Zenés színház

Farnace - A megbocsátás logikája

2015.06.13. 14:22
Ajánlom
Vivaldiról csuda nagy közhelyek jutnak eszünkbe, mindenekelőtt épp A négy évszak. Mert azt azért mindenki ismeri. Aki pedig háromnál több évig tanul hangszeren játszani, aligha kerülheti el az olasz szerző valamely versenyművét. Mégsem gondolnám, hogy ismerjük Vivaldit. OPERA MAGAZIN

Ennek persze vannak történelmi okai: hogy Vivaldi úgyszólván kimaradt a zenetörténetből, vagyis halála után hiába éltette egynémely művét (például a Kodály által is nagyra becsült, fenomenális d-moll versenyművet) Bach átirata, Vivaldi en bloc ment feledésbe. Igazán az 1920-as években kezdődött az újjászületése, ekkor került elő ugyanis egy „kisebb korpusz", vagyis mintegy háromszáz versenymű, tizennégy teljes opera, nyolc szonáta, ötkötetnyi egyházi és kétkötetnyi világi, vokális mű. Vagyis Mozart, Mendelssohn vagy Bruckner úgy élte le az életét, hogy akkor sem hallhatta volna ezeket a zenéket, ha ez feltett szándéka lett volna.

A lemezkészítés első idejében mégsem tudott az első számú sláger - A négy évszak - mellett tartósan megkapaszkodni egyik mű sem. Aztán eljött az összkiadások kora, amikor az I Musici vagy Leppard sorra-rendre lemezre játszotta legalább a concertókat. És aztán jött a barokk operajátszás reneszánsza (vagy barokkja?), amelyet a Mezzo, az Arte TV jóvoltából sokkal többen élvezhetnek, mint ahányan valaha elmentek vagy elmennének egy barokk operára.

Vivaldi nem egy a sok közül. Természetesen ő is éppúgy használ patronokat, mint a korban bárki. Mégis: az övéi tartogatnak valami kis pluszt. Hallottam már olyan zenészt, aki falra mászik a szekvenciáitól - én meg épp ezt tartom benne hallatlanul modernnek és egyedinek: a matematikát, a kombinatorika magabiztosságát, hogy „úgyis odaérünk".

Anger Ferenc, a júniusban az Operában bemutatandó Farnace rendezője hasonlókat mond Vivaldiról, aki szerinte olyan, mint a minimalisták, hallgatása hasonló érzéseket vált ki, mint egynémely könnyűzene. A darabválasztás egyébként az „ő lelkén szárad", vagyis abban közmegegyezés volt, hogy Vivaldi lesz a szerző, de a bőség zavarával küzdve végeredményben irodalmi értékek mentén választotta ki ezt a művet. Németh Pál ehhez azt teszi hozzá, hogy Vivaldi közel száz, részben vagy egészben általa írt operájából mintegy húsz maradt fenn egészben vagy töredékében. A száz opera egyébként nem sok, ha arra gondolunk, hogy Vivaldi idejében harmincnégy zenés színház működött Velencében, hetente változó műsorral...

A Farnace sztorija nem egyértelmű, Zöldy Z. Gergely szerint nem afféle „üzengetős" darab. A zenéről szól és annak ürügyeként egy bonyodalmas történetről. A történelmileg azonosítható figurák viszonyrendszere kusza és komplikált, de a zene, a látvány és a rendezés segítségével beleláthatunk egy különös ókori csetepatéba. A Farnace sokkal inkább szól a szélsőséges érzelmek és nagyszabású konfliktusok zenei és színpadi bemutatásáról.

Szendrényi Éva a részleteket elemzi: a címszereplő azzal a kérdéssel küzd, hogy miért is nem örökölte nagyszerű apja génjeit. A három hatalom - Pontus, Róma és az anyós révén Kappadókia - küzdelmében a halál az első pillanattól jelen van (ezt fogja tükrözni a darab díszlete, a boncterem és a mauzóleum, azaz a jelen- és a múltbéli halál, közte az élet lehetőségével): Farnace el akarja tenni láb alól feleségét és gyerekét, hogy ne lehessen velük zsarolni, ha esetleg fogságba esne. Logikus: nem akarlak elveszíteni, tehát megöllek. A történet vége meglehetősen butácska, mondja Szendrényi Éva, de épp ebben rejlik az izgalom, vagy ahogy Anger Ferenc fogalmaz: ettől nagyon kortárs és ismerős. Mindenki mindenkire okkal dühös, a mű vége - az általános megbocsátás - ámbár teljesen logikátlan, ugyanakkor hordoz egy olyan üzenetet, amelyen mégis érdemes elgondolkoznunk.

Németh Pál, az előadás karmestere - és nem mellesleg zenetudósa, aki a két eltérő kéziratból hozott létre egy „két és feledik" játszási verziót - hangsúlyozza: óriási eredménynek tartja, hogy az Opera zenekarából jön létre egy barokk - bélhúrokon, barokk vonóval, illetve korhű fúvós hangszereken - játszó kamaraegyüttes. A magyar régizenei mozgalom egyik megteremtőjének Vivaldiban, sőt Vivaldi-operajátszásban is van gyakorlata, egy ilyen produkció ebben a teremben mégis minden tekintetben premier, vagy ahogy fogalmaz: „zöldmezős beruházás".

