Zenés színház

Fekete Gyula vokális művei koncertpódiumon és szcenírozva

2011.12.18. 09:38
Ajánlom
A Zeneakadémia Ének- és Opera-tanszékének december elsejei koncertje egyben kortárszenei szerzői est volt.

Az Ének- és az Opera-tanszék 2011. december elsején a Régi Zeneakadémián megrendezett formabontó estje két részből állt: az első részben az énekszakosok az első éves operista Vörös Szilviával kiegészülve koncertszerűen adtak elő Fekete Gyula-dalokat, míg a másodikban a végzős operaszakosok - az alapképzében tanuló, harmadéves Balogh Eszter közreműködésével - szcenírozott formában szólaltattak meg dalokat és operarészleteket.

A koncertet két dalciklus nyitotta meg: a 2002-ben komponált Három dal Petőfi Sándor verseire (Nem süllyed az emberiség, Jellemtelenség, Le az égből hull a csillag) és a Hiador álnéven közismertté vált, XIX. századi romantikus pap-költő, Jámbor Pál költeményei alapján ihletett 2001-es Hiador-dalok (elhangzott: Mindig szerettem a tavaszt, A rózsáról, A harmadik). Ez utóbbi ciklus nem szólalt meg teljes terjedelmében: a második, Mi az örök c. dal betegség miatt maradt el. Ezek a dalok sajnálatos módon egysíkúra sikeredtek: Gulyásová Anna, Tímár Tímea, Nász Renáta, Sztaszny Zsófia, Halmosi Tímea szopránok számára van még mit tanulni művészi kifejezés terén, ellenben a mezzoszoprán Balgová Gabriella hangilag és kifejezőkészségben egyaránt jól helytállt.

Ezt követően érkeztünk meg a kortárs líra területére: a Kukorelly Endre ihlette Három Kukorelly dal (2000) a koncert első felének vitathatatlan csúcspontja volt. A 2011-es Gundel-díjas Vörös Szilvia ismét elsőrangú hangi és előadóművészi kvalitásáról tett tanúbizonyságot. Nagy vivőerejű mezzoszopránja meglepően jól érvényesült az intim megoldásokat kívánó kamarazene terén. Már most, elsőéves operaszakosként elmondható róla, hogy a daléneklés legnemesebb hagyományait képviseli. A második és a harmadik dal közötti hangulati váltás mesterien sikerült: a legmélyebb rezignáltság, elkeseredettség után képes hirtelen volt humorra, viccelődésre váltani. Kamarapartnereivel, Várkonyi Zsófiával (hegedű - MA I.) és Tóth Ramónával (fagott - BA II.) igazi együttzenélésbe vonta be a hallgatóságot.

„Csak azt nem tudom, ki vagyok" - summázta az impozáns termettel és basszushanggal megáldott Dani Dávid a Tudom, mi tejben a légy c. Villon-megzenésítés (Szabó Lőrinc fordításában) végén. A szép pályafutás előtt álló, még alapképzésben tanuló harmadéves ének-szakos művésznek azonban a legato-technikáján kell még csiszolnia.

A Karafiáth Orsolya verseire írt Kabaré dalok (2003) egyes darabjait is több szoprán szólaltatta meg. Az (operett-)szubrett-szerepkörben ígéretes Molnár Ágnes a Kristóf c. dalban színpadi rátermettségét bizonyította:  korábbi operavizsgákon több alkalommal is közreműködött, nagyszínpadon pedig 2009-ben, Győrben mutatkozott be a Hunyadi László Mátyásaként. Az első részt Csóka Anita zárta a Ballada és a fecskenadrágra vonatkozó Egy fecske c. dalok közvetlen, humoros interpretációjával.

A második részben a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendező-szakán idén végzett Kovács Dániel állított színre egy izgalmas parafrázist, főiskolai mestere, az opera-szakosok színpadi mesterség-tanára, Almási-Tóth András segítségével. Lényegében a Római láz c. egyfelvonásos kamaraopera (1992) és A csemegepultos dalai c. dalciklus (2011) cselekményét ötvözve teljesen új darab született, amely önállóan is megállja a helyét. A fiatalok, Marton Éva tanítványai alaposan kidolgozott, átélt játékukkal és hangi teljesítményeikkel, kivétel nélkül tudásuk legjavát nyújtották.

A színjáték prológjaként a Karafiáth-ciklus A vágy érintése c. darabja hangzott el. A dal tulajdonképpen egy ruhareklám szövege és ezt Balogh Eszter meggyőzően, jó kommunikációs készséggel adta elő.

