Zenés színház

Fekete hangú fehér lány - interjú Peller Annával

2018.12.30. 07:40
Ajánlom
Mostanában zárt világban mozog. Apácák között, mint álapáca, ő Deloris van Cartier az Oscar-díjas amerikai zeneszerző, Alan Menken musicaljében. A Peller Annával készült interjú az Operett Magazin első számában jelent meg.

Az Operett Magazin 2018. szeptember-októberi számában megjelent interjú utánközlése.

Minden kártyáját felfedi. Elsőre, töprengés nélkül, kacagva. Később kiderül, a „minden” mögött van még egy újabb kártya. És még újabb. Az Apáca Show főszereplője nem először bújik fekete-fehérbe a színpadon.

Tizenvalahány évvel ezelőtt, az Ódry Színpadon lebegett már fityula a fején.

Mária Reginát játszottam az Apácákban. Azt a szerepet, amelyet Psota Irén a Madách Színházban. Fel volt adva a lecke.

PellerAnnaportreBudapestiOperettszinhaz-203128.jpg

Peller Anna (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

De jól vizsgázott belőle! Más kérdés, hogy egy ilyen víg kedélyű, életigenlő, az energiától majd kicsattanó, kétméteres Napleány a lelke mélyén mennyire tud az égiek felé fordulni.

A nagymamám révén vallásos családból származom. Jártam hittanra, meg vagyok bérmálva, rendkívül alázatos és munkabíró ember vagyok. A vidámság, a derű a személyiségem része. Néha bolondosnak is látszom, de ha dolgozom, iszonyatosan fegyelmezett vagyok. A próbán könyörtelenül csak a munkára összpontosítok. A tartást, a kitartást otthonról hozom. Örülök, hogy az Operettszínházban nemcsak a komikát látják bennem. Kapok drámai szerepeket is. A kaukázusi krétakörben Grusét játszottam. Nagy falat volt. Szerettem. Az Apáca show-ban is van jó pár momentum, amely kifejezetten drámai színésznőt kíván. Deloris igazából nem is apáca, csak bekeveredik közéjük, hogy megvédjék. Bárénekesnő, aki a nővérek között talál magára. Még a próbák előtt elmentem egy zárdába, hogy készüljek kicsit a szerepre. Jól megnéztem mindenkit.

És mit tapasztalt?

Hogy bár valóban fegyelmezettek, vidámak is, életrevalóak. Megismerkedtem például Piroska nővérrel, aki hihetetlenül humoros volt, evilági, még pajzán poénokat is mondott. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a kolostorban teljesen „lesötétített” életet élnek, pedig nem. Csak ezt a számunkra túlontúl fegyelmezett életmódot választották.

Ilyen magas apácát mindenesetre én még sosem láttam.

Tényleg magas vagyok. De van ennek előnye is. Én emelgetem a srácokat a színházban. Peller Karcsi az egyetlen, aki elbír engem.

A próbák hevében Szente Vajkot, az Apáca show rendezőjét is felkaphatta volna.

Simán! Nagyon megszerettem Vajkot. Pontosan tudta, mit akart látni tőlünk, felkészült volt, színészaggyal rendezett, nem kért senkitől semmi olyat, ami nem jött volna magától.

ApacaShow-16szerkesztettlogo-105250.jpg

Apáca Show (Fotó/Forrás: Tro photography, Budapesti Operettszínház)

Paul Verhoeven filmjét, az Elemi ösztönt, gondolom, látta.

Abban nem volt apáca!

Abban nem, de az új filmjében, a Benedettában lesz. Csak azért hoztam fel, mert „belelátom” Sharon Stone szerepébe.

A főiskola után Szolnokon játszottam. Ott mondta egy kollégám, hogy hasonlítok rá. Jólesett. Pedig akkor még kilencven kiló voltam. Harmadszorra vettek fel a színművészeti főiskolára. Mindig azt kaptam meg, hogy szívesen felvesszük, de le kell fogynia!

Tényleg az édesanyja rakott szoknyájában állt ki a felvételiztető bizottság elé?

