Zenés színház

Fehér szereplőgárda énekli a feketék operáját, a Porgy és Besst

2018.01.17. 13:58
Ajánlom
Január 27-től látható a Porgy és Bess az Erkel Színházban, ami azért különleges, mert az Operaház 35 év után kivívta, hogy fekete énekesek nélkül is előadhassák Gershwin zseniális operáját.

Habár az operairodalom több ezer alkotást foglal magába, a repertoáron mégsem látni többet száz-százötvennél, mondta el Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház igazgatója a január 17-i sajtótájékoztatón. Az Operaháznak viszont célja, hogy mélyebb merítéssel nyúljanak az operairodalomba, ezért tűzték műsorra Thomas Adés Viharját vagy a most debütáló Offenbach-operát, A rajnai sellőket. Illetve egy olyan művet, amelynek színpadra állítása az operaigazgató régi terve.

George Gershwin

George Gershwin

A Magyar Állami Operaház egészen a nyolcvanas évekig játszotta (magyar nyelven) a Porgy és Besst, George Gershwin egyetlen operáját. Olyan énekesek énekelték a címszerepeket, mint Kukely Júlia, Andor Éva, Házy Erzsébet, (Ókovács szavaival) „a kor szexszimbóluma”; illetve Radnai György, Begányi Ferenc, Sólyom-Nagy Sándor, Póka Balázs.

Száznegyvenhét alkalommal ment sikerrel [a Porgy], de miért lett ennek vége?

– tette fel a kérdést az operaigazgató.

Amikor a Porgy és Bess jogutódai ötven évvel Gershwin halála után úgy döntöttek, hogy

az opera csakis fekete énekesekkel kerülhet színpadra,

elvették a játszás lehetőségét az európai operaházaktól, mondta Ókovács Szilveszter. APorgyt 1935-ben mutatta be Gershwin , az opera az Egyesült Államokon kívül azonban nem azért mellőzött, mert egyébként „kakukktojás” a műfajban – a szó abszolút pozitív értelmében –, hanem az idejétmúlt „rassz-jellegű korlátozás” miatt, amely ellen már 2002-ben szót emelt a New York Times egyik szerzője.

Gershwin megírta a Nagy Amerikai Operát

Kapcsolódó

Gershwin megírta a Nagy Amerikai Operát

Nem fogadta kirobbanó siker: az emberek nem tudtak mit kezdeni azzal, hogy egy opera a jazz és a blues elemeiből építkezik. Pedig a Porgy és Bess egyike a valaha írt legjobb operáknak, június 23-án és 25-én pedig a Margitszigeti Szabadtéri Színpadra érkezik..

Az Operaház most viszont egy olyan szerződést kötött a jogutódokkal, amelyben nem szerepel „a rettegett all-black-cast kifejezés”. „Ez az opera az egyetemes művészetnek olyan értéke, amelynek előadását nem szabad korlátozni, és nem szabad bőrszín alapján eldönteni, hogy ki énekelheti” – mondta az operaigazgató. Pedig a zeneszerző halála után 50 évig nem volt ezzel probléma. „Az SS uralma alatt nyögő Dániában például ment az opera.”

George Gershwin

George Gershwin

„Hogy jogunk van rá, az egészen biztos” – zárta le a kérdést Ókovács, majd a sajtótájékoztatót rövid idő alatt performansszá alakítva elhelyezett egy vörös stráfot az előadás plakátján, amelyen az szerepel, hogy a jogutódok ugyan engedélyezték a nem-allblackcast előadást, de nem értenek vele egyet.

Az Erkel Színházban futó Porgy és Bessben tehát nem lesz feketére festett arc, a cselekmény az USA déli területéről a modern New Orleansbe kerül. „A szöveg, a zene bőrszínfüggetlen” – jelentette ki az igazgató. A sajtótájékoztatón Zsoldos Dávid zenetörténész, a Fidelio.hu és a Papageno alapítója elmondta, hogy a bőrszínt érintő korlátozásra a nyolcvanas években azért volt szükség, mert abban az időben a fekete énekeseknek jóval kevesebb lehetőségük volt fellépni. Viszont ellenpéldának ott van Mozart esete, aki még arra is hajlandó volt, hogy Prágába helyezze a Don Giovanni történetét, hogy sikeresebben fusson a cseh fővárosban.

A darab címszereplői az Erkel színpadán Bakonyi Marcell / Palerdi András, illetve Sáfár Orsolya / Létay Kiss Gabriella lesznek. „Ez egy fantasztikus, magával ragadó zene, nagyon jól esik énekelni” – mondta el Sáfár Orsolya szopránénekesnő, aki raszta hajú hippinek öltözve állt az újságírók elé. „Mindig nagy álmom volt énekelni Porgyt” – tette hozzá Bakonyi Marcell.

