Zenés színház

Fekete Gyula vokális művei koncertpódiumon és szcenírozva

2011.12.18. 09:38
Ajánlom
A Zeneakadémia Ének- és Opera-tanszékének december elsejei koncertje egyben kortárszenei szerzői est volt.

Az Ének- és az Opera-tanszék 2011. december elsején a Régi Zeneakadémián megrendezett formabontó estje két részből állt: az első részben az énekszakosok az első éves operista Vörös Szilviával kiegészülve koncertszerűen adtak elő Fekete Gyula-dalokat, míg a másodikban a végzős operaszakosok - az alapképzében tanuló, harmadéves Balogh Eszter közreműködésével - szcenírozott formában szólaltattak meg dalokat és operarészleteket.

A koncertet két dalciklus nyitotta meg: a 2002-ben komponált Három dal Petőfi Sándor verseire (Nem süllyed az emberiség, Jellemtelenség, Le az égből hull a csillag) és a Hiador álnéven közismertté vált, XIX. századi romantikus pap-költő, Jámbor Pál költeményei alapján ihletett 2001-es Hiador-dalok (elhangzott: Mindig szerettem a tavaszt, A rózsáról, A harmadik). Ez utóbbi ciklus nem szólalt meg teljes terjedelmében: a második, Mi az örök c. dal betegség miatt maradt el. Ezek a dalok sajnálatos módon egysíkúra sikeredtek: Gulyásová Anna, Tímár Tímea, Nász Renáta, Sztaszny Zsófia, Halmosi Tímea szopránok számára van még mit tanulni művészi kifejezés terén, ellenben a mezzoszoprán Balgová Gabriella hangilag és kifejezőkészségben egyaránt jól helytállt.

Ezt követően érkeztünk meg a kortárs líra területére: a Kukorelly Endre ihlette Három Kukorelly dal (2000) a koncert első felének vitathatatlan csúcspontja volt. A 2011-es Gundel-díjas Vörös Szilvia ismét elsőrangú hangi és előadóművészi kvalitásáról tett tanúbizonyságot. Nagy vivőerejű mezzoszopránja meglepően jól érvényesült az intim megoldásokat kívánó kamarazene terén. Már most, elsőéves operaszakosként elmondható róla, hogy a daléneklés legnemesebb hagyományait képviseli. A második és a harmadik dal közötti hangulati váltás mesterien sikerült: a legmélyebb rezignáltság, elkeseredettség után képes hirtelen volt humorra, viccelődésre váltani. Kamarapartnereivel, Várkonyi Zsófiával (hegedű - MA I.) és Tóth Ramónával (fagott - BA II.) igazi együttzenélésbe vonta be a hallgatóságot.

„Csak azt nem tudom, ki vagyok" - summázta az impozáns termettel és basszushanggal megáldott Dani Dávid a Tudom, mi tejben a légy c. Villon-megzenésítés (Szabó Lőrinc fordításában) végén. A szép pályafutás előtt álló, még alapképzésben tanuló harmadéves ének-szakos művésznek azonban a legato-technikáján kell még csiszolnia.

A Karafiáth Orsolya verseire írt Kabaré dalok (2003) egyes darabjait is több szoprán szólaltatta meg. Az (operett-)szubrett-szerepkörben ígéretes Molnár Ágnes a Kristóf c. dalban színpadi rátermettségét bizonyította:  korábbi operavizsgákon több alkalommal is közreműködött, nagyszínpadon pedig 2009-ben, Győrben mutatkozott be a Hunyadi László Mátyásaként. Az első részt Csóka Anita zárta a Ballada és a fecskenadrágra vonatkozó Egy fecske c. dalok közvetlen, humoros interpretációjával.

A második részben a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendező-szakán idén végzett Kovács Dániel állított színre egy izgalmas parafrázist, főiskolai mestere, az opera-szakosok színpadi mesterség-tanára, Almási-Tóth András segítségével. Lényegében a Római láz c. egyfelvonásos kamaraopera (1992) és A csemegepultos dalai c. dalciklus (2011) cselekményét ötvözve teljesen új darab született, amely önállóan is megállja a helyét. A fiatalok, Marton Éva tanítványai alaposan kidolgozott, átélt játékukkal és hangi teljesítményeikkel, kivétel nélkül tudásuk legjavát nyújtották.

A színjáték prológjaként a Karafiáth-ciklus A vágy érintése c. darabja hangzott el. A dal tulajdonképpen egy ruhareklám szövege és ezt Balogh Eszter meggyőzően, jó kommunikációs készséggel adta elő.

