Zenés színház

Felborítani a megszokott ritmust

2014.10.25. 11:16
Ajánlom
Színházi zeneszerzőként évek óta ott van a legkeresettebb alkotók között, összetéveszthetetlen dallamait mégis elsősorban a Mohácsi testvérek munkáiból ismerheti a közönség. Kovács Mártonnal, a Szakértők zenekar vezetőjével beszélgettünk. INTERJÚ

- Egyszer véletlenül sikerült elcsípnem téged egy próbán: akkor a színészek között ugrálva vezényeltél, közben párhuzamosan hegedűn játszottál és énekeltél. Mindig ilyen vehemenciával dolgozol?

- Igen, ez általában így szokott zajlani. Aki ismeri Mohácsi Jánost, az tudja, hogy az ő munkafolyamata lényegesen eltér a legtöbb rendezőétől. Nekem a próbák elején felvázolja, hogy milyen irányba szeretné elvinni a darabot, én viszek valami alapot erre, és onnantól kezdve szabad kezet kapok a zene alakításában. Közösen gondolkodunk a zenekarral és a színészekkel, és ha valami nem működik, akkor az egészet újragondoljuk.

- Játszottál valaha zenekari árokból?

- A legelső Mohácsival közös előadásunkban mi is lent ültünk az árokban, aztán pár évvel később, a Csak egy szögben vetettem fel, hogy mi lenne, ha kiülnék én is a színpadra és reagálnék az eseményekre.  Kaptam pár mondatot, amiket szavak helyett hegedűn kellett eljátszanom, elneveztek Lórinak, a darab közepén pedig volt egy nyúzási jelenet, amikor engem kaptak el és eltaposták a hegedűmet. Mindenesetre úgy látszik, a dolog működött, mert azóta rendszerint kint ülök a színpadon. Így sokkal könnyebb együtt lélegezni a zenekarral és a társulattal.  

- Munkáidra jellemező, hogy mindig nagyon széles zenei skáláról merítesz, a népzenétől a katonadalokon át a klezmerig. Melyik áll hozzád a legközelebb?

- Mivel eredetileg néptáncos voltam, ezért azt mondanám, hogy a népzene az anyanyelvem, amitől aztán időnként szeretek elkalandozni - amiért a zenésztársaim nagyon