Vashegyi György együttesei, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar az alapítás óta eltelt huszonhét esztendő során a törzsrepertoár remekműveinek műsoron tartása mellett a közönséggel számtalan régizenei ritkaságot és különlegességet ismertetett meg.
A Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar (Fotó/Forrás: Nagy Attila, Müpa)
A magyar zenekultúra egyik leginkább felderítetlen területe a francia barokk volt, s ezen belül is az opera műfaja. A 18. század során a Párizsi Operaház társulata Franciaország legjobb énekeseit gyűjtötte össze, a közönség pedig lelkesedett drámai hangjukért, valamint nemes és szenvedélyes játékukért. Egyes énekesek a virtuózan ragyogó szerepekre specializálódtak, közülük Petitpas, Fel és Lemière kisasszonyok aratták a legnagyobb sikereket 1730 és 1770 között Jean-Philippe Rameau és kortársainak operáiban.
Húsz évvel ezelőtt a magyar közönség még alig tudott valamit a francia operáról, Vashegyi György és zenei műhelyei jóvoltából azonban az elmúlt évek során egymás után hallgathattuk meg Rameau zenés színpadi műveit (Hyppolite et Aricie, Les Fêtes de Polymnie, Platée, Naïs), továbbá előadták Jean-Marie Leclair Scylla et Glaucus, valamint Jean-Joseph de Mondonville Isbé című művét is.
Vashegyi György (Fotó/Forrás: Müpa)
November 23-án a Müpában a Ragyogjatok, új csillagok! címet viselő hangversenyen részleteket hallhatunk Rameau, Dauvergne, Royer és Mondonville azon operáiból, amelyek jelentős részben ma is kiadatlanok, és a koncerten
E szerzők együttesen bizonyítják, hogy XV. Lajos korának francia barokk stílusa (amelyet nagyívű dallamok és azokat sűrűn ékesítő csigavonalak egyaránt jellemeznek), valamint annak gazdagon hangszerelt zenekara (amelyet fuvolák és fagottok színeznek) az egész akkori Európában páratlan volt: az olasz hatás ellenére e szerzők megőrizték a kor francia zenéjének nagyszerű és tündöklő zenekari hangzását is.
A fellépő művészek tehát nemcsak hagyományos áriaestre, hanem a felvilágosodás korának francia operai világába tartó utazásra is invitálják közönségüket.
Hangja fényes és lágy, gazdag színezetű
Az est szólistája az a Chantal Santon-Jeffery lesz, akit a közönség a korábbi sikeres francia műsorú produkciókból már jól ismerhet. Az énekesnőt napjaink egyik legkiválóbb francia szopránjának tartják. Számos operaszerepet megformált már Mozarttól (Donna Anna, Fiordiligi, Grófné, Sandrina) a kortárs repertoárig, énekelt Wagnert (A bolygó hollandi – Senta) és Brittent (A csavar fordul egyet – Nevelőnő), valamint Campra (Tancrède), Gassman (Opera Seria) és Purcell (King Arthur, Dido és Aeneas) operáinak hősnőit.
Chantal Santon-Jeffery (Fotó/Forrás: Müpa)
Nagynevű zenekarokkal énekelt, színpadra lépett a Théâtre des Champs-Elysées-ben és a Salle Pleyelben, Párizsban, a Versailles-i Királyi Operaházban, az avignoni és liège-i operában, a brüsszeli Bozarban és a bécsi Konzerthausban is. A francia klasszika és romantika újra felfedezése iránti lelkesedésében több koncertet adott, és felvételeken működött közre. Az egyházi, oratorikus zenék előadójaként is keresett énekes.
Nemrégiben két igen jelentős szerepet énekelt: Haydn Armidájának címszerepét a Julien Chauvin vezényelte Le Cercle de l'Harmonie zenekarral, illetve a Hercegnőt Boismortier Don Quijotéjában, ez utóbbi előadásán Hervé Niquet vezényelt, a rendezők Gilles és Corinne Benizio voltak.
A hangversenyt az Orfeo Zenei Alapítvány és a Versailles-i Barokk Zenei Központ közös produkciójaként rendezik meg.
hírlevél