A tulajdonképpeni történet ezután következett: in medias res elevenedett meg előttünk Gerlóczy Márton A csemegepultos naplója c. regényének főhőse, Rab Gyula megformálásában. A csemegepultos dalait az egy héttel korábban, 2011. november 23.-án a Fészek Művészklubban lezajlott ősbemutató után az ígéretes lírai tenor még érettebben, még magabiztosabban adta elő (az öt dalból csupán egy nem hangzott el), amelyhez a színpadi játék is döntő módon hozzájárult. A csemegepultosként dolgozó tenorista (az eredeti regényben író, amit a komponista stílszerűen megváltoztatott) barátnője Kinga, az „amorf" szépségű hegedűtanár, akit Jakab Ildikó személyesített meg. De a fiú közben másról ábrándozik, akivel később szintén kalandba bonyolódik - őt Ambrus Orsolya formálta meg. A két nő, Kinga és vetélytársa hirtelen az Edith Wharton regény alapján, Lisa Radetsky szövegére komponált Római láz vetélytárs-barátnőjivé, Grace Ansley és Alida Slade figurájáivá transzformálódtak. Betétként egy epizód erejéig megjelent Kinga édesanyja is, őt szintén Ambrus Orsolya alakította. A Beney Zsuzsa műfaji meghatározása szerint „Requiem-drámája" alapján komponált Egy anya története c. operából szólaltatott meg egy áriát. A két női főszereplő még A denevér-beli alakításaikat is felülmúlta: Jakab Ildikó lírai, puha hangon énekelt és illúziókeltő alakítást nyújtott, Ambrus Orsolya pedig igazán otthonosan mozgott a kortárszene világában.

A cselekményfüzért Nagy Gabriella költeményeire írt dalok is tarkították: a szerelmi jelenetben Jakab Ildikó az Engedi-dalt, további betétepizódokban pedig Dékán Jenő a Vállalok bérbe sírni és a Csacska nő c. dalokat énekelte. Az ifjú buffó-tenor sajátos egyéniségével képes atmoszférát teremteni, később, ha tudatosan építi fel a pályáját, Wagner és R. Strauss nagy karakterszerepeiben (Mime, Loge, Heródes) nyújthat emlékezetes alakításokat.

Fekete Gyula dalai - Az Ének Tanszék növendékeinek hangversenye
2011. december 1. 19.00 Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

25 éve halt meg Róna Viktor, aki még Nurejevvel is jó barátságot ápolt

Adottságai egyáltalán nem predesztinálták a balettművész-pályára, szorgalmának köszönhetően mégis világhírnévre tett szert az 1994. január 15-én elhunyt Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, aki Rudolf Nurejev pályájának is meghatározó alakja volt.
Plusz

Ilyet még nem hallottál: hódít a mongol torokének metál

Nem a hörgős metálról van szó, hanem tradicionális mongol hangszereken és énektechnikával előadott heavy metálról, aminek hirtelen rengeteg rajongója akadt világszerte.
Klasszikus

Gyönyörű Bach-klipet forgatott Yo-Yo Ma

A világ 36 helyszínére viszi el Yo-Yo Ma Bach-csellószvitjeit. Íme a projekt lenyűgöző első klipje.
Klasszikus

Ez az első élvonalbeli vonósnégyes, amelyben többségben vannak a nők

Az Artemis Quartetből kilépett két tag, nők érkeztek a helyükre. Ilyenkor felvetődik a kérdés: miért a férfiak uralják a kamarazenét?
Klasszikus

Az Óbudai Danubia mutathatja be Kurtág György operáját itthon

Előreláthatóan 2020-ban. Jövőbeli terveiről tájékoztatta a sajtót Óbuda 25 éves zenekara.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház bécs

Anna Nyetrebko lesz az idei Bécsi Operabál díszvendége

Anna Nyetrebko orosz-osztrák sztárszoprán és férje, Yusif Eyvazov azerbajdzsán tenor lesz az idei Bécsi Operabál díszvendége.
Zenés színház hír

Meghirdették a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversenyt

Az operett nemzetközi népszerűsítése és új tehetségek felfedezése a célja a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversenynek.
Zenés színház premier

A Liliomfi zenés változatát mutatja be a Madách

A Liliomfi musicalváltozatát mutatja be március 23-án a Madách Színház. A zenés komédiát Szigligeti Ede műve alapján Szente Vajk írta, zenéjét Bolba Tamás szerezte.
Zenés színház gyász

Elhunyt a világhírű Wagner-énekes, Theo Adam

A német operaénekes, korának egyik nagy Richard Wagner- és Richard Strauss-előadója 92 éves volt.
Zenés színház magazin

Ma ünnepeljük a magyar musical napját

Azért esett a választás erre a napra, mert 1961. január 12-én mutatta be a Petőfi Színház az első magyar musicalt, az Egy szerelem három éjszakáját.