Zenés színház

Fazekas Gergely: "Az emberben erős a kurkászási hajlam"

2013.09.01. 07:04
Ajánlom
Richard Wagner születésének kétszázadik évfordulója tiszteletére különlegesen érdekes és rendkívül látványos kiállítású életrajz jelent meg a közelmúltban a Rózsavölgyi és Társa gondozásában. Barry Millington Richard Wagner - Bayreuth varázslója című könyvéről a kötet szerkesztőjét kérdeztük. INTERJÚ

- Wagner ellentmondásos személyiségét nem könnyű egy biográfia keretei között hitelesen ábrázolni. Millington hogyan oldja ezt meg?

- Millington nem szerelmes Wagnerbe, és nem is utálja, ugyanakkor a száraz tényszerűség csapdáját is el tudja kerülni. Az az alapelve, hogy mivel Wagnerhez csak ambivalensen lehet viszonyulni, közelítsünk is hozzá úgy. Menjünk szembe a problémákkal, próbáljuk megérteni az egyes szellemi áramlatoknak, személyiségjegyeknek az életműben játszott szerepét. Nagyon nagy erénye, hogy még a leginkább bulvárjellegű témát is visszacsatolja a zenéhez.

- Ennek viszont megvan az a veszélye, hogy szentimentálisan illusztratív vonásokat kap az életmű értelmezése.

- Abban az esetben nem, ha a szerző képes a hétköznapi témákat is valamilyen felismerés szolgálatába állítani. Mondok egy példát: Millington egy egész fejezetet szentel Wagner finom kelmékhez, függönyökhöz, szőnyegekhez való már-már fetisiszta vonzódásának. Megemlíti, persze, hogy részben a zeneszerző érzékeny bőre indokolta ezt a rajongást, ugyanakkor von egy szellemes párhuzamot is a bőrre boruló selymek, bársonyok és a hallgatót beburkoló Wagner-zene között.

- A figyelem ilyen részletessége, sokrétű volta mellett hogyan tud a könyv az olvasmányosság és a tudományos pontosság kívánalmainak is megfelelni?

- Millington nagyon gördülékenyen ír, ugyanakkor nem zárkózik el a filozófiai, zeneelméleti témák elől sem, és ezek értő tárgyalása valóban érdekes lehet egy szakember számára is. A Trisztánról szóló fejezetben például megemlíti, hogy az operára hatással lehetett Hans von Bülow Nirwana című műve, ami korábban keletkezett Wagner operájánál; nagyon izgalmas lehetőség ez. Emellett hosszan értekezik többek között Wagner életművének mozgóképi vonatkozásairól. Nem egyszerűen arról van szó, hogy listázza az operafilmeket, ennél a közelítésmódja sokkal érdekesebb. Arról beszél, milyen hatást gyakorolt Wagner gondolkodásmódja Hollywoodra, arról, hogy a zenedrámák színpadi utasításai szinte forgatókönyvek.

- A könyv gerincét az életrajz eseményei adják elsősorban, vagy valamiféle eszmei háttér?

- A kötet harminc fejezetből áll, amelyeket több száz illusztráció élénkít. Az egyes részek alapjában véve kronologikus sorrendet követnek, de számos tematikus fejezet is lazítja a biográfia szigorúságát, amelyek a személyiségről, illetve a korról szólnak: Lisztről, II. Lajosról, Wagner és a nők viszonyáról, Cosimáról, a pénzről, a filmről, a "Bayreuth-maffia" működéséről, az antiszemitizmusról, a Harmadik Birodalomról.

- Szerkesztőként mit tart a könyv legérdekesebb vonásának?

- Ez egy gyönyörű kiállítású kötet, szinte olyan, mint egy képzőművészeti album, de nem egyszerűen erről van szó. A képek részei a szövegnek, Millington játszik az illusztrációkkal, értelmezi és magyarázza velük a mondanivalóját. Így lesz egy bekezdés lényeges eleme, szellemi tartalma például egy korabeli színpadkép vagy Hitler látogatása, esetleg éppen az Apokalipszis, most egy képkockája.

- A portré ellentmondásos vonásait Millington a személyiség magyarázatával, vagy inkább az eszmetörténeti háttér megrajzolásával igyekszik egységes egésszé formálni?

- Egyrészt természetesen felvázolja a hátteret, idézi Feuerbachot, Schopenhauert, képekkel teszi érthetőbbé a korszak sajátosságait, másrészt viszont határozottan törekszik arra, hogy ne válassza le Wagnert önmagáról. Nem alkuszik meg, nem elégszik meg a hagyományos képpel, amely szerint Wagner rettenetes ember volt, aki ennek ellenére csodálatos zenét írt. Ellenkezőleg, az antiszemitizmusról szóló fejezet címe például Homokszem a gyöngykagylóban. Millington azt fejtegeti ebben, hogy az antiszemitizmus milyen alapvető eleme Wagner személyiségének. Arra a nagyon izgalmas álláspontra helyezkedik, hogy enélkül az életmű nem jött volna létre, hogy paradox módon ettől erős az oeuvre, mert a korabeli antiszemitizmus bevett sémái, bármilyen nyomasztó is ez, részei az inspirációnak. Nagyon rokonszenves ez az elfogulatlanság, az, ahogyan Millington értelmezni akarja Wagnert, nem ítélkezni fölötte.

