Zenés színház

Fagyasztott hal, szárnyaszegett madarak

2005.12.24. 00:00
Ajánlom
Közhely: az operett nem a mély filozófiai mondanivaló műfaja. Mondják, túlhaladta a kor, hiszen a tündérmese-szerű történetek többnyire egy, a megírás idejében is valószínűleg csak a színpad világában létezett arisztokrácia életéről szólnak. Szerencsés az a néző, aki olyan előadást láthat, amelyet az alkotók megszabadítanak a cukormáztól, amelyről lefújják a port, és igyekeznek a mához közelíteni.

Boncz Ádám (a kép nem az előadáson készült)

De ha nincs stabil váz, csak a zenés színházi hagyomány legavíttabb stílusában a néző arcába énekelt dalok, akkor érkezhet sms a főszereplőnek, fizethetnek euróval, lehet a hotel itallapján Orgazmus koktél, papírmasévá és erőltetetté válik minden.

A Szegedi Nemzeti Színházban bemutatott Luxemburg grófja arra remek példa, hogyan lehet lassúvá és unalmassá tenni egy operett-előadást. A szereplők énekelni ugyan tudnak, de ahhoz nem kaptak instrukciót Horváth Péter rendezőtől, hogyan építsék fel a szerepek ívét. Kiss Zoltán alakítja René Luxemburgot. A fiatal színész számos alkalommal már bizonyította tehetségét – táncoskomikusként. Első bonvivánszerepét hangilag megoldja, ám nincs módja arra, hogy valóban züllött, nemtörődöm, elegáns, szerelmes, féltékeny, egyáltalán: karakteres gróf lehessen. Hiába gyönyörű a hangja az Angela Didier-t játszó Wittinger Gertrúdnak, ha már a belépőjénél sem figyel rá a néző, hiszen az előadásban igen gyakran használt páholyból szinte észrevétlenül lép a színpadra. A második felvonás kerti partiján elnézést kér a vendégektől, míg ünnepelt dívából szerény háziasszonnyá vedlik. Fölöslegesen, mert ez a változás egyáltalán nem érzékelhető. Nem lehet tudni, miért mond igent Bazilovics Bazil (Rácz Tibor) orosz hercegnek, akit maffiózóvá alakítanak és akit három napszemüveges, fekete zakós és tütüs alak (Szűcs Lajos, Tóth Péter, Réti Barnabás) kísér: akadémistaként vajon naivan, szerelemmel szerette, hálát érzett iránta, vagy karrierje érdekében használta az idősödő férfit? De az is indokolatlan érzelmileg, miért választja a fiatal grófot. Bájos Juliette Vermonth (Forgó Nóra) és Armand Brissard (Boncz Ádám) párosa, ám Rátkai Erzsébet m.v. feltűnő jelmezei ellenére is hamuszürke kisgimnazistáknak tűnnek.

A farsangolók színes madárnak vannak öltöztetve – ők táncolnak a második felvonás betétbalettjében (koreográfia: Kozma Attila m.v.), A madarak és az aranyhal-ban, amely talán a jelmezeket és a díszlet egyik központi elemét, a hatalmas halat (akváriumban, mennyezetről belógva, szófaként) inspirálta. A csoportos szereplők másik fele, az énekkar, a februári Párizsban vékony lódenkabátban gyülekezik a nyitányokban és a finálékban a Szeged Tours tábla alatt.

Az első és második felvonás díszlete (Juhász Katalin m.v. munkája) a forgószínpadra épül: míg az egyik szerepel, a másik hátulról látható (egy párizsi utcakép és egy kert, ahol partit tartanak), ám mindkettőben feltűnik a francia főváros egyik jelképe, a Moulin Rouge malomkerekének sziluettje. Kevéssé értelmezhető díszletelem a kertben függő hatalmas, repkénnyel befuttatott szemüvegkeret, amely egy pillanatban hintaként kezd funkcionálni. A harmadik felvonás realista környezetben játszódik, bár az kevéssé valószínű, hogy egy szállodai hallban a hotel szó hatalmas betűi lógnának a mennyezetről.

Ha egy előadásban a dinamizmust csupán az jelenti, hogy a három kis szerepben feltűnő színész, Járai Máté pontosan és ritmusosan gyorsöltözik, akkor baj van. Az még nem invenció, hogy a történetet a mába helyezve görkorcsolyát vagy Bridget Jones nyuszijelmezét adjuk a szereplőkre. Az sem poén önmagában, ha a „Mi jót, mi jót, mi izgatót” szöveget énekelve Juliette autószerelő-overallját erotikusan veti le, vagy amikor a herceg dalában arra utal: „csúnya éji lepke röppen”, kis fehér szárnyakat hordva szökell ide-oda.

