Az előadás megálmodója ugyanaz a páros, akik már a 2021-es Turandot előadást vitték itt színre, az amerikai Thaddeus Strassberger és az olasz Giuseppe Palella. A magyar zenészekből álló Piedra Fesztiválzenekar lesz az operaelőadások rezidens zenekara, és az etióp király, Amonazro szerepében Nagy Zoltánt is hallhatjuk.

Verdi az opera komponálásakor elmélyedt Egyiptom történelmében. Az alkotópáros munkamódszerének is szerves része a részletekre kiterjedő kutatómunka, így a munka kezdetén Strassberger ellátogatott Kairóba. Kutatásai során találkozott a Középbirodalom korabeli koporsóinak oldalán a jellemzően képekkel, valamint egy kék és egy fekete kanyargó utat ábrázoló térképet is tartalmazó halotti beszéddel, az ún. Két út könyvével. Sokan úgy tartják, hogy a halál csak egy átmeneti állapot az örök élet felé, ezért ez a könyv afféle útmutató lehet a halott számára, mely segít abban, hogy hogyan lehet eljutni Ozíris és Ré birodalmába a veszélyekkel teletűzdelt vizes vagy szárazföldi úton. Ezek az elemek inspirálták Strassberger látványos, a kőfejtő rámpáiról nézve egy nyitott, mintegy két és fél busznyi hosszúságú egyiptomi szarkofágot ábrázoló színpadképét.

A kőfejtőre reflektálva szerep jut a színes féldrágaköveknek is, vagy az alabástromnak, illetve a Nílus kékjét megjelenítő lazúrkőnek, illetve a sivatagi homokon megcsillanó napfénynek is. A díszlet különleges elemét képezik a holtnak tűnő piramisok közé életet varázsoló vízeffektusok.

Az Aida látványterve (Fotó/Forrás: Tommi Schmid / Esterházy Magánalapítvány)

Ezzel a látvánnyal harmonizálnak majd Giuseppe Palella egyedi és részletgazdag jelmezkreációi. Palella imád elmerülni a részletekben és ez a kidolgozottság minden egyes jelmezén vissza is köszön, ahogy ő mondja: „A több az nálam tényleg sok.” A kosztümöknek azon túl, hogy messziről is látványosnak kell tűnniük, praktikus szempontoknak is meg kell felelniük, így például annak, hogy vízzel is érintkeznek és pirotechnikai betétek is feltűnnek a produkcióban. A szökőkutak miatt például gyorsan száradó anyagokat kellett használni, így tüllt, selymet, sifont és indiai szárit.

A produkció 197 jelmezén fontos szerepet kapnak a kiegészítők, elsősorban a nagy részletességgel kidolgozott 183 fejdísz. A közönség ókori Egyiptomba repítésének érdekében a bécsi Winter Artservice társulata összesen 470 ezer darab csavart, valamint 5,2 tonna gipszet és festéket használt fel.

Előadók nélkül azonban semmit sem érne a látványos színpadkép. A karmesteri pultnál a mexikói származású Iván López-Reynoso áll majd, aki nem csak karmesteri tanulmányait végezte kitüntetéssel, kezdetben hegedülni, zongorázni, majd később karvezetést is tanult.

Giuseppe Palella, Thaddeus Strassberger, Leah Gordon és Daniel Serafin (Fotó/Forrás: Andreas Tischler / Esterházy Magánalapítvány)

A magyar zenészekből álló Piedra Fesztiválzenekar lesz az operaelőadások rezidens zenekara, az ő előadásukban csendülnek fel Aida lírikus áriái, Radamesz románca, vagy a második felvonás győzelmi jelenete. A lehető legtökéletesebb hangzás miatt a zenekar nem egy zenekari árokban, és a kórus nem a színpadon, hanem egy, külön a számukra épített épületben játszanak, ezért is van nagyon nagy szerepe a túlnyomórészt magyar jelentkezőkből álló statiszták és kaszkadőrök csoportjának.

Aida, az etióp királylány szerepében három kitűnő szopránt hallhatunk majd, Leah Crocettót, a 2022-es Nabuccoban brillírozó Ekaterina Sannikovát, valamint Leah Gordont. A Grammy-díjas Leah Crocetto idén a Metropolitan majd a Sydney-i Operaház színpadán alakította óriási sikerrel Aida szerepét. Radamesz hadvezér szerepét három fiatal tenor, Jorge Puerta, Hovhannes Ayvazyan és Mikheil Sheshaberidze veszi át. Aida riválisát, Amneriszt, Raehann Bryce-Davis, Kseniia Nikolaieva és Sofija Petrović keltik életre.

Amonazro, etióp király szerepében Gangsoon Kimet, valamint Nagy Zoltánt láthatjuk, Ramfisz főpap szerepén pedig Jongmin Park és Insung Sim osztoznak. Ivan Zinoviev és Artyom Wasnetsov alakítják az egyiptomi királyt.  A főpapnő szerepében a csodás Melissa Purnellt, míg a hírnők szerepében Xhoiden Dervishit hallhatjuk majd. 

Az opera cselekménye az ókori Egyiptom és az etióp királyság között zajló háborúban zajlik, bemutatójára árnyékot vetett a porosz-francia háború, és témája a napjainkban zajló szomorú aktuálpolitikai események miatt sajnos ismét időszerű.

Támogatott tartalom

Fejléckép: Az Aida jelenete (fotó/forrás: Tommi Schmid / Esterházy Magánalapítvány)