Zenés színház

Feke Pál: Szeretem, ha vezetnek

2010.10.02. 08:38
Ajánlom
Feke Pál komoly tempót diktál: alig egy hét különbséggel mutatta be a Madách Színház a Jézus Krisztus Szupersztárt és a kecskeméti Katona József Színház A nyomorultakat – mindkettőt az ő főszereplésével. Az énekes-musicalszínész lelkesedése a különösen nagy nyomás alatt sem szűnik: még a Jézus Krisztus Szupersztár új magyar – és így újratanulandó - szövege sem vette el a kedvét.

- Alig egy hét különbséggel Jézus Krisztus Szupersztár- és A nyomorultak-premier. Két ilyen kemény feladat között valamiféle présben érzed magad, vagy inkább egy hatalmas kifutópályán?

- Az ember életében egy ilyen szituáció, mint az enyémben most ez, talán egyszer van, hiszen a musicalirodalom két legnagyobb szerepét próbáltam egyszerre. Májusban végigpróbáltam A nyomorultakat, aztán egész nyáron a Jézus Krisztus Szupersztárt. Egy hónapja elkezdtük a Jézust és A nyomorultakat is, úgyhogy gyakorlatilag egy napot itt próbálok, egy napot ott. Ez egy nagyon kemény időszak - egyrészt fizikailag, másrészt hangilag. Lelkileg ez egy nagyon nagy teher. A kérdésre válaszolva ez egy olyan lehetőség, egy olyan helyzet, amit nem lehetett kihagyni.

- Melyik szerep áll hozzád közelebb: Jézus vagy Jean Valjean?

- Jean Valjean szerepével korábban még nem találkoztam, Jézust viszont már többször eljátszottam. Azért speciális ez a helyzet, mert mindkét darab hasonló érzelmi síkon mozog, azok az érzések, amiket megmozgatnak, a legmélyebb emberi érzések. Két egészen más karakter, de a hit, az mindkettőben megvan. Ha különbséget kellene tennem: a bibliai történetnél szebb a világon nincs, de ha azt nézem, hogy bármelyikünkkel megtörténhet, ami megesik Jean Valjean történetében, akkor azt kell mondanom, hogy mint emberi történet egészen egyedülálló és lélekszaggató. A nyomorultak változásában, zenéjében irgalmatlanul nehéz. Amíg a Szupersztár egy rockosabb zene, addig ez egy klasszikusabb, nagyon komoly hangszerelésű, nagyon kemény és nehéz mű.

- Először nagyon fiatalon, 22 évesen játszhattad el Jézus szerepét, azóta pedig több alkalommal is magadra öltötted ezt a jelmezt. Azóta miben változott a te Jézusod? Nyilván sok múlik a rendezéseken is, de ha jól sejtem, magadból is bele kell tenned egy jókora darabot.

- Ebben az előadásban igyekeztem levetkőzni azokat a gesztusokat, azokat a berögzült dolgokat, amik eddig bennem voltak. Emberként is nagyon sok minden történt velem azóta: megedződtem érzelmileg, szakmailag, magánemberként, emberi kapcsolataimban, egészen más már az életem, mint 7 évvel ezelőtt. Egészen máshol tartok. Azt gondolom, hogy most sokkal több érzelmi rétegét tudom érinteni a darabnak, mint régebben. Az is nagyon fontos, hogy Szirtes tanár úrnak (Szirtes Tamás, a rendező - a szerk.) van egy nagyon komoly rendezői koncepciója, ami erősen megsegítette a munkánkat. Első pillanattól kezdve tudta, hogy mit szeretne látni tőlünk, hogy mit szeretne üzenni ezzel az előadással. Ez nagyon nagy segítség.

- Ezek szerint szereted, ha egy rendező határozottan irányít, és nem egyszerűen rád bízza, hogy hozz ki valamit a szerepből?

- Nagyon sokszor magamra voltam hagyva ilyen szempontból. Volt, hogy mindennel foglalkozott a rendező: a látvánnyal, a díszlettel, csak azzal, hogy velünk mi van, azzal nem. A musical-rendezők egy nagyon kényes pontja a magyar színházi életnek, mert nagyon kevesen tudják ezt igazán profin. Kevesen tudják úgy instruálni a színészeiket egy zenés darabnál, mint ahogy a prózai rendezők. Azt gondolom, hogy a Madáchban ez nem így van: egy nagyon komoly rendezői koncepciót kellett követnünk, ez is segített abban, hogy ez a Jézus más legyen, mint mondjuk 2003-ban. Szeretem azt, hogy vezetve vagyok, hogy fogva van a kezem. A próbafolyamatok alatt én nem azt szeretem, ha magamra vagyok hagyva és azt csinálok, amit akarok, hanem azt, ha tudok valamin gondolkodni, tud nekem valaki valamit mondani róla, és azon el tudok indulni.

- Korábban többször hangsúlyoztad, hogy ez egy ízig-vérig 2010-es, nagyon más előadás lesz. Miben látod a legfontosabb különbségeket a korábbiakhoz képest?

- Ez az előadás színpadi megvalósításában egy sokkal modernebb előadás, mint amikben eddig játszottam. A Jézus-Júdás viszony egészen más, sokkal mélyebb emberi érzéseket próbál meg közvetíteni: egy nagyon mély barátságtól kell odáig eljutnunk, hogy a végén megtörténik az árulás. Ez egy minden tekintetben pörgősebb, dinamikusabb előadás.

- A bemutatóra új magyar fordítás is készült. Mennyire volt nehéz átállnod a már berögzült szövegről az újra?

- A Gecsemáné-ária szövegének, amit majdnem mindenhol énekeltem - és amivel talán A Társulatban is meg tudtam igazán mutatni, hogy mit tudok - most át kellett tanulnom minden egyes sorát. A szövegváltoztatástól először nagyon féltem, de Szirtes tanár úr azt mondta, hogy a Tim Rice-féle gondolatmenet, amit ő ezzel üzenni szeretne, a magyar szövegben nincs benne. Az első magyar fordítás sokkal költőibb, sokkal elemelkedettebb. Ma már azt mondom, hogy értem, hogy miért kellett átírni a szöveget. Prozódiailag sok minden nehezebb, nehezebben énekelhető, mondanivalójában, egyszerűségében, nyerseségében viszont kellett a változtatás.

- Az utóbbi időben sok díjat bezsebeltél, és nem csak musical-téren. A könnyűzenei szólókarriered most kissé háttérbe szorul a színház miatt?

- Az utóbbi két évben nagyot fordult velem a világ: ez idő alatt közel 250 ezer ember láthatta élőben az István, a királyt, amelynek főszerepét a Magyar Televízió A Társulat című műsorának köszönhetően én játszhattam. Bejártuk az ország sportcsarnokait, szabadtéri színpadait: azt hiszem, egy magyar musical-színész ennél komolyabb dologra nem is vágyhat. Most annyira átvette az irányítást a színház, meg a sok próba az életemben, hogy egyszerűen nem is tudtam idén vállalni koncertet. A koncert nagyon megterhelő hangilag, ezért döntöttem most amellett, hogy a színház legyen előtérben - illetve a televízió, hiszen elindult egy műsor A zene az kell címmel a Duna Televízión, ahol műsorvezetőként lehetek jelen. Igyekszem helytállni, október végétől újra látható lesz, a következő részekben magyar szerzőket és a műveiket mutatjuk be 16 részen keresztül.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Elhunyt Magyar Gábor gordonkaművész

Életének 60. évében, 2021. február 23-án súlyos betegség után elhunyt Magyar Gábor, az Opera Zenekar gordonkaművésze.
Klasszikus

Ők részesülnek állami zenei ösztöndíjban

Idén 23 fiatal részesül állami zenei ösztöndíjba: Fischer Annie zenei előadóművészeti ösztöndíjban tizenhárman, Kodály Zoltán zenei alkotói ösztöndíjban heten, Lakatos Ablakos Dezső dzsessz-előadóművészeti ösztöndíjban hárman.
Színház

Ingyenes stream-előadásként láthatók a Magyar Színház jelenetíró pályázatának döntősei

A Pesti Magyar Színház 2020 novemberében jelenetíró pályázatot hirdetett, melynek témája a karantén utáni élet volt. A beérkezett 193 pályamű közül a legjobb 7 bemutatkozási lehetőséget is kap, melyet az érdeklődők a színház Facebook-oldalán és honlapján ingyenesen megtekinthetnek.
Könyv

Nem véleményezheti az új érettségi vizsgamodellt a Magyartanárok Egyesülete

Növekszik a magolandó anyag mennyisége az új érettségi vizsgamodellben, az olvasás öröme helyett a „műcímek bemagolása” lesz a cél a Magyartanárok Egyesülete szerint. Hiába mondanák el a véleményüket, nem kaptak erre lehetőséget.
Vizuál

Itt nézheti meg a Természetes fény első előzetesét!

Megérkezett a Závada Pál regényéből készült film első előzetese. Nagy Dénes filmje a Berlinale versenyprogramjában is szerepel. Egy II. világháborús alakulatról szól, amely a keleti fronton teljesít szolgálatot.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Óda a magyarokhoz – 240 éve mutatták be Joseph Haydn A hűség jutalma című operáját

1779-ben leégett a fertődi Esterházy kastélyhoz tartozó színház. E sajnálatos esemény nyomán azonban egy igazán különleges zenemű született: Haydn új nagyoperája, A hűség jutalma csendült fel először az újranyitott teátrumban.
Zenés színház interjú

„Az egyetemes Bóni-életérzést kerestem” – interjú Erdős Attilával

Erdős Attila operaénekesi feladatai mellett a Budapesti Operettszínházban táncoskomikusként is bemutatkozhatott, a Kékszakáll Popolanija után többek között a Vidnyánszky Attila rendezte Csárdáskirálynő Bónijaként láthatta őt a közönség. Az indulásról, zenei kalandozásokról és az operett műfajának sokszínűségéről beszélgettünk.
Zenés színház hír

Először neveztek ki női zeneigazgatót Szentpétervár történelmi színházában

A szentpétervári Mihajlovszkij Színház zeneigazgatója lett Alevtina Ioffe, aki több rangos német színházban is bemutatkozott már. Ilyen magas pozíciót még nem kapott női dirigens Oroszországban.
Zenés színház hír

Whoopi Goldberg nélkül mutatják be az Apáca Show-t a West Enden

Nagy dobásra készült tavaly a West End: az 1992-es Apáca Show musical-változatának főszerepére a nagysikerű film Delorisát, Whoopi Goldberget kérték fel, aki örömmel vállalta, hogy ismét magára ölti az apácaruhát. Az előadásra a borsos jegyárak ellenére gyorsan fogytak a jegyek, a bemutató azonban a koronavírus miatt elmaradt, az új változatban pedig úgy tűnik, hogy hiába is keresnénk az Oscar-díjas színésznőt.
Zenés színház ajánló

Online vetítik Plácido Domingo évfordulós gálaelőadását

A klasszikus zene rajongói számára különleges programot kínál Plácido Domingo gálaelőadásának otthonról nézhető, online vetítése február 20-21-én, amelyet a festői szépségű Veronai Arénában rögzítettek.