A záróképben a színpadon levő vászonra halványan látható tűzijátékot vetítenek. A három felvonás alatt még ötletpetárdák sem durrantak.

(2005. december 18. 15:00, Szegedi Nemzeti Színház; Lehár Ferenc: Luxemburg grófja; René, Luxemburg grófja: Kiss Zoltán mv.v, Bazilovics Bazil, herceg: Rácz Tibor, Brissard Armand, festő: Boncz Ádám, Didier Angela, énekesnő: Wittinger Gertrúd, Vermonth Juliette, énekesnő: Forgó Nóra, Kokorov, grófnő: Dobos Kati, Pélégrin, anyakönyvvezető: Gömöri Krisztián, Inas, Manager, Liftboy: Járai Máté; km.: Szegedi Nemzeti Színház Zenekara, Énekkara és Tánckara; díszlet: Juhász Katalin m.v.; jelmez: Rátkai Erzsébet m.v.; koreográfus: Kozma Attila m.v., vez.: Koczka Ferenc; rend.: Horváth Péter)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Nyolc percen át ünnepelték Kurtág operáját, a zeneszerző rádión hallgatta az előadást

Nyolc percig tapsolta Kurtág György első operájának ősbemutatóját a Scala milánói operaház közönsége csütörtök este - számolt be a Corriere della Sera olasz napilap a többnyire szakmai közönség előtt tartott előadásról.
Klasszikus

Miért nem vették fel a Zeneakadémiára ezt a tehetséges zongoristát?

Ezt kérdezte a legendás Leon Fleisher, amikor először találkozott Érdi Tamással. A torontói Királyi Konzervatórium zongora tanszakán látássérültként is elfogadták a fiatalember jelentkezését, ezt a napot örökíti meg a következő szemelvényünk a zongoraművészről szóló könyvből.
Színház

Lemondja tervezett bemutatóját a Rózsavölgyi Szalon a kultúr-tao körüli bizonytalanság miatt

A magánszínház közleményt adott ki, amelyben azt írják, színházakat is érintő finanszírozási bizonytalanság miatt kényszerülnek erre a lépésre.
Színház

Gyertek az Átriumba, amíg lehet! - Újabb színház kongatja a vészharangot

A kulturális taotámogatás megszűnése miatt egyre több színház jövője válik bizonytalanná, ugyanis nem tudnak tervezni a 2019-es évadra.
Klasszikus

Szeretnénk vigyázni Bartók örökségére

November 25-én szólal meg a Zeneakadémián a Bartók Világverseny és Fesztivál gálakoncertje, amely egyben lezárja a zeneszerzőversenyt is. Fekete Gyulával, az intézmény Zeneszerzés Tanszékének vezetőjével beszélgettünk, aki azt is elmondta, milyen kérdést felesleges feltenni egy komponistának.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház kult50

A hazai zenés színház „mindenese”: Szemenyei János

Színész és zeneszerző egy személyben, aki igazi otthonát a zenés színpadokon találta meg. Szemenyei János Kult50-ben megjelent portréja.
Zenés színház magazin

Nyomozás az Operában – akcióban a jogi osztály

Noha az egyik legfelemelőbb érzés kétségkívül a művészeket illeti, amikor a színpadon megcsillogtathatják tudásukat, majd fürdőzhetnek a közönség jól megérdemelt elismerésében, mégis, ahhoz, hogy ez létrejöhessen, többek között az Opera jogi csapatának hathatós közreműködésére is szükség van.
Zenés színház ajánló

Egy operettlegenda a József Attila Színház színpadán

Három emblematikus operettet jegyez a magyar színháztörténet: a Csárdáskirálynőt, a Mágnás Miskát illetve a Csókos asszonyt. Utóbbi Szilágyi László és Zerkovitz Béla örökbecsű műve, ami második éve fut a József Attila Színházban.
Zenés színház opera

Itt hallgathatja meg Kurtág György operáját élőben

Ma este mutatják be Kurtág György első operáját a milánói Scalában. Az előadást az olasz közrádió és a Bartók Rádió élőben közvetíti, az interneten ön is meghallgathatja!
Zenés színház opera

Vajda Gergely Kékszakállút vezényel Palermóban

Schönberg A sors keze című egyfelvonásosát és Bartók Béla Kékszakállúját játssza a palermói Teatro Massimo. Utóbbinak két főszereplője Bretz Gábor és Schöck Atala.