Zenés színház

Fagyasztott hal, szárnyaszegett madarak

2005.12.24. 00:00
Ajánlom
Közhely: az operett nem a mély filozófiai mondanivaló műfaja. Mondják, túlhaladta a kor, hiszen a tündérmese-szerű történetek többnyire egy, a megírás idejében is valószínűleg csak a színpad világában létezett arisztokrácia életéről szólnak. Szerencsés az a néző, aki olyan előadást láthat, amelyet az alkotók megszabadítanak a cukormáztól, amelyről lefújják a port, és igyekeznek a mához közelíteni.

Boncz Ádám (a kép nem az előadáson készült)

De ha nincs stabil váz, csak a zenés színházi hagyomány legavíttabb stílusában a néző arcába énekelt dalok, akkor érkezhet sms a főszereplőnek, fizethetnek euróval, lehet a hotel itallapján Orgazmus koktél, papírmasévá és erőltetetté válik minden.

A Szegedi Nemzeti Színházban bemutatott Luxemburg grófja arra remek példa, hogyan lehet lassúvá és unalmassá tenni egy operett-előadást. A szereplők énekelni ugyan tudnak, de ahhoz nem kaptak instrukciót Horváth Péter rendezőtől, hogyan építsék fel a szerepek ívét. Kiss Zoltán alakítja René Luxemburgot. A fiatal színész számos alkalommal már bizonyította tehetségét – táncoskomikusként. Első bonvivánszerepét hangilag megoldja, ám nincs módja arra, hogy valóban züllött, nemtörődöm, elegáns, szerelmes, féltékeny, egyáltalán: karakteres gróf lehessen. Hiába gyönyörű a hangja az Angela Didier-t játszó Wittinger Gertrúdnak, ha már a belépőjénél sem figyel rá a néző, hiszen az előadásban igen gyakran használt páholyból szinte észrevétlenül lép a színpadra. A második felvonás kerti partiján elnézést kér a vendégektől, míg ünnepelt dívából szerény háziasszonnyá vedlik. Fölöslegesen, mert ez a változás egyáltalán nem érzékelhető. Nem lehet tudni, miért mond igent Bazilovics Bazil (Rácz Tibor) orosz hercegnek, akit maffiózóvá alakítanak és akit három napszemüveges, fekete zakós és tütüs alak (Szűcs Lajos, Tóth Péter, Réti Barnabás) kísér: akadémistaként vajon naivan, szerelemmel szerette, hálát érzett iránta, vagy karrierje érdekében használta az idősödő férfit? De az is indokolatlan érzelmileg, miért választja a fiatal grófot. Bájos Juliette Vermonth (Forgó Nóra) és Armand Brissard (Boncz Ádám) párosa, ám Rátkai Erzsébet m.v. feltűnő jelmezei ellenére is hamuszürke kisgimnazistáknak tűnnek.

A farsangolók színes madárnak vannak öltöztetve – ők táncolnak a második felvonás betétbalettjében (koreográfia: Kozma Attila m.v.), A madarak és az aranyhal-ban, amely talán a jelmezeket és a díszlet egyik központi elemét, a hatalmas halat (akváriumban, mennyezetről belógva, szófaként) inspirálta. A csoportos szereplők másik fele, az énekkar, a februári Párizsban vékony lódenkabátban gyülekezik a nyitányokban és a finálékban a Szeged Tours tábla alatt.

Az első és második felvonás díszlete (Juhász Katalin m.v. munkája) a forgószínpadra épül: míg az egyik szerepel, a másik hátulról látható (egy párizsi utcakép és egy kert, ahol partit tartanak), ám mindkettőben feltűnik a francia főváros egyik jelképe, a Moulin Rouge malomkerekének sziluettje. Kevéssé értelmezhető díszletelem a kertben függő hatalmas, repkénnyel befuttatott szemüvegkeret, amely egy pillanatban hintaként kezd funkcionálni. A harmadik felvonás realista környezetben játszódik, bár az kevéssé valószínű, hogy egy szállodai hallban a hotel szó hatalmas betűi lógnának a mennyezetről.