- A biográfia és az életmű egyensúlya hogyan jön létre?

- A két közelítésmód egymást magyarázza, összefonódnak a gyakori visszacsatolások révén. Ugyanakkor Millington sosem erőlteti a megfelelést az életmű és az életút között.

- Mi a szerző álláspontja, miért ír valaki életrjazot? Végtére is a művek iránti érdeklődés egészen más dolog, mint a fehérneműs fiókra vagy a magánlevelekre irányuló kíváncsiság.

- Az emberben erős a kurkászási hajlam, ez természetes. Emellett a kötetből az olvasható ki, hogy a művek szerzőtől való függetlensége csak egy bizonyos fokig tartható álláspont, mivel mégis egy ember írta őket. Az alkotás és a szerző közti kapcsolatot viszont csak műről műre lehet felfejteni, ez a szublimáció mindig csak konkrét esetekre vonatkoztatva értelmezhető.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

A felújított Rumbach utcai zsinagóga a Zsidó Kulturális Fesztivál új helyszíne

„Éljük át újra!” - mottóval öt helyszínen, több mint húsz programot kínál a Zsidó Kulturális Fesztivál augusztus 22. és 30. között Budapesten. A fesztivál új helyszíne a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga lesz.
Vizuál

Pazar Vaszary-válogatás a Kieselbach Galéria nyári tárlatán

Vaszary Jánostól nyolc kiváló olajfestmény és több jelentős grafika is látható a Kieselbach Galéria A legnagyobbak - Főművek és fontos képek Munkácsytól Kondorig címmel nyílt reprezentatív nyári tárlatán.
Könyv

„Digitális boomot várok” – beszélgetés Rózsa Dáviddal, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójával

Az OSZK új főigazgatója tavaly márciusban lépett hivatalba, azóta felgyorsultak a digitalizációs folyamatok a nemzeti könyvtárban. Erről, és az augusztus elején nyíló, Babits Mihály és Török Sophie több mint 6600 dokumentumból álló levelezését feldolgozó adatbázisról is kérdeztük Rózsa Dávidot. 
Klasszikus

Klasszikus zene szólt „a magyar Salzburgban” - Beszámoló Tatáról

Egy hete ért véget Tatán a Klassz a pARTon fesztivál, a Cimbora Alapítvány rendezvényét támogatta és második alkalommal fogadta be a város. A szervezőket nemcsak a kisváros festői Öreg-tavának szépsége vonzotta Tatára, hanem a város múltja is, hiszen itt is, mint minden Esterházy-birtokon a zenének is fontos szerepe volt. A tatai Esterházyak is igen sokat tettek a helyi zenei élet fellendüléséért, a kastély történeti múltja és a kortárs zenei élet így mára összeért.
Klasszikus

Olasz, spanyol turnén járt a Fesztiválzenekar

Olaszországban és Spanyolországban játszott óriási sikerrel a Budapesti Fesztiválzenekar július végén. A turné utolsó állomásán, az újabb lezárások előtti utolsó pillanatban, Kodály zenéje szólt az Adán Martín Auditórium fantasztikus épületében.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Szirtes Tamás újra pályázik a Madách Színház igazgatói posztjára

Továbbra is a Madách Színház élén maradna a teátrum jelenlegi igazgatója, Szirtes Tamás, ezért beadta a pályázatát a posztra - adta hírül az Index.
Zenés színház interjú

„Istennek egy törvénye van: a szeretet”

A Hegedűs a háztetőn 1964-ben, a New York-i Broadwayn kezdte világraszóló karrierjét, 1966-ban mutatták be európai színpadon (Anatevka címen), 1971-ben film is készült belőle. Magyarországon 1973-ban, Vámos László emlékezetes rendezésével, Bessenyei Ferenc legendás főszereplésével debütált. Legújabb változatát július 31-én a Margitszigeti Szabadtéri Színházban, Bozsik Yvette rendezésében láthatja a közönség.
Zenés színház hír

Kazinczy Ferenc fiáról készít előadást a Madách Színház

Derzsi György és Meskó Zsolt darabja, a Kazinczy, a tizenötödik nyerte a III. Madách Musical Pályázatot, melyet a teátrum műsorra tűz a 2021/22-es évadban.
Zenés színház ajánló

Sztárgála és jótékonysági nap Patricia Petibonnal és Lawrence Brownlee-val az Opera Eiffel Műhelyházában

2021. augusztus 21-én 19:00 órától a kivételes francia koloratúrszoprán, Patricia Petibon és a legkeresettebb amerikai bel canto tenor, Lawrence Brownlee ad szabadtéri koncertet az Opera Eiffel Műhelyházának parkjában.
Zenés színház interjú

„Remélem, a nézők is velünk énekelnek” – interjú Dolhai Attilával a Palotakoncertek kapcsán

Július 23-án és 24-én ismét megrendezik a Budavári Palotakoncertet az Oroszlános Udvarban, amely idén Operettünnep címmel várja a zenés színház kedvelőit. A koncertről, a visszatérésről és a jövőbeli tervekről az est egyik szólistájával, Dolhai Attilával beszélgettünk.