Zenés színház

Fehér köpeny, kék szakáll – Beszélgetés Kovács Istvánnal

2022.06.17. 15:55
Ajánlom
Akár Don Giovanni, Golaud vagy Kékszakállú szerepét, esetleg a június 24-ig látható A kairói lúd, avagy a rászedett vőlegény Don Pippóját énekli Kovács István az OPERA színpadán, karakterformálásában mindig érződik egy olyan analitikus elmélyültség, amely operaénekesi jártasságán túl eredeti, orvosi hivatásának látásmódjából is fakad. De mi módon valósul meg a gyógyítás a színpadon?

Az interjú eredetileg az Opera Magazin 2022. nyári számában jelent meg.

A pályája elején sok időt töltött külföldön egy-egy fellépés, verseny- vagy fesztiválszereplés miatt. Hogyan élte meg ezt az időszakot ön és a családja?

Ma már igyekszem minél többet otthon lenni a szeretteimmel, de a karrierem kezdeti éveiben még sokkal közelebb állt hozzám ez a fajta vándorélet. A családtagjaim szoktak azon viccelődni, hogy ha délelőtt szóltak nekem, hogy délután Párizsba kell utaznom, akkor öt perc alatt be tudtam csomagolni két hétre. A sok távollétnek az a titka, hogy meg kell tudni őrizni magunkban az állandóságot. Ez egyfajta belső erő, nyugalom, ami ha megvan, akkor tulajdonképpen mindegy, hogy hol van az ember.

Mindig meg tudja őrizni a nyugalmát?

Ez érdekes dolog, mivel habár kiegyensúlyozott embernek tűnök, aki szeret a saját nyugalmában létezni, mégis jelen van bennem a víz mellett a tűz is, és ahol ez a kettő összekeveredik, ott bizony lehetnek fortyanások.

Nem mindig látszik kívülről, de azért belül nekem is megvannak a szélsőségeim.

Mivel tud leginkább kikapcsolódni, feltöltődni?

Elsősorban a természettel: kimenni a zöldbe, jógázni vagy aktívan sportolni, többször átúsztam már a Balatont, a nagyfiammal pedig egy időben eljártunk street workout edzésekre. A mozgás nagyon fontos, mert ehhez a hivatáshoz jó fizikumra van szükség. A másik állandó elfoglaltságom jelenleg, hogy próbálok minél több időt tölteni a kétéves kisfiammal, ami nagy örömet ad.

Kovacs_Istvan_Foto_Nagy_Attila_OPERA_-154131.jpg

Kovács István (Fotó/Forrás: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház)

Talán a már említett nyugodt természete is fontos szerepet játszott abban, hogy az orvosi karon önt választották meg a diákok az év tanárának. Mi lehetett a titka ennek a jó kapcsolatnak?

Ehhez köze lehetett az előadó-művészetnek, ugyanis nem mindegy, hogyan adjuk át az ismereteket. A másik tényező, hogy nemcsak a tananyagra igyekeztem fókuszálni, hanem az orvossá válás folyamatára is, tehát az emberi aspektusra, amiről máshol nem sok szó esett, pedig egy rendkívül megterhelő lelki folyamat.

Ezek szerint az előadó-művészi vénája jó szolgálatot tett önnek az egyetemi katedrán. Van olyan orvosi tudás vagy készség, aminek az énekesi pályán tudja hasznát venni?

Most mondhatnám, hogy az anatómiai ismereteknek az énektanulásban, de ez nem igaz. Talán segít tudatosabban használni a testet, de az éneklés megmarad annak a titokzatos, érzetekre épülő mesterségnek, amihez nem sokat tesz hozzá ez a tudás.

Az orvosi egyetem inkább egyfajta világlátást, szélesebb spektrumot adott, ami által jobban tudom analizálni a színpadi figurákat,

megvizsgálom a személyiségüket és kapcsolódási pontokat keresek saját magammal. Ez mindig nagyon izgalmas alkotófolyamat!