…földig érő rakott szoknyában! Borzasztó látvány lehettem. Amikor aztán felvettek, az osztályfőnököm azt mondta, mert addig folyton csak cseszegettek, hogy túl magas, túl súlyos, túlságosan szabálytalan, szóval végre valakitől azt hallottam: nem érdekel, hány kiló, azért vettem fel, mert tehetségesnek tartom. És jött egy éles váltás az életemben. Elkezdtek dicsérni, nyugtatni, hogy fogadjam el magam, merjek én is a másik szemébe nézni. Valami feloldódott bennem. Szolnokon is megbecsültek. Folyamatosan kaptam a szerepeket. Roxie Hart voltam a Chicagóban nyolcvanöt kilósan. Most hetven vagyok, erre nagyon vigyázok.

ApacaShowTroPhotography-204848.jpg

Apáca Show (Fotó/Forrás: Tro Photography, Budapesti Operettszínház)

A sváb vér honnan jött az ereibe?

Apukám oldaláról. Anyukám erős keverék.

Azt mondja, hogy még eszkimó is akad a felmenői között.

A sváb nők erősek, tűzről pattantak, háziasak, családcentrikusak, remekül főznek.

Igen, a rokonaim is mind ilyenek. Minden szerénytelenség nélkül mondhatom: a megállapítás rám is érvényes. Imádok főzni. Hazamegyek este tíz után a színházból, és nekiállok főzni. Imádom, ha azt eszik, amit én készítettem. Nagyon erős bennem a megfelelési kényszer.

És önmarcangoló típus?

Mindig magamban keresem a hibát. Már attól is ideges vagyok, ha elrontok egy lépést a próbán. Egyből azt szeretném, hogy jól menjen, tökéletesen. Otthon is ilyen vagyok. Ha Annabella, a lányunk spagettit kér, és késő éjjel érek haza, és nem tudom megcsinálni neki, két napig gyötör a lelkifurdalás. Magamra nulla időm van. Mindig a másik a legfontosabb. Miki, a férjem mindig azt mondja, hálát ad a sorsnak, hogy mellette vagyok. A szüleimmel is nagyon szoros kötelékben élek. A mellettünk levő házban laknak, de mindig jelzem nekik, ha hazaértem.

Sokszor túlteng bennem az aggodalom, a rettegés, a törődés. Erről le kellene szoknom.

Mindemellett kiegyensúlyozott, harmonikus ember vagyok.

Láttam az Operettszínház Nők az idegösszeomlás szélén című előadásában, az Átrium Színházban. Időbe telt, míg felismertem.

A paróka, igen! Azt akarták, hogy nagyon más legyek.

PellerAnnaNokazidegosszeomlasszelen-212306.jpg

Nők az idegösszeomlás szélén (Fotó/Forrás: Átrium Színház)

Minden szerepben önmagát keresi, vagy akkor boldog igazán, ha az égvilágon semmi köze nincs a figurához, és épp ez sarkallja a teljes azonosulásra?

Mindkét úton szívesen végigmegyek. Egyvalamit nem tudok: kibújni a bőrömből. A családom és a kollégáim is azt mondják, hogy minden szerepben látnak engem. Hogy magamból oldom meg a figurát. Ösztönlény vagyok, ez az igazság.

Torma Piroska volt az Abigélben.

Nagyon szerettem. Magamból oldottam meg azt is. A kamaszkori énemből.

Sheilát a Hairben a szegedi Dóm téren játszotta.

Azzal fogytam le. Az volt a „jó nő” szerepem.

Kocsma Jenny a Koldusoperában?

Jaj Istenem! Hogy azzal is, hogy eggyé váltam!

Marcsa a Mágnás Miskában?

A szívem csücske volt az is.

Na és a zsíros disznó?

Mi?

Nem is olyan régen azt nyilatkozta: „A szívem egy zsíros disznóé.”

Ja! Amikor elkezdtem fogyni, sokan aggódtak, hogy akkor hogyan leszek komika? De attól, hogy a testsúlyom változik, a szívem még marad az, ami. A személyiségem, a lényem, a humorom nem változik. A színészi képességem nem függvénye a súlyomnak. Ezért mondtam azt, amit mondtam.

Peller Károly és Peller Anna a Mágnás Miska című előadásban

Peller Károly és Peller Anna a Mágnás Miska című előadásban (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

A mozgását, a tánctudását sem befolyásolja semmi. Hosszú lábaival, gondolom, a csillárt is le tudná rúgni.

