Habár az operairodalom több ezer alkotást foglal magába, a repertoáron mégsem látni többet száz-százötvennél, mondta el Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház igazgatója a január 17-i sajtótájékoztatón. Az Operaháznak viszont célja, hogy mélyebb merítéssel nyúljanak az operairodalomba, ezért tűzték műsorra Thomas Adés Viharját vagy a most debütáló Offenbach-operát, A rajnai sellőket. Illetve egy olyan művet, amelynek színpadra állítása az operaigazgató régi terve.

George Gershwin

A Magyar Állami Operaház egészen a nyolcvanas évekig játszotta (magyar nyelven) a Porgy és Besst, George Gershwin egyetlen operáját. Olyan énekesek énekelték a címszerepeket, mint Kukely Júlia, Andor Éva, Házy Erzsébet, (Ókovács szavaival) „a kor szexszimbóluma”; illetve Radnai György, Begányi Ferenc, Sólyom-Nagy Sándor, Póka Balázs.

Száznegyvenhét alkalommal ment sikerrel [a Porgy], de miért lett ennek vége?

– tette fel a kérdést az operaigazgató.

Amikor a Porgy és Bess jogutódai ötven évvel Gershwin halála után úgy döntöttek, hogy

elvették a játszás lehetőségét az európai operaházaktól, mondta Ókovács Szilveszter. APorgyt 1935-ben mutatta be Gershwin , az opera az Egyesült Államokon kívül azonban nem azért mellőzött, mert egyébként „kakukktojás” a műfajban – a szó abszolút pozitív értelmében –, hanem az idejétmúlt „rassz-jellegű korlátozás” miatt, amely ellen már 2002-ben szót emelt a New York Times egyik szerzője.

Kapcsolódó

Gershwin megírta a Nagy Amerikai Operát

Nem fogadta kirobbanó siker: az emberek nem tudtak mit kezdeni azzal, hogy egy opera a jazz és a blues elemeiből építkezik. Pedig a Porgy és Bess egyike a valaha írt legjobb operáknak.

Az Operaház most viszont egy olyan szerződést kötött a jogutódokkal, amelyben nem szerepel „a rettegett all-black-cast kifejezés”. „Ez az opera az egyetemes művészetnek olyan értéke, amelynek előadását nem szabad korlátozni, és nem szabad bőrszín alapján eldönteni, hogy ki énekelheti” – mondta az operaigazgató. Pedig a zeneszerző halála után 50 évig nem volt ezzel probléma. „Az SS uralma alatt nyögő Dániában például ment az opera.”

George Gershwin

„Hogy jogunk van rá, az egészen biztos” – zárta le a kérdést Ókovács, majd a sajtótájékoztatót rövid idő alatt performansszá alakítva elhelyezett egy vörös stráfot az előadás plakátján, amelyen az szerepel, hogy a jogutódok ugyan engedélyezték a nem-allblackcast előadást, de nem értenek vele egyet.

Az Erkel Színházban futó Porgy és Bessben tehát nem lesz feketére festett arc, a cselekmény az USA déli területéről a modern New Orleansbe kerül. „A szöveg, a zene bőrszínfüggetlen” – jelentette ki az igazgató. A sajtótájékoztatón Zsoldos Dávid zenetörténész, a Fidelio.hu és a Papageno alapítója elmondta, hogy a bőrszínt érintő korlátozásra a nyolcvanas években azért volt szükség, mert abban az időben a fekete énekeseknek jóval kevesebb lehetőségük volt fellépni. Viszont ellenpéldának ott van Mozart esete, aki még arra is hajlandó volt, hogy Prágába helyezze a Don Giovanni történetét, hogy sikeresebben fusson a cseh fővárosban.

A darab címszereplői az Erkel színpadán Bakonyi Marcell / Palerdi András, illetve Sáfár Orsolya / Létay Kiss Gabriella lesznek. „Ez egy fantasztikus, magával ragadó zene, nagyon jól esik énekelni” – mondta el Sáfár Orsolya szopránénekesnő, aki raszta hajú hippinek öltözve állt az újságírók elé. „Mindig nagy álmom volt énekelni Porgyt” – tette hozzá Bakonyi Marcell.

Almási-Tóth András (Fotó/Forrás: Opera Magazin)

Az előadás rendezője, Almási-Tóth András (a vele készült interjút lásd a itt) azt kereste a műben, ami aktuális lehet számunkra. Az opera így a Katrina-hurrikán által sújtott embereket teszi főszereplővé.

Kapcsolódó

Két világ közt, otthontalanul

George Gershwin, DuBose és Dorothy Heyward, valamint Ira Gershwin operája, a Porgy és Bess a szigorú előadási jogok korlátai miatt hosszú évtizedek után kerül az Opera műsorára. Almási-Tóth András rendezheti a darabot, aki a történetet eredeti környezetéből kiemelve kívánja közelebb hozni a mai közönséghez.

Milyen vonatkozásokat hordoz magában a déli államokban, a harmincas években játszódó történet, amelyek ránk, Európában érvényesek?

– tette fel a kérdést. „[Ez a Porgy és Bess] olyan emberekről szól, akiknek nincsen otthonuk, de várják a szövegben folyton említett promise land-et, az ígéret földjét.”