Zenés színház

Ezt kell tudni a Mariinszkij Színházról

2016.10.18. 09:47
Ajánlom
1860. október 14-én, 156 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a világ egyik leghíresebb operaháza, a szentpétervári Mariinszkij Színház.

A színház eredeti épülete a Körhinta téren (Карусельная площадь) helyezkedett el, amit csak később neveztek át Színház térré (Театральная площадь), ahol mai is található a Mariinszkij épületegyüttese. A színház épülete, vagy ahogy a péterváriak becézik: a Marinka, másfél évszázad elteltével a város egyik szimbólumává nőtte ki magát, ami nélkül észak Velencéje már nem lenne ugyanaz. Színház és koncerttermei folyamatosan, estéről estére telt házzal működve hozzák el a megszokott repertoárdarabokat és a világ operajátszásának újdonságait az orosz és a nemzetközi közönségnek.

A szentpétervári Mariinszkij Színház épülete

A szentpétervári Mariinszkij Színház épülete (Fotó/Forrás: Ur Máté - Fidelio)

Az opera- és balettszínház színpadán mások mellett olyan legendás táncosok léptek fel mint a cári balett csillagai Matilda Kseszinszkaja és Anna Pavlova, valamint a Szergej Gyjagilev fémjelezte orosz balett kiemelkedő táncos koreográfusa, Vaclav Nyizsinszkij.

Minden idők legnagyobb balerinája

Kapcsolódó

Minden idők legnagyobb balerinája

Anna Matvejevna Pavlova 1881. február 12-én, ezen a napon született Szentpéterváron.

A neves orosz színház fennállásának 156. évfordulóján az épülettel kapcsolatos legérdekesebb tények közül válogattunk:

Van egy Mariinszkij III.

Kevesen tudják, hogy a színház néhány éve átadott modern épülete, amely Mariinszkij II. néven került be a köztudatba valójában már a harmadik játszóhely. A jelenlegi épület helyén már II. Erzsébet cárnő uralkodása alatt is működött egy társulat, amely 1783-tól kezdve tartott itt előadásokat az akkori kőszínházban. A most is látogatható színházat csak több mint ötven évvel később, 1859-ben kezdték építeni, miután leégett a régi Körhinta téren álló Cirkusz. Az új színházat már a Pétervári Konzervatórium közelben álló épületével harmóniában tervezetek és építettek.

mari

mari (Fotó/Forrás: Ur Máté - Fidelio)

Egy nő és a Mariinszkij

Az újonnan felépülő színház a Mariinszkij nevet II. Sándor cár felesége, Maria Alekszandrovna cárné tiszteletére kapta. A cárné alakja a színház címerébe is bekerült, és nemcsak az Alekszandr Golovin által készített portré díszíti most a színház óriási színpadi függönyét (1914-től), de az épület minden függönye, szőttese Maria Alekszandrovna alakjára és pompázatos ruhájára emlékezteti az odalátogatókat.

Az első előadás

A Mariinszkij Színház Mihail Glinka Életemet a cárért című operájával nyitotta meg kapuit. Az előadás a szovjet időszakban is repertoáron maradt, igaz, az opera címét egyszerűen Iván Szuszanyinra változtatták. Érdekes tény, hogy mint később a zeneszerző feljegyzéseiből kiderült, Glinka is ezt a címet szánta volna színpadi művének, de ugyancsak ideológiai okokból ezt nem engedélyezték. A cári színházak főigazgatóságának vezetője Sztyepan Gedeonov úgy vélte, hogy sokkal inkább olyan címre van szükség, amely kifejezi a haza és az uralkodó iránti elköteleződést. Ez a címötlet az, amit ma is használunk, és a Mariinszkij műsorában is így találhatjuk meg Glinka operáját.

Életünket a cárért

Kapcsolódó

Életünket a cárért

Mihail Glinka Iván Szuszanyin halála című operáját Catterino Cavos vezényletével 1836. december 9-én, ezen a napon mutatták be Szentpéterváron.

