Zenés színház

Falstaff: Fischer Iván megmutatta, hogyan kell modern operát csinálni

2018.03.13. 16:15
Ajánlom
Miközben az operarendezők többsége képtelen meghódítani a műfaj szerelmeseinek szívét, Fischer Iván és a Fesztiválzenekar fergeteges Falstaffot állítottak a Müpa színpadára, amiben minden új volt és minden régi.

A Don Giovanni – Fischer Iván előző operarendezésének – sikere után szinte logikus, hogy a Fesztiválzenekarral és válogatott külföldi énekesgárdával a Falstaff kerüljön színpadra. Persze csak visszatekintve mondom ezt, nem jósoltam meg előre. De a pokolra került Don Giovanni és „bűneiért” kegyetlenül megtréfált Falstaff hasonló karakterek –

mintha a nagy szívtiprót látnánk Verdi művében, csak rongyosabb, öregebb és kövérebb kiadásban. Más időben és más helyen.

Stuart Patterson és Nicola Alaimo

Stuart Patterson és Nicola Alaimo (Fotó/Forrás: Horváth Judit)

Ha pár lépést hátralépve tekintünk Mozart és Verdi műveire, a legfőbb különbség az igazságszolgáltatásukban rejlik. Mindkét szereplő egy éjjeli találkozó után kapja meg megérdemelt büntetését, de miközben Don Giovannit a Commendatore szobra rántja magával a pokolra, addig Falstaffon transzcendens lényeknek öltözött emberek akarnak bosszút állni. (Úgy is mondhatnánk, Donna Elvira számíthat arra, hogy Don Giovanni megbűnhődik, Alice-nek és Fordnak viszont maguk kell Falstaffot elintézniük.) Mert ahogy a címszereplő énekli az első felvonásban, ebben a világban nincsen becsület, a III. felvonás színjátékával pedig teljesül a Shakespeare-szállóige („színház az egész világ”).

Ebben a történetben nem érdemes bűnöst keresnünk.

28576210 2008190299210074 5222461741979407326 n

28576210 2008190299210074 5222461741979407326 n (Fotó/Forrás: Horváth Judit)

De miféle alak Falstaff? Egy vén kecske, aki még mindig megnyalja, vagy egy kivénhedt lovag, afféle szoknyavadász Don Quijote, aki mellett elment a világ? Fischer Iván és Marco Gandini közös rendezése nem ad direkt választ a kérdésre, pedig most, az elpusztíthatatlan zaklatók korában oda lehetne mondani valamit rendesen. Hiába lenne Ford a felszarvazott, az utolsó felvonásban végül Falstaff – aki legalább annyira „lépre csaló”, mint „lépre csalt” – visel szarvakat. Utolsó áriájában pedig olyan figuraként jelenik meg, akivel szemben igazságot szolgáltatni nem lehet. Vagy ha lehet is, hát arra csak a vállát rántja: „Én vagyok az életetek fűszere”. Mintha nélküle Fenton és Nannetta soha nem kapták volna meg egymást.

Fischer és Gandini rendezésében posztmodern jegyekkel jelenik meg a történet erkölcsi viszonylagossága. Nem csak rendkívül látványos és zeneileg gyümölcsöző megoldás egy színpadra helyezni a zenekart és az énekeseket, hanem jelentéssel is bír: Falstaff egy kiküszöbölhetetlen jelenség, a története – így büntetése is – félbehagyhatatlan színjáték. Nevetése és jajgatása a muzsika része a harmadik felvonásban, személye, jelleme annyiban determinált, amennyiben egy – a közönség előtt megmutatozó – karmester vezényli minden mozdulatát. Amikor az imitációs zárókórusban Fischer Iván (rendkívül fürgén) a szereplők előtt manőverezve, egyenként inti be az énekeseket, pont azt a mindent magába foglaló, nagyobb látószöget testesíti meg, amellyel a Falstaff-szerű történetek figuráit látnunk kéne: lám, Falstaffot, Fordot és a többieket ugyanaz a kéz vezeti.

A javíthatatlan rendbontó mögött a javíthatatlan rendetlenség van – és mi, emberek csak nevethetünk rajta.

28661070 2008190545876716 6149581354196950407 n

28661070 2008190545876716 6149581354196950407 n (Fotó/Forrás: Horváth Judit)

Éppen ez a humanizmus teszi Verdi operáját zseniálissá. Ha közelről nézzük, vígjáték – egy pocakos öreg lovag komédiája –, ha pár lépéssel távolabbról, némi tragikum is vegyül bele – az ember javíthatatlan. Azonban el kell jutnunk a gondolatmenet végéig – és ez az a zárófúga, amely nevetésre szólít fel. Nem a kényszerű, keserű nevetésre, hanem a felszabadult nevetésre, amikor együtt kacag a történet összes – nem jó és rossz, hanem – csetlő-botló figurája. Ezt sikerült olyan jól visszaadni a Fesztiválzenekar produkciójában.

Fischer Iván nem a rendezés irányába tett kirándulást a Falstaff színpadra állításával, hanem a zeneiséget és a színpadiságot hangolta tökéletes összhangba.