Spárgázni is tudok. Erre nagyon büszke vagyok. Lassan rögzítek, de ha megtanulok egy koreográfiát, akkor tíz év után is elő tudom venni. Egyébként a szteppelés is jól megy.

Mint a jódlizás?

Nekem az a világ legkönnyebb dolga. Ausztriában, Tirolban bravúros előadók vannak. Én az anyukámtól tanultam meg jódlizni, aki fantasztikusan énekel. Vitt a fellépéseire, hallgattam őt, s amit lehetett, eltanultam tőle. Addig gyakoroltam, amíg nem ment. A jódlizáshoz váltóhang kell, ami vagy van, vagy nincs. Adottság. Nekem olyan a hangszalagom, hogy engedi.

Jódlizással szoktam skálázni.

Más meg csodálkozik, hogy nem megy el tőle a hangom. Épp ellenkezőleg! Jót tesz neki. Nem baj, ha enni fogok? Kell a szénhidrát, a tészta. A tánc miatt is. Ha nem eszem, szikrát látok, és elmegy a látóterem.

Egyen csak, egyen! A szikrákat már én is látom. Amióta itt ül velem szemben.

Az Operett Magazin aktuális száma megvásárolható a Budapesti Operettszínházban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Szergej Polunyin elvesztette a józan eszét?

Először a mellkasára tetováltatta egy politikus arcképét, majd homofób és kirekesztő üzeneteket posztolt Instagram oldalán. A táncvilág komoly aggodalmát fejezte ki a táncos mentális állapota miatt.
Vizuál

Pont a Mona Lisánál nem működik a Mona Lisa-hatás

Leonardo da Vinci híres portréjához számos rejtély kapcsolódik a hölgy személyétől a mosoly okáig. Az egyik legutóbbi kutatás annak járt utána, tényleg követi-e a tekintetével a titokzatos asszony a nézőit.
Tánc

25 éve halt meg Róna Viktor, aki még Nurejevvel is jó barátságot ápolt

Adottságai egyáltalán nem predesztinálták a balettművész-pályára, szorgalmának köszönhetően mégis világhírnévre tett szert az 1994. január 15-én elhunyt Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, aki Rudolf Nurejev pályájának is meghatározó alakja volt.
Klasszikus

Gilbert Varga debütáló koncertje

Vezető karmesterként első alkalommal dirigálja a Pannon Filharmonikusokat a Maestro január végén a Müpában.
Klasszikus

Nem gyöngyszem, gyémánt – 25 éve hunyt el Cziffra György

Huszonöt éve, 1994. január 15-én hunyt el meg Franciaországban Cziffra György zongoraművész, akit gyakran emlegetnek Liszt Ferenc méltó, sőt egyetlen igazi örököseként.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház premier

A Liliomfi zenés változatát mutatja be a Madách

A Liliomfi musicalváltozatát mutatja be március 23-án a Madách Színház. A zenés komédiát Szigligeti Ede műve alapján Szente Vajk írta, zenéjét Bolba Tamás szerezte.
Zenés színház gyász

Elhunyt a világhírű Wagner-énekes, Theo Adam

A német operaénekes, korának egyik nagy Richard Wagner- és Richard Strauss-előadója 92 éves volt.
Zenés színház magazin

Ma ünnepeljük a magyar musical napját

Azért esett a választás erre a napra, mert 1961. január 12-én mutatta be a Petőfi Színház az első magyar musicalt, az Egy szerelem három éjszakáját.
Zenés színház opera

Megházasodott Jonas Kaufmann

Elnézést a bulvárhírért, de sok Jonas Kaufmann-rajongó olvas minket, ezért nekik fontos lehet. A világhírű tenor elkelt!
Zenés színház magazin

Egy női párbaj és egy gyorsan megírt operett története: Luxemburg grófja

Újra látható az Operettszínházban Lehár Ferenc klasszikusa, a Luxemburg grófja, főszerepben Fischl Mónikával. Az ünnepelt énekesnőről és az öregecske udvarlójáról, és persze az igaz és nem annyira igaz szerelemről és a nagy tévedésekről szóló operett, a műfaj egyik legmulatságosabb története.