Egy titkos ajtó

A cári családnak eredetileg is terveztek egy olyan uralkodói páholyt, amelyből ünnepélyes keretek között, természetesen a legjobb szögből nézhették végig az előadásokat. A uralkodók és kísérőik ugyanakkor az évtizedek során sokkal jobban kedvelték azt a családi páholyt, ami éppen a színház mindenkori igazgatójának ülőhelyével szemben volt, közel a színpadhoz. Ebbe a helyiségbe egy titkos ajtót is elrejtettek, amely egyenesen a szólisták öltözőjének folyosójára vezetett, hogy a cár az előadás után a legrövidebb úton ki tudja fejezni gratulációját.

A legenda szerint II. Miklós, az Orosz Birodalom utolsó cárja, sokszor nyitogatta ezt az ajtót, mégpedig azért, hogy kettesben lehessen Matilda Kseszinszkaja balett táncossal, akihez gyengéd érzelmek fűzték.

Egy különleges csillár

A Mariinszkij Színház régi épületének nagytermét egy háromemeletes bronzcsillár díszíti. A két és fél tonnás lámpaszerkezetet 210 égő és 23 ezer kristálycsüngő ékesíti. A csillár feletti plafonrészen pedig 12 orosz író portréja található, köztük Gogol és Fonvizin, jelezve, hogy a színház tradicionálisan prózai előadásoknak is helyet adott.

Fjodor Saljapin Borisz Godunov szerepében

Fjodor Saljapin Borisz Godunov szerepében

Fjodor Saljapin portréja

Alekszandr Golovin legendás festő és díszlettervező volt, akinek szívesen állt modellt minden művész, többek között Fjodor Saljapin is. Saljapint a Borisz Godunov címszerepében örökített meg Golovin méghozzá rögtön Muszorgszkij operájának bemutatója után. Később az énekest még két szerepben ábrázolta a művész, köztük a démoni Mefisztofeleként, de a leghíresebb a Borisz maradt. A kép ma a pétervári Orosz Múzeumban látható.

Harang a kulisszák mögött

A Mariinszkij színpada mögött ma is ott van az a közel 200 éves öntöttvas harang, amit Muszorgszkij két művéhez, a Borisz Godunov és Hovanscsina című operákhoz használtak. A harangot Pétervár egyik, a bolsevikok által felrobbantott templomából mentették ki a város csatornáin keresztül. A harang az 1930-as években került végleg a színház használatába és tulajdonába is.

Egy megvadult szamár

Az 1970-80-as évek fordulóján a Don Quijote előadáshoz valódi lovat és szamarat használt a rendező, amiből több bonyodalom kerekedett a színházban. Az egyik alkalommal a Don Quijotét alakító énekes úgy döntött, odalép sarkantyújával a lónak, mire az minden szelídsége ellenére felágaskodott és ledobta a lovasát. A lovat kivezették, az előadás pedig ment tovább mintha így tervezték volna, a közönség alig vett észre valamit.

1980-ban egy sokkal kellemetlenebb eset történt az előadáson, amikor is a lóidomár betegsége miatt máshonnan kellett lovat kölcsönözni az előadáshoz. Csak a műsor közben derült ki, hogy a ló ezúttal nem csődör, hanem kanca volt, aki annyira elbűvölte Sancho Panza szamarát, hogy az megiramodott és ledobva lovasát azonnal akcióba is lépett. A zenekari árokból hallatszó nevetéssel tarkítva a függöny bezárult, az előadást pedig felfüggesztették.

marinszkij.doc2

marinszkij.doc2 (Fotó/Forrás: mariinsky.ru)

„Jó lesz az így is”

