Zenés színház

Farinelli, a leghíresebb kasztrált énekes

2016.01.24. 09:33
Ajánlom
A leghíresebb kasztrált szoprán énekes, eredeti nevén Carlo Broschi 1705. január 24-én született Olaszországban. Gyermekkorában kasztrálták a gyönyörű hangja miatt, mondván a romlatlan fiúhang szárnyal a legszebben.

Apja hivatalnok volt, első zeneleckéit hét évvel idősebb bátyjától kapta. A Farinelli művésznév egy nápolyi elöljáró, Farina nevéből származik, akinek három fiával gyakran énekeltek együtt a Broschi-fivérek, s Farina később patrónusa lett a tehetséges énekesnek. Farinelli tíz éves korától Porpora tanítványa lett, akinek Metastasio librettójára írt Angelica e Medoro című operájával debütált 1720-ban. Ettől kezdve életre szóló barátság és együttműködés alakult ki közte és a szövegkönyvíró között.

Farinelli

Farinelli

1722-től sokszor énekelte primadonnák szerepét, és Észak-Itáliában óriási siker övezte. Tehetségét Antonio Bernacci kasztrált énekesnél csiszolta tovább. 1729-től Händel szerette volna Farinellit Angliába csábítani, ám végül 1734-ben Porpora vezetésével éppen a rivális társaságnak sikerült az énekest Londonba invitálnia.

1737 és 1759 között a spanyol udvarban élt. VI. Ferdinánd uralkodó halála miatt azonban visszatért bolognai villájába, ahol képzőművészeti, zenei és hangszergyűjteményt rendezett be. 1782. szeptember 16-án vagy 17-én halt meg Bolognában.

Már életében legenda övezte, több novella jelent meg róla politikai és szexuális felhangokkal, 1994-ben pedig filmet készítettek életéről Farinelli címmel, amely testvérével, Riccardo Broschi való viszonyára koncentrál: bátyja komponálta az áriáit, és míg Farinelli sikert sikerre halmozott, a világ a lába előtt hevert, a nemes urak és hölgyek hisztérikusan rajongtak érte, testvére csak másodrangú komponista volt, aki képtelen volt kilépni az árnyékából.

A Farinneliéhez hasonló hang férfiaknál nagyon ritka. Impozáns hangterjedelem, egyedi hangszín jellemzi hazánk egyetlen férfiszoprán énekesét: Vásáry Andréval készült interjúnkat itt olvashatja el.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Nyomozás az Operában – akcióban a jogi osztály

Noha az egyik legfelemelőbb érzés kétségkívül a művészeket illeti, amikor a színpadon megcsillogtathatják tudásukat, majd fürdőzhetnek a közönség jól megérdemelt elismerésében, mégis, ahhoz, hogy ez létrejöhessen, többek között az Opera jogi csapatának hathatós közreműködésére is szükség van.
Színház

A rendező, aki megdolgoztatja a nézőt - Székely Kriszta

A saját maga körüli világégetés és az állandó csavargás már kikopott belőle; amióta rendez, a színház az élete. Székely Kriszta Kult50-ben megjelent portréja.
Színház

A Magvető Café-ban is elmaradnak a tervezett bemutatók januártól

A kulturális tao-támogatás megvonása a Magvető Cafét is érzékenyen érinti. Közleményükben arról írnak, januártól biztosan elmaradnak a tervezett saját előadások.
Zenés színház

A hazai zenés színház „mindenese”: Szemenyei János

Színész és zeneszerző egy személyben, aki igazi otthonát a zenés színpadokon találta meg. Szemenyei János Kult50-ben megjelent portréja.
Vizuál

A nap, amikor Picasso fénnyel festett

A spanyol zseni soha nem hagyta magát keretek közé szorítani, így gyakran a képkeretet is elhagyta és különböző izgalmas matériákra alkotott, üvegre, vagy éppen levegőbe.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház kult50

A hazai zenés színház „mindenese”: Szemenyei János

Színész és zeneszerző egy személyben, aki igazi otthonát a zenés színpadokon találta meg. Szemenyei János Kult50-ben megjelent portréja.
Zenés színház magazin

Nyomozás az Operában – akcióban a jogi osztály

Noha az egyik legfelemelőbb érzés kétségkívül a művészeket illeti, amikor a színpadon megcsillogtathatják tudásukat, majd fürdőzhetnek a közönség jól megérdemelt elismerésében, mégis, ahhoz, hogy ez létrejöhessen, többek között az Opera jogi csapatának hathatós közreműködésére is szükség van.
Zenés színház ajánló

Egy operettlegenda a József Attila Színház színpadán

Három emblematikus operettet jegyez a magyar színháztörténet: a Csárdáskirálynőt, a Mágnás Miskát illetve a Csókos asszonyt. Utóbbi Szilágyi László és Zerkovitz Béla örökbecsű műve, ami második éve fut a József Attila Színházban.
Zenés színház opera

Itt hallgathatja meg Kurtág György operáját élőben

Ma este mutatják be Kurtág György első operáját a milánói Scalában. Az előadást az olasz közrádió és a Bartók Rádió élőben közvetíti, az interneten ön is meghallgathatja!
Zenés színház opera

Vajda Gergely Kékszakállút vezényel Palermóban

Schönberg A sors keze című egyfelvonásosát és Bartók Béla Kékszakállúját játssza a palermói Teatro Massimo. Utóbbinak két főszereplője Bretz Gábor és Schöck Atala.