Ha egy előadásban a dinamizmust csupán az jelenti, hogy a három kis szerepben feltűnő színész, Járai Máté pontosan és ritmusosan gyorsöltözik, akkor baj van. Az még nem invenció, hogy a történetet a mába helyezve görkorcsolyát vagy Bridget Jones nyuszijelmezét adjuk a szereplőkre. Az sem poén önmagában, ha a „Mi jót, mi jót, mi izgatót” szöveget énekelve Juliette autószerelő-overallját erotikusan veti le, vagy amikor a herceg dalában arra utal: „csúnya éji lepke röppen”, kis fehér szárnyakat hordva szökell ide-oda.

A záróképben a színpadon levő vászonra halványan látható tűzijátékot vetítenek. A három felvonás alatt még ötletpetárdák sem durrantak.

(2005. december 18. 15:00, Szegedi Nemzeti Színház; Lehár Ferenc: Luxemburg grófja; René, Luxemburg grófja: Kiss Zoltán mv.v, Bazilovics Bazil, herceg: Rácz Tibor, Brissard Armand, festő: Boncz Ádám, Didier Angela, énekesnő: Wittinger Gertrúd, Vermonth Juliette, énekesnő: Forgó Nóra, Kokorov, grófnő: Dobos Kati, Pélégrin, anyakönyvvezető: Gömöri Krisztián, Inas, Manager, Liftboy: Járai Máté; km.: Szegedi Nemzeti Színház Zenekara, Énekkara és Tánckara; díszlet: Juhász Katalin m.v.; jelmez: Rátkai Erzsébet m.v.; koreográfus: Kozma Attila m.v., vez.: Koczka Ferenc; rend.: Horváth Péter)

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

25 éve halt meg Róna Viktor, aki még Nurejevvel is jó barátságot ápolt

Adottságai egyáltalán nem predesztinálták a balettművész-pályára, szorgalmának köszönhetően mégis világhírnévre tett szert az 1994. január 15-én elhunyt Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, aki Rudolf Nurejev pályájának is meghatározó alakja volt.
Plusz

Ilyet még nem hallottál: hódít a mongol torokének metál

Nem a hörgős metálról van szó, hanem tradicionális mongol hangszereken és énektechnikával előadott heavy metálról, aminek hirtelen rengeteg rajongója akadt világszerte.
Klasszikus

Gyönyörű Bach-klipet forgatott Yo-Yo Ma

A világ 36 helyszínére viszi el Yo-Yo Ma Bach-csellószvitjeit. Íme a projekt lenyűgöző első klipje.
Klasszikus

Ez az első élvonalbeli vonósnégyes, amelyben többségben vannak a nők

Az Artemis Quartetből kilépett két tag, nők érkeztek a helyükre. Ilyenkor felvetődik a kérdés: miért a férfiak uralják a kamarazenét?
Klasszikus

Az Óbudai Danubia mutathatja be Kurtág György operáját itthon

Előreláthatóan 2020-ban. Jövőbeli terveiről tájékoztatta a sajtót Óbuda 25 éves zenekara.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház bécs

Anna Nyetrebko lesz az idei Bécsi Operabál díszvendége

Anna Nyetrebko orosz-osztrák sztárszoprán és férje, Yusif Eyvazov azerbajdzsán tenor lesz az idei Bécsi Operabál díszvendége.
Zenés színház hír

Meghirdették a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversenyt

Az operett nemzetközi népszerűsítése és új tehetségek felfedezése a célja a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversenynek.
Zenés színház premier

A Liliomfi zenés változatát mutatja be a Madách

A Liliomfi musicalváltozatát mutatja be március 23-án a Madách Színház. A zenés komédiát Szigligeti Ede műve alapján Szente Vajk írta, zenéjét Bolba Tamás szerezte.
Zenés színház gyász

Elhunyt a világhírű Wagner-énekes, Theo Adam

A német operaénekes, korának egyik nagy Richard Wagner- és Richard Strauss-előadója 92 éves volt.
Zenés színház magazin

Ma ünnepeljük a magyar musical napját

Azért esett a választás erre a napra, mert 1961. január 12-én mutatta be a Petőfi Színház az első magyar musicalt, az Egy szerelem három éjszakáját.