbák utolsó hónapjaiban szívrohamot kapott (nem sokkal később meg is halt), Lerner át akarta venni a rendezést. Lerner nem sokkal később gyomorfekéllyel kórházba került, Loewe szívproblémákkal küzdött. A darab ennek ellenére diadalt aratott, sőt Jacqueline Kennedyt annyira elbűvölte, hogy röviddel Kennedy elnök 1963-as meggyilkolása után azt nyilatkozta: férjének hivatalban töltött évei a darab idealizmusára, romantikájára és tragédiájára emlékeztetnek.

ANDREWS_Julie_phE-131854.jpg

Julie Andrews és Alan Jay Lerner a My Fair Lady Broadway bemutatójához próbálnak

Az idős és beteges Loewe a premier után visszavonult Palm Springs-i otthonába, Lerner pedig hol több, hol kevesebb sikerrel dolgozott tovább. Olyan zeneszerzőkkel társult, mint André Previn, John Barry, Leonard Bernstein, de korábbi sikereit nem tudta megismételni. 1965-ben Burton Lane társaságában írta az Egy tiszta nap szembenézhetsz az örökkévalósággal című musicalt, amelyet 1970-ben vittek filmre Barbra Streisand és Yves Montand főszereplésével. Megkeresték a Doctor Doolittle ötletével is, de több hónapos hallgatás és halogatás után szerződést bontottak vele.

1973-ban sikerült rábeszélnie Loewe-t, hogy készítsék el a Gigi színpadi verzióját, a következő évben Antoine de Saint-Exupéry Kis hercegének filmmusical változatát írták meg, de ez a kritika és a közönség körében is csak mérsékelt sikert aratott.

Halála előtt nem sokkal Andrew Lloyd Webber kereste meg, és arra kérte, hogy legyen Az operaház fantomjának dalszövegírója.

Lerner meg is írta a Maszkabál című dalt, de aztán le kellett mondania a megbízást, mert - mint később kiderült, egy nem diagnosztizált agydaganat miatt - rosszul működött a memóriája, a munkát Charles Hart kapta meg. Visszautasította a felkérést A nyomorultak című musical angol nyelvű dalainak megírására is. A szövegírók dicsőségcsarnokába 1971-ben bekerült Lerner hatvanhét évesen, 1986. június 14-én halt meg tüdőrákban, Loewe két évvel élte túl. Nyolcszor nősült, házasságaiból három lánya és egy fia született.

LERNER_AlanJay_phC-131856.jpg

Alan Jay Lerner a My fair lady próbáján

5+1 Audrey Hepburn-film, amit bármikor újranéznénk

Kapcsolódó

5+1 Audrey Hepburn-film, amit bármikor újranéznénk

Huszonöt éve, 1993. január 20-án halt meg Audrey Hepburn Oscar-díjas színésznő, a Római vakáció, a My Fair Lady és az Álom luxuskivitelben csillaga, Hubert de Givenchy francia divattervező múzsája. Szerintünk ezeket a filmjeit nézze újra.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

95. életévében elhunyt Párkai István kóruskarnagy

A Kossuth- és Liszt-díjas kóruskarnagy, a nemzet művésze, a Zeneakadémia karmester és karvezető tanszékének egykori tanszékvezető tanára 1963-ban alapította meg a Liszt Ferenc Kamarakórust, amelynek harminc évig vezető karnagya volt.
Plusz

„Vissza a pénzt a kultúrába!” – Duda Éva és Fodor Tamás felolvasta a FESZ követeléseit a Civil Sugárúton

Az 1848-as forradalom évfordulója alkalmából Civil Sugárút néven, civil szervezetek részvételével tartottak eseménysorozatot a Hősök tere és az Andrássy út között március 14-én és 15-én. Itt hangzott el a Független Előadó-művészeti Szövetség kiáltványa.
Plusz

„Nem karriert, sokkal inkább magamat próbáltam építeni” – interjú Menyhárt Jenővel, az Európa Kiadó énekes-gitárosával

„Az én fejemben is többször megfordult, hogy disszidáljak. Egyszer ténylegesen közel kerültem ahhoz, hogy meg is tegyem” – meséli az Európa Kiadó énekes-gitárosa, Menyhárt Jenő. Interjú.
Színház

Harmadszor mutatta be a Szegedi Nemzeti Színház az anatevkai tejesember történetét

Király Levente és Gregor József után ezúttal Borovics Tamás bújt Tevje bőrébe a Hegedűs a háztetőn című musical szegedi előadásában. A zenés produkció márciusban három, áprilisban további két alkalommal látható a Nagyszínházban.  
Vizuál

Petőfi 200 – Vetítéssorozat indul a Toldi Moziban

Március 23. és június 8. között klasszikus filmek és szakértői beszélgetések segítségével idézhetjük meg a kétszáz éve született költő alakját, emlékezetét.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„A zene kapocs a Menny és a Föld között” – beszélgetés Vadász Zsolttal

A Budapesti Operettszínház március 10-én, 11-én és 12-én, hármas szereposztásban mutatta be Huszka Jenő Mária főhadnagy című művét, amelyben a népszerű bonvivánt, Vadász Zsoltot Draskóczy Ádám szerepében láthatja a közönség.
Zenés színház kritika

Egyetlen történet a sok közül – Eötvös Péter Bécsben

A MusikTheater an der Wien mutatta be Eötvös Péter Az Aranysárkány című operáját, melyet a magyar közönség mindössze egyszer láthatott. A Bécsi Kamaraoperában tartott, február 25-i előadáson jártunk.
Zenés színház ajánló

Rendhagyó koncerttel kapcsolódik nagypéntekhez az Operettszínház  

A nagypénteki Feltámadás koncerten fellép Fischl Mónika, Ninh Duc Huang Long, Süle Dalma, Vadász Zsolt és Pete Ádám, a Budapesti Operettszínház Zenekara és Énekkara, valamint a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola növendékei.
Zenés színház hír

Ligeti-bemutatóval és Mundruczó-rendezéssel készül jövőre a müncheni operaház

Meghirdette 2023/24-es évadát a Bajor Állami Operaház, az évad végi operafesztiválon Ligeti György Le Grand Macabre című művét mutatják be, emellett több magyar művész is közreműködik a produkcióikban.
Zenés színház hír

50 éves a Képzelt riport... – Vígszínházi dalaiból ad koncertet Presser Gábor

Ötven éve mutatták be a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musicalt, Presser Gábor első színházi munkáját a Vígszínházban. A jubileum alkalmából március 25-én Presser Gábor a társulat művészeinek közreműködésével ad koncertet a teátrumban.