Az egyetemi előadóteremben állandó visszajelzést kap a hallgatóktól. A színpadon, előadás közben is létrejöhet ez a kapcsolódás a nézők és a művészek között?

Az előadás alatt nem látjuk a nézők arcát, de érezni lehet a jelenlétüket. Ahogy a tanítás vagy a gyógyítás, úgy a művészet is az adásról szól, és ebből a szempontból nincs nagy különbség az orvosi hivatás és az előadóművészi pálya között. Mindkettő az emberek „fölemeléséről” szól, az aktuális állapotuk javításáról és a megnyitásukról egy élményteli pillanat számára. Az orvos ezt testi szinten teszi, míg a művészet a lélekre képes hatni.

Kovacs_Istvan_Foto_Nagy_Attila_OPERA-154131.jpg

Kovács István (Fotó/Forrás: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház)

A szeretteink jelenlétét talán még erősebben érezzük, ön hogyan éli meg, amikor tudja, hogy családtag ül a nézőtéren?

A feleségem, Kun Ágnes Anna, szintén operaénekes, ezért rengeteget tud nekem segíteni még a bemutató előtt, ha meghallgat, és jelzi a kottában az észrevételeit, mivel én nem hallom magam kívülről. A két nagyobbik gyerekem már a saját felnőtt életét éli, ezért mindig nagy öröm, ha el tudnak jönni megnézni egy-egy fellépésemet. Persze, az ember néha kicsit izgul, mert igyekszik magát tartani egy bizonyos színvonalhoz, de ilyenkor is elsősorban magamnak szeretnék inkább megfelelni, ami levesz némi súlyt a vállamról.

Ezek szerint sikerült átadniuk a zene és az opera szeretetét az idősebb gyerekeinek?

Annyit mindenképpen elértünk a zenetanítással, hogy némiképp „bennfentesként”, nagyobb biztonsággal tudnak beülni egy-egy koncertre vagy előadásra. Mindkét idősebb gyerekem tanult hangszeren játszani, a fiam csellózott, a lányom pedig zongorázott és énekelt is, de egyikük sem lépett művészi pályára.

Amikor a fiamtól tizenéves korában megkérdezték, szeretne-e ő is énekelni, ahogy az édesapja, azt válaszolta, nem, mert ő rendes családi életre vágyik (nevet).

A koronavírus-járvány egy pontján magára vette a fehér köpenyt, és segítette a sürgősségi ellátást a háziorvosi ügyeletben. Újra felébredt önben valami az egykori hivatásból?

Úgy éreztem akkor, hogy ezzel tudnék a legtöbbet segíteni. Egy különleges ajándékként éltem meg a lehetőséget, hogy ilyen módon élesben is gyakorolhattam a gyógyítást, hiszen én egykor tényleg lelkiismeretesen végigcsináltam az orvosi egyetemet, és komolyan készültem erre a pályára, ami máig eszembe jut, amikor belépek egy kórházba. De közben úgy érzem, nagyon jó, hogy így alakult, mert azt nem tudtam volna elviselni, ha nem adok esélyt az énekesi karriernek. Sokkal rosszabb lenne ma úgy elmenni az Operaházba, ha azt érzném, hogy én is állhatnék ott a színpadon, de nem volt bátorságom meglépni.

Hogy éli meg újra birtokba venni az OPERA épületét közel öt év után?