A recitativók és az áriák szerepéről megoszlanak a vélemények. Németh Pál figyelmeztet, hogy az operában, így a barokk operában is az énekesek állnak a középpontban, s bár az áriák eléggé szabott szabályok mentén oszlanak meg, mindenkinek lesz lehetősége - ahogy Vivaldi korában is - megmutatni a tudását. A recitativókat annak idején is szabadon húzták, szinte előadásonként változtatták. Szendrényi Éva egyenesen úgy fogalmaz: a gyönyörű áriákat unalmas recitativók kötik össze. A címszereplő húgát, Selindát játszó Schöck Atala - aki olaszországi vendégszereplése miatt később csatlakozik a próbákhoz - nem ért egyet: az oratóriuménekesként is gyakorlott alt szerint a darab lényege épp a recitativókban rejlik, ezekben lehet igazán megmutatni a drámát, az áriákban pedig „megáll az idő". Ugyanezt állítja Szabóki Tünde, aki Berenicét játssza: fúriai szerepében olyanokat vágnak majd a fejéhez, hogy „te zsarnok nőstényfarkas" vagy „kegyetlen állat", s ilyesmi csak a recitativókban lehetséges, amelyek különböznek a bachi, logikus recitativóktól, a szövegnek, a szerepnek, a színjátéknak sokkal tágabb teret adnak - szerencsére ez Szabóki Tündétől és a többi előadótól sem áll távol.

Akárhogy is: júniusban valami olyat hallhat majd a közönség, ami Magyarországon még nem hangzott el, s olyan kivitelezésben, amelyen nem fog unatkozni. Ehhez garancia a tudós zenei előkészítés, a jeles énekesi szereplőgárda, a frappáns díszlet és jelmez, az ötletes rendezés. Valamint Vivaldi zenéje, amely - Németh Pál szavaival - „nem jó világunkban egy jó dolog, hatalmas, katartikus élmény, hatásos, virtuóz, megindító és szép".

Programkereső

Legnépszerűbb

Fidelio Tours

Tudod, hol áll Petőfi, Erkel és Anne Frank fája?

Naponta sétálunk el óriási törzsű, sokat megélt fák mellett, ám szinte sosem gondolunk bele, hogy mennyi történetet, mennyi legendát hordozhatnak magukban. Ha a fák mesélni tudnának, talán többet mondanának, mint a legtöbbet megélt nagyszülők. Most összegyűjtöttünk 8 híres fát, amelyeknek érdemes megismerni a történetét.
Plusz

Fáy Miklós: Férfias erények

Fáy Miklós kritikus ezúttal a Robert Capa Központ új kiállításával, a Zeneakadémia szeptemberi Bartók-hangversenyével, Az öreg halász és a tenger új kiadásával, valamint egy Maria João Pires összkiadással foglalkozik.
Klasszikus

A koronavírus ellen harcol, most koncertet ad a Medikus Zenekar

A koronavírus-járvány kezdete óta először lép színpadra teljes létszámmal a Medikus Zenekar augusztus 18-án a Pesti Vármegyeháza Díszudvarában.
Zenés színház

Mutatjuk az első képeket a Puskás musicalből!

Puskás, a musical címmel nagyszabású zenés színházi produkció készült Szente Vajk rendezésében. A legismertebb magyar életéről szóló darab előzetes bemutatója augusztus 20-án lesz az Erkel Színházban.
Zenés színház

„Most vagyok abban az időszakban, amikor már van jogom megformálni ezt a szerepet”

A Bánk bán című opera minden magyar szívében különleges helyet foglal el. Az egyik legjelentősebb operánk ezúttal a Coopera szervezésében, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon kel életre, Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező kezei nyomán. Az előadás egyik főszereplőjét, Gertrudot a Magyar Állami Operaház népszerű mezzoszopránja, Mester Viktória alakítja majd, akivel a készülő produkció kapcsán beszélgettünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház képek

Mutatjuk az első képeket a Puskás musicalből!

Puskás, a musical címmel nagyszabású zenés színházi produkció készült Szente Vajk rendezésében. A legismertebb magyar életéről szóló darab előzetes bemutatója augusztus 20-án lesz az Erkel Színházban.
Zenés színház interjú

„Most vagyok abban az időszakban, amikor már van jogom megformálni ezt a szerepet”

A Bánk bán című opera minden magyar szívében különleges helyet foglal el. Az egyik legjelentősebb operánk ezúttal a Coopera szervezésében, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon kel életre, Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező kezei nyomán. Az előadás egyik főszereplőjét, Gertrudot a Magyar Állami Operaház népszerű mezzoszopránja, Mester Viktória alakítja majd, akivel a készülő produkció kapcsán beszélgettünk.
Zenés színház ajánló

Csábító francia dallamok a Benczúr Kertben

Három fiatal, de a startvonalon már túl járó művész, madarak kórusától kísért estjét élvezhetik augusztus 16-án a lombok alatt. Offenbachtól Delibes-ig, a zenés színházi irodalom legjavából válogatva tíz népszerű operaária, illetve duett szólal meg Horti Lilla és Lusine Sahakyan előadásában.
Zenés színház interjú

„Újra élünk” – Budapesten a két olasz sztárénekes

A legnépszerűbb Rossini-opera, A sevillai borbély két este, augusztus 7-én és 9-én látható a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Figaro és Rosina szerepében Giorgio Caodurót és Annalisa Stroppát láthatja-hallhatja a magyar közönség. A két olasz művész a világ legnagyobb operaszínpadait külön-külön is meghódította, de közös történetük is van.
Zenés színház interjú

Fontos, hogy a magyar lelkünk is benne legyen ezekben az előadásokban

A Budavári Palotakoncert meghívott vendégeként augusztus 8-án két erdélyi művész, Hary Judit és Fülöp Márton is szívhez szóló, emlékezetes élményt nyújtó produkciókkal készül megajándékozni az Oroszlános Udvarba érkező közönséget. A Kolozsvári Magyar Opera művészeivel a közelgő gála kapcsán arról is beszélgettünk, hogy határon túli magyarokként miért kiemelkedő fontosságú számukra ez a találkozás és maga az operett műfaj.