A 1970-es években felújításokat végeztek a színházban. A zenekari árok megbontásakor törött kristálydarabokat találtak a padló alatt. A munkások szemétnek gondolták a törmelékeket és ennek megfelelően ki is dobták azokat. Csak a felújítás utáni első előadáson derült ki, hogy a kristálytörmelékek a hangzás és az akusztika elősegítés érdekében voltak ott. A rendszeres látogatók szóvá is tették a minőségváltozást, ezt azonban a mai közönség már érzékelheti.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Zenében megélt ünnep Pannonhalmán – jubilál az Arcus Temporum fesztivál

Eötvös Péter és Mozart művészetével ünnepel az idén 20 éves Arcus Temporum Művészeti Fesztivál Pannonhalmán augusztus 23–25. között. Ráadásul a jubileum egybeesik a bencés szerzetesközösség temploma, a Szent Márton-bazilika felszentelésének 800. évével.
Plusz

Az utolsó szerelem mítosza

Az első szerelem minden líra egyik fő toposza, sőt népdaloktól regényekig, a first love az igazi, mert mindenkit érdeklő, lángba boritó téma. Azon gondolkozom, hogy miért nincs az elsőnek párja, azaz miért nincs igazi irodalma, lírai lenyomata az utolsó szerelemnek, ennek a fellobbanó érzelmi viharnak? Almási Miklós írása.
Zenés színház

Szikrák és vízcseppek – Aida a Szentmargitbányai Kőfejtőben

Tíz év után ismét az Aida került színre az Ausztriában található Szentmargitbányai Kőfejtő hatalmas szabadtéri színpadán. Nem ez volt azonban az egyetlen visszatérés: ismét Thaddeus Strassberger rendező munkáját láthatta a közönség.
Klasszikus

„Tudatosítani kell a világban, hogy Auer Lipót magyar, ráadásul veszprémi volt” – interjú Kováts Péterrel, az Auer Fesztivál művészeti vezetőjével

Kerek évfordulóhoz érkezett a veszprémi születésű, világhírű hegedűművésznek, Auer Lipótnak szentelt fesztivál. Az ünnepi programról az eseménysorozat alapítójával, Kováts Péter hegedűművésszel beszélgettünk.
Plusz

Mintha elkezdtük volna szeretni a saját városainkat – beszélgetés Zubreczki Dávid építészeti mesemondóval

A Kultkikötő szervezésében idén nyáron nyolc helyszínen hallgathatók meg Zubreczki Dávid vetítéssel egybekötött történetmesélős előadásai Templomséták a Balaton körül címmel.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Fülledt érzelmek és csábító intrikák – Veszedelmes viszonyok a Margitszigeti Színházban

A nyár csúcspontján, július 27-én a XVIII. század Franciaországának titkai és cselszövései kelnek életre a Margitszigeti Színház színpadán.
Zenés színház kritika

Szikrák és vízcseppek – Aida a Szentmargitbányai Kőfejtőben

Tíz év után ismét az Aida került színre az Ausztriában található Szentmargitbányai Kőfejtő hatalmas szabadtéri színpadán. Nem ez volt azonban az egyetlen visszatérés: ismét Thaddeus Strassberger rendező munkáját láthatta a közönség.
Zenés színház hír

Lehoczky Zsuzsáról nevezték el az Operettszínház játszóhelyét

Különleges születésnapi ajándékkal köszöntötte a Budapesti Operettszínház Lehoczky Zsuzsát: a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja nevét viseli mostantól a teátrum Raktárszínháza.
Zenés színház ajánló

Lehár Ferenc világhírű művei csendülnek fel a Komáromi Erődben

A Budapesti Operettszínház a legendás komáromi zeneszerző életművéből nyújt nagyívű válogatást július 27-én, a gálakoncertet Homonnay Zsolt rendezésében láthatja a közönség.
Zenés színház kritika

Drámai kontúrok, finom árnyalatok – Richard Strauss Elektrája a Bajor Állami Operában

A legendás német rendező, Herbert Wernicke 1997-ben bemutatott Elektra-produkciója az idei évadban is szerepelt a Bajor Állami Opera műsorán, a produkció parádés szereposztással és kimeríthetetlen művészi energiával került színre.