Az Operaház sok szempontból egy csoda, mindig is kultikus hely volt számomra, aminek kisugárzása, magnetikus hatása van. Itt mindenki gyógyul, az is, aki a színpadon van és az is, aki a nézőtéren.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

E. T. A. Hoffmann Mozarttól kölcsönözte a nevét

1776. január 24-én született a német romantika kiemelkedő írója, Az arany virágcserép, valamint a Diótörő és Egérkirály szerzője, aki annyira tisztelte Wolfgang Amadeus Mozartot, hogy még a nevét is felvette.
Zenés színház

Súlyosan megsérült a Budapesti Operettszínház egyik táncosa a terézvárosi házomlásnál

Június 27-én, a reggeli órákban leomlott egy ház tetőszerkezete a 6. kerületi az Aradi utca és Jókai utca sarkán. A leeső szerkezeti elemek a Jókai utcára zuhantak, maguk alá temetve a Budapesti Operettszínház egyik táncművészét, aki éppen próbára tartott.
Színház

„Kételyek és kétségek visznek előre” – Beszélgetés Blaskó Péterrel

Hamarosan a Nemzeti Színházban is látható lesz Blaskó Péter „családi előadása”, a GRANE – Képzelgések a Peer Gynt nyomán, amelyet lánya, Blaskó Borbála rendezett, és fia is szerepel a Bethlen Téri Színház produkciójában. A színművésszel ősztől Hubay Miklós Ők tudják, mi a szerelem című drámájában is találkozhatunk, Udvaros Dorottya oldalán.
Vizuál

Last Minute kiállítások június utolsó hetére

Ezúttal olyan ritkaságszámba menő csoportos és egyéni tárlatokra hívjuk fel a figyelmet, amelyek ezen a héten még megnézhetők. A válogatásban szerepel vadonatúj kiállítótér rég nem látott művésszel, jól ismert galéria 24 kortárs művész munkáját bemutató tárlattal, valamint digitális művészeti triennálé.
Klasszikus

Új vizekre hajózhatunk a Nemzeti Filharmonikusok új évadában

Régi és új zene, különleges hangszeres művek és egész estés operaprodukciók, beavatókoncertek és kórushangversenyek várják a közönséget a 2022/23-as évadában a Nemzeti Filharmonikusok koncertjein.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Súlyosan megsérült a Budapesti Operettszínház egyik táncosa a terézvárosi házomlásnál

Június 27-én, a reggeli órákban leomlott egy ház tetőszerkezete a 6. kerületi az Aradi utca és Jókai utca sarkán. A leeső szerkezeti elemek a Jókai utcára zuhantak, maguk alá temetve a Budapesti Operettszínház egyik táncművészét, aki éppen próbára tartott.
Zenés színház interjú

„A lelkem mélyén musicaltáncos vagyok” – interjú Kapitány Dorottyával

A balettkar oszlopos tagjaként Kapitány Dorottya az elmúlt években a Budapesti Operettszínház csaknem összes darabjában látható volt, tavasszal pedig egészen új szerepben próbálhatta ki magát: a Jekyll és Hyde koreográfus-asszisztensi feladatait látta el. Az indulásról, a háttérben zajló folyamatokról és az új feladatkörről is beszélgettünk.
Zenés színház hír

Cser Krisztián, Szántó Andrea, Rácz Rita és Balázsi Gergő Ármin is a Magyar Állami Operaház kamaraművésze

Bár július folyamán még tartanak előadásokat, a Magyar Állami Operaház hagyományos évadzáró Csillagóra-gáláján kamaraművészi és más rangos díjakkal tüntette ki munkatársait.
Zenés színház ajánló

Julien király színpadra lép a Pesti Magyar Színházban

A Pesti Magyar Színház új évadának első premierjét, a Madagaszkárt Gémes Antos rendezi, zenei vezetője pedig Szemenyei János.
Zenés színház interjú

„Ez lesz a mi Képzelt riportunk” – Csorba Lóránt, a 80 nap alatt a Föld körül zenei munkálatairól

Verne Gyula klasszikusából, a 80 nap alatt a Föld körül című regényből készül a TRIP legújabb koncertszínházi előadása, melynek premierjét a Városmajori Szabadtéri Színpadon augusztus 18-án tartják. Csorba Lóránttal a színházi zeneszerzés kihívásairól és a „Make Love, Not War” eszményéről is beszélgettünk.