Zenés színház

Feke Pál: Szeretem, ha vezetnek

2010.10.02. 08:38
Ajánlom
Feke Pál komoly tempót diktál: alig egy hét különbséggel mutatta be a Madách Színház a Jézus Krisztus Szupersztárt és a kecskeméti Katona József Színház A nyomorultakat – mindkettőt az ő főszereplésével. Az énekes-musicalszínész lelkesedése a különösen nagy nyomás alatt sem szűnik: még a Jézus Krisztus Szupersztár új magyar – és így újratanulandó - szövege sem vette el a kedvét.

- Alig egy hét különbséggel Jézus Krisztus Szupersztár- és A nyomorultak-premier. Két ilyen kemény feladat között valamiféle présben érzed magad, vagy inkább egy hatalmas kifutópályán?

- Az ember életében egy ilyen szituáció, mint az enyémben most ez, talán egyszer van, hiszen a musicalirodalom két legnagyobb szerepét próbáltam egyszerre. Májusban végigpróbáltam A nyomorultakat, aztán egész nyáron a Jézus Krisztus Szupersztárt. Egy hónapja elkezdtük a Jézust és A nyomorultakat is, úgyhogy gyakorlatilag egy napot itt próbálok, egy napot ott. Ez egy nagyon kemény időszak - egyrészt fizikailag, másrészt hangilag. Lelkileg ez egy nagyon nagy teher. A kérdésre válaszolva ez egy olyan lehetőség, egy olyan helyzet, amit nem lehetett kihagyni.

- Melyik szerep áll hozzád közelebb: Jézus vagy Jean Valjean?

- Jean Valjean szerepével korábban még nem találkoztam, Jézust viszont már többször eljátszottam. Azért speciális ez a helyzet, mert mindkét darab hasonló érzelmi síkon mozog, azok az érzések, amiket megmozgatnak, a legmélyebb emberi érzések. Két egészen más karakter, de a hit, az mindkettőben megvan. Ha különbséget kellene tennem: a bibliai történetnél szebb a világon nincs, de ha azt nézem, hogy bármelyikünkkel megtörténhet, ami megesik Jean Valjean történetében, akkor azt kell mondanom, hogy mint emberi történet egészen egyedülálló és lélekszaggató. A nyomorultak változásában, zenéjében irgalmatlanul nehéz. Amíg a Szupersztár egy rockosabb zene, addig ez egy klasszikusabb, nagyon komoly hangszerelésű, nagyon kemény és nehéz mű.

- Először nagyon fiatalon, 22 évesen játszhattad el Jézus szerepét, azóta pedig több alkalommal is magadra öltötted ezt a jelmezt. Azóta miben változott a te Jézusod? Nyilván sok múlik a rendezéseken is, de ha jól sejtem, magadból is bele kell tenned egy jókora darabot.

- Ebben az előadásban igyekeztem levetkőzni azokat a gesztusokat, azokat a berögzült dolgokat, amik eddig bennem voltak. Emberként is nagyon sok minden történt velem azóta: megedződtem érzelmileg, szakmailag, magánemberként, emberi kapcsolataimban, egészen más már az életem, mint 7 évvel ezelőtt. Egészen máshol tartok. Azt gondolom, hogy most sokkal több érzelmi rétegét tudom érinteni a darabnak, mint régebben. Az is nagyon fontos, hogy Szirtes tanár úrnak (Szirtes Tamás, a rendező - a szerk.) van egy nagyon komoly rendezői koncepciója, ami erősen megsegítette a munkánkat. Első pillanattól kezdve tudta, hogy mit szeretne látni tőlünk, hogy mit szeretne üzenni ezzel az előadással. Ez nagyon nagy segítség.

- Ezek szerint szereted, ha egy rendező határozottan irányít, és nem egyszerűen rád bízza, hogy hozz ki valamit a szerepből?