Almási-Tóth András

Almási-Tóth András (Fotó/Forrás: Opera Magazin)

Az előadás rendezője, Almási-Tóth András (a vele készült interjút lásd a itt) azt kereste a műben, ami aktuális lehet számunkra. Az opera így a Katrina-hurrikán által sújtott embereket teszi főszereplővé.

Két világ közt, otthontalanul

Kapcsolódó

Két világ közt, otthontalanul

George Gershwin, DuBose és Dorothy Heyward, valamint Ira Gershwin operája, a Porgy és Bess a szigorú előadási jogok korlátai miatt hosszú évtizedek után kerül az Opera műsorára. Almási-Tóth András rendezheti a darabot, aki a történetet eredeti környezetéből kiemelve kívánja közelebb hozni a mai közönséghez.

Milyen vonatkozásokat hordoz magában a déli államokban, a harmincas években játszódó történet, amelyek ránk, Európában érvényesek?

– tette fel a kérdést. „[Ez a Porgy és Bess] olyan emberekről szól, akiknek nincsen otthonuk, de várják a szövegben folyton említett promise land-et, az ígéret földjét.”

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

A balatonfüredi Anna-bál mítosza és a valóság

Szombaton 193. alkalommal rendezik meg a balatonfüredi Anna-bált, aminek névadó kisasszonyát lehet, hogy nem is Annának hívták.
Jazz/World

Egy életmű megünneplésének kihívásai

Az idén 85 éves Quincy Jones prominens társasággal ünnepelte a születésnapját a Papp László Budapest Sportarénában, az ő esetében azonban egy életműkoncert kivitelezése eleve problémás, a megvalósítás viszont a kényszerből leszállított elvárásokat is képes volt helyenként alulról súrolni.
Zenés színház

Csuha Lajos: „Még meg tudok mozdulni a színpadon”

Szíve a rockhoz, a musicalhez húzza, de magát és a közönséget is meg fogja lepni Csuha Lajos a Budavári Palotakoncereken augusztus elején. Rövid interjúnkban az előkészületekről kérdeztük, de az is kiderült, milyen új feladatok találták meg az Operettszínház záruló évadában a hetvenéves művészt.
Zenés színház

Fischl Mónika: „Vidám, színes kavalkád, sok humorral fűszerezve”

„A hazai operettjátszás koronázatlan királynője” – így mutatja be a Kult50 című kiadvány Fischl Mónikát – az emlékezetes Szilviát, Marica grófnőt, Glavári Hannát. Igazi primadonna alkat: hűvös, elérhetetlen és gyönyörűen énekel – a Palotakoncerteken is.
Vizuál

Így látják a madarak az osztrák fővárost - VIDEÓ

Négy sas segítségével készítettek 360 fokos videót Bécsről. A madarak a Duna-toronyból és egy hőlégballonból indulva filmezték a várost.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Bordás Barbara: A nők ma bármire képesek!

Mozart-operával folytatódik a Figaro-történet Szentendrén. Susanne szerepében Bordás Barbara lép színpadra, aki beszélgetésünk során elmondta, hogy sosem gondolta volna, hogy ilyen fontos és hosszú szerepben debütálhat operaszínpadon.
Zenés színház interjú

Rab Gyula: „Felüdülést jelent számomra ez a könnyedebb műfaj”

A Junior-díjas Rab Gyula magyarországi karrierjén kívül nemzetközi szinten is sikeres tenorista. Elsősorban operát énekel, de most, a Palotakoncertek vendégfellépőjeként az operett műfajában is belekóstol.
Zenés színház interjú

Fischl Mónika: „Vidám, színes kavalkád, sok humorral fűszerezve”

„A hazai operettjátszás koronázatlan királynője” – így mutatja be a Kult50 című kiadvány Fischl Mónikát – az emlékezetes Szilviát, Marica grófnőt, Glavári Hannát. Igazi primadonna alkat: hűvös, elérhetetlen és gyönyörűen énekel – a Palotakoncerteken is.
Zenés színház interjú

Csuha Lajos: „Még meg tudok mozdulni a színpadon”

Szíve a rockhoz, a musicalhez húzza, de magát és a közönséget is meg fogja lepni Csuha Lajos a Budavári Palotakoncereken augusztus elején. Rövid interjúnkban az előkészületekről kérdeztük, de az is kiderült, milyen új feladatok találták meg az Operettszínház záruló évadában a hetvenéves művészt.
Zenés színház interjú

Oszvald Marika: „Semmi ok az aggodalomra, jó idők járnak az operettre”

A Halhatatlanok Társulatának tagja, Kossuth- és Jászai-díjas, és cigánykerekeiről azok is ismerik, akik nem járnak operettbe. Oszvald Marika a budavári gálakoncertről, és arról is beszélt, hogy kell-e félteni az operett műfaját.