A Falstaff tehát a legjobb értelemben volt modern: a szokatlanságot tette ismerőssé azzal a minőséggel, amelyet átélve rögtön úgy éreztük: na, így kell megcsinálni a Falstaffot.

falstaff0

falstaff0 (Fotó/Forrás: Horváth Judit)

A zene és a színpad egysége – és egy szinten való (fizikai) elhelyezése már csak azért is több mint adekvát, mert a Falstaff – és ez minduntalan elhangzik az operával kapcsolatban – nem az énekesek operája. Nincsenek nagy látványos áriák, ha Ford (Tassis Christoyannis) nagyot akar énekelni, azt legfeljebb paródiába oltva teheti, az opera tenoráriáját az ügyetlen, passzív Fenton (Xabier Anduaga) énekli, Nannetta áriája (Sul fil d'un soffio etesio) közben pedig Falstaff elalszik. A Falstaff szereplői kénytelenek igazi karakterek – és színészek – lenni, máshogy nem megy. És azok: Nicola Alaimo bariton lenyűgöz Falstaff szerepében – emberi, humoros, esendőségében és gőgösségében is hiteles. Eva Mei bájos és rokonszenvet ébresztő Alice. A már említett Xabier Anduaga énekében a voce néha nazális, Yvonne Naef (Mistress Quickly) viszont mintha csak a szerepére született volna. Stuart Patterson (Bardolfo) és Giovanni Battista Parodi (Pistola) párosa igazi jelenség. A Fesztiválzenekar művészei pedig nem csak frenetikus elevenséggel zenéltek, hanem ragyogóan csúsztak-másztak és öltözködtek, szintúgy az Á la c'ARTe kórus tagjai.

Én meg a műsorfüzetből tudom meg, hogy van olyan, hogy „Fischer Iván Operatársulat”. Hát legyen is. Ha rajtam múlna, kapnának operaházat is, csak csinálják.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Mégsem mutatja be a Pesti Színház Székely Csaba társadalmi megosztottságról szóló darabját

Sokan várták már nagy izgalommal a Pesti Színház őszre meghirdetett premierjét, amiben Székely Csaba legújabb darabját, a Kalandfilmet mutatták volna be, Kincses Réka rendezésében. CIKKÜNK FRISSÜLT!
Színház

Jelentős színházi társulatok szűnhetnek meg

A kulturális kormányzat nyilvánosságra hozta az előadó-művészeti szervezetek támogatására vonatkozó döntését. Több, a működési támogatások csökkentése miatt eleve nehéz helyzetbe került, akár évtizedes sikeres múlttal és figyelemre méltó jelennel rendelkező, közfeladatot ellátó társulat egyáltalán nem kap támogatást.
Zenés színház

VeszprémFest 2023: jön Alvaro Soler, Mariza, Anna Netrebko, Joss Stone, Norah Jones és Rost Andrea

2023-ban 20 éves a VeszprémFest. A kétévtizedes prémium zenei fesztivál július 12. és 16. között a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program kiemelt zenei rendezvényeként fennállásának egyik legváltozatosabb programjával ünnepel.
Tánc

„Könnyeken átívelő nevetés” – interjú Boris Eifmannal

Ritka és egyedülálló balett érkezik Budapestre június 10-től: a világhírű koreográfus, Boris Eifman 2019-es premierje, A Pygmalion-hatás. A művészt arról kérdeztük, mi a kötődése a komikumhoz, a groteszkhez, és milyen lesz a 21. század táncnyelve.
Színház

„Vállalom, hogy éltem, és azt, hogy majd meghalok ” – 110 éve született Gobbi Hilda

A legendás színésznő pályája során olyan emlékezetes szerepeket játszott el, mint a Csongor és Tünde Mirigyje, vagy a Hamlet Gertrúdja, az igazi népszerűséget azonban a Szabó család című rádiós családregény Szabó nénije hozta meg számára. 

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Fiatal tehetségek gálakoncertjével köszöntik a nyolcvanéves Marton Évát

Egykori és jelenlegi növendékei, valamint a Marton Éva Nemzetközi Énekverseny díjazottjainak fellépésével köszönti születésnapja alkalmából az énekesnőt a Magyar Állami Operaház.
Zenés színház ajánló

VeszprémFest 2023: jön Alvaro Soler, Mariza, Anna Netrebko, Joss Stone, Norah Jones és Rost Andrea

2023-ban 20 éves a VeszprémFest. A kétévtizedes prémium zenei fesztivál július 12. és 16. között a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program kiemelt zenei rendezvényeként fennállásának egyik legváltozatosabb programjával ünnepel.
Zenés színház gyász

Elhunyt Petheő Zsolt korrepetitor

A zongoraművész-tanárt életének 87. évében érte a halál. Munkásságáért 1991-ben Komor Vilmos-emlékplakettel tüntették ki.
Zenés színház ajánló

A kőszínházi évad végével rögtön elstartol a Szegedi Szabadtéri Játékok, már épül a Dóm téri színpad

A Dóm tér nyári programja a Szegedi Szimfonikus Zenekar Ajándékkoncertje mellett zenei gálát és musicaleket, köztük egy ősbemutatót kínál az érdeklődőknek, az Újszegedi Szabadtéri Színpadon a koncerteké lesz a főszerep, de a színházszerető nézőknek is lesz miből válogatni. 
Zenés színház interjú

Nyitás a végtelenre – interjú Baráth Emőkével

Sűrű a világjáró Baráth Emőke nyárelője, ezúttal itthon. Májusban Mozart Idomeneo, Kréta királya című operájában formálja meg Iliát, június 3-án pedig Aranykor: Mítosz címmel ad nagyszabású koncertet.