A tulajdonképpeni történet ezután következett: in medias res elevenedett meg előttünk Gerlóczy Márton A csemegepultos naplója c. regényének főhőse, Rab Gyula megformálásában. A csemegepultos dalait az egy héttel korábban, 2011. november 23.-án a Fészek Művészklubban lezajlott ősbemutató után az ígéretes lírai tenor még érettebben, még magabiztosabban adta elő (az öt dalból csupán egy nem hangzott el), amelyhez a színpadi játék is döntő módon hozzájárult. A csemegepultosként dolgozó tenorista (az eredeti regényben író, amit a komponista stílszerűen megváltoztatott) barátnője Kinga, az „amorf" szépségű hegedűtanár, akit Jakab Ildikó személyesített meg. De a fiú közben másról ábrándozik, akivel később szintén kalandba bonyolódik - őt Ambrus Orsolya formálta meg. A két nő, Kinga és vetélytársa hirtelen az Edith Wharton regény alapján, Lisa Radetsky szövegére komponált Római láz vetélytárs-barátnőjivé, Grace Ansley és Alida Slade figurájáivá transzformálódtak. Betétként egy epizód erejéig megjelent Kinga édesanyja is, őt szintén Ambrus Orsolya alakította. A Beney Zsuzsa műfaji meghatározása szerint „Requiem-drámája" alapján komponált Egy anya története c. operából szólaltatott meg egy áriát. A két női főszereplő még A denevér-beli alakításaikat is felülmúlta: Jakab Ildikó lírai, puha hangon énekelt és illúziókeltő alakítást nyújtott, Ambrus Orsolya pedig igazán otthonosan mozgott a kortárszene világában.

A cselekményfüzért Nagy Gabriella költeményeire írt dalok is tarkították: a szerelmi jelenetben Jakab Ildikó az Engedi-dalt, további betétepizódokban pedig Dékán Jenő a Vállalok bérbe sírni és a Csacska nő c. dalokat énekelte. Az ifjú buffó-tenor sajátos egyéniségével képes atmoszférát teremteni, később, ha tudatosan építi fel a pályáját, Wagner és R. Strauss nagy karakterszerepeiben (Mime, Loge, Heródes) nyújthat emlékezetes alakításokat.

Fekete Gyula dalai - Az Ének Tanszék növendékeinek hangversenye
2011. december 1. 19.00 Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Programkereső

Legolvasottabb

Könyv

Ők kapják idén a Baumgarten-emlékdíjat

Harmadik alkalommal jelentették be a Kukorelly Endre kezdeményezésére létrehozott elismerés díjazottjait. A teljes egészében közösségi adományokból finanszírozott Baumgarten-emlékdíjak átadására a vírushelyzet miatt később kerül sor.
Klasszikus

Kicsoda Oksana Lyniv, Itália első női zeneigazgatója?

A napokban kezdte meg a munkát a bolognai operaházban az ukrán Oksana Lyniv, aki az első női zeneigazgató Olaszországban. Neve a magyar közönségnek is ismerős lehet, hiszen járt már nálunk.
Színház

Anatolij Vasziljev osztályvezető lesz az SZFE-n

A világhírű orosz alkotó a színházrendező szakos hallgatók osztályvezetőjeként érkezik az intézménybe – közölte a Színház- és Filmművészeti Egyetem.
Könyv

Nyáry Krisztián tiltott szerelmekről ír

Február 14-én különleges kötet jelenik meg a Corvina Kiadó gondozásában. A Tiltott irodalom – Klasszikus irodalmi művek az azonos neműek közötti szerelemről című antológia a „Nem kötelező” sorozat második darabjaként kerül a könyvesboltok polcaira.
Színház

Némafilmek színházi köntösben

Egyedülálló produkció a színházi palettán: egy néma, fekete-fehér előadás, amely zenével és különlegesen izgalmas, a némafilmek stílusát idéző játékkal mesél, s közben a néző fantáziáját használja eszközként ahhoz, hogy kibontakozzon egy egyszerre mulatságos és megindító történet.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Egy halálraítélt utolsó percei – Újra műsoron Jake Heggie operája, a Ments meg, Uram!

Mindössze egyetlen élő előadást ért meg a járványhelyzet miatt az Opera tavalyi kortárs bemutatója. Január 21-től ismét a közönség elé kerül Jake Heggie-nek az azonos című film története alapján készült operája, a Ments meg, Uram!
Zenés színház interjú

„Akkor is mosolyogni kell, amikor valami fáj” – interjú Széles Flórával

A mosoly országa Mi hercegnője után Széles Flóra egy kultikus mű, a Veszedelmes viszonyok Tourvelnéjeként debütál a Budapesti Operettszínházban. A zenedráma ősbemutatóként kerül színre a teátrumban, a két előadás közti párhuzamokról, szerelemről és az új bemutató különleges technikai megoldásairól beszélgettünk.
Zenés színház gyász

71 évesen elhunyt Maria Ewing operaénekes

1997-ben vonult vissza a színpadtól, de önálló esteken később is fellépet. Január 9-én, 71 éves korában hunyt el detroiti otthonában – számolt be róla a BBC.
Zenés színház interjú

Kegyetlen szépség a színpadon – interjú Sándor Péterrel

Sándor Péter decemberben még Koksz, a bajkeverő sárkány bőrébe bújva igyekezett eljutni Amerikába, hamarosan azonban Valmont vikomtként hódítja meg a szíveket Pierre Choderlos de Laclos regényének adaptációjában, a Veszedelmes viszonyokban. Szerelemről, nárcizmusról és legutóbbi bemutatójáról, a Rozsda Lovag és Fránya Fridáról beszélgettünk.
Zenés színház ajánló

Ady a vásznon – online premierre készül a Madách Színház

Nyáry Krisztián az idősödő Ady Endre alakját vette górcső alá, munkája nyomán pedig a költő legszeretetéhesebb korszaka jelenik meg. A film-szín-játék filmes eszközök segítségével, de a színház világát megidézve születik.