- Nagyon sokszor magamra voltam hagyva ilyen szempontból. Volt, hogy mindennel foglalkozott a rendező: a látvánnyal, a díszlettel, csak azzal, hogy velünk mi van, azzal nem. A musical-rendezők egy nagyon kényes pontja a magyar színházi életnek, mert nagyon kevesen tudják ezt igazán profin. Kevesen tudják úgy instruálni a színészeiket egy zenés darabnál, mint ahogy a prózai rendezők. Azt gondolom, hogy a Madáchban ez nem így van: egy nagyon komoly rendezői koncepciót kellett követnünk, ez is segített abban, hogy ez a Jézus más legyen, mint mondjuk 2003-ban. Szeretem azt, hogy vezetve vagyok, hogy fogva van a kezem. A próbafolyamatok alatt én nem azt szeretem, ha magamra vagyok hagyva és azt csinálok, amit akarok, hanem azt, ha tudok valamin gondolkodni, tud nekem valaki valamit mondani róla, és azon el tudok indulni.

- Korábban többször hangsúlyoztad, hogy ez egy ízig-vérig 2010-es, nagyon más előadás lesz. Miben látod a legfontosabb különbségeket a korábbiakhoz képest?

- Ez az előadás színpadi megvalósításában egy sokkal modernebb előadás, mint amikben eddig játszottam. A Jézus-Júdás viszony egészen más, sokkal mélyebb emberi érzéseket próbál meg közvetíteni: egy nagyon mély barátságtól kell odáig eljutnunk, hogy a végén megtörténik az árulás. Ez egy minden tekintetben pörgősebb, dinamikusabb előadás.

- A bemutatóra új magyar fordítás is készült. Mennyire volt nehéz átállnod a már berögzült szövegről az újra?

- A Gecsemáné-ária szövegének, amit majdnem mindenhol énekeltem - és amivel talán A Társulatban is meg tudtam igazán mutatni, hogy mit tudok - most át kellett tanulnom minden egyes sorát. A szövegváltoztatástól először nagyon féltem, de Szirtes tanár úr azt mondta, hogy a Tim Rice-féle gondolatmenet, amit ő ezzel üzenni szeretne, a magyar szövegben nincs benne. Az első magyar fordítás sokkal költőibb, sokkal elemelkedettebb. Ma már azt mondom, hogy értem, hogy miért kellett átírni a szöveget. Prozódiailag sok minden nehezebb, nehezebben énekelhető, mondanivalójában, egyszerűségében, nyerseségében viszont kellett a változtatás.

- Az utóbbi időben sok díjat bezsebeltél, és nem csak musical-téren. A könnyűzenei szólókarriered most kissé háttérbe szorul a színház miatt?

- Az utóbbi két évben nagyot fordult velem a világ: ez idő alatt közel 250 ezer ember láthatta élőben az István, a királyt, amelynek főszerepét a Magyar Televízió A Társulat című műsorának köszönhetően én játszhattam. Bejártuk az ország sportcsarnokait, szabadtéri színpadait: azt hiszem, egy magyar musical-színész ennél komolyabb dologra nem is vágyhat. Most annyira átvette az irányítást a színház, meg a sok próba az életemben, hogy egyszerűen nem is tudtam idén vállalni koncertet. A koncert nagyon megterhelő hangilag, ezért döntöttem most amellett, hogy a színház legyen előtérben - illetve a televízió, hiszen elindult egy műsor A zene az kell címmel a Duna Televízión, ahol műsorvezetőként lehetek jelen. Igyekszem helytállni, október végétől újra látható lesz, a következő részekben magyar szerzőket és a műveiket mutatjuk be 16 részen keresztül.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Egy piszok erős nő az arab világban – A víg özvegy Dubajban

Állva tapsolta a közönség az Operettszínház A víg özvegy című előadását Dubajban, ahol három alkalommal látható Szabó Máté rendezése ezekben a napokban. Az alkotókat még az első előadás előtt sikerült utolérnünk.
Zenés színház interjú

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Zenés színház opera

Vízzel árasztják el a színpadot a Gioconda premierjén

Meg a többi előadáson is. Velence csatornái vizes valójukban elevenednek meg Almási-Tóth András rendezésében, amely Ponchielli legsikerültebb művét állítja színpadra 2019. február 22-én az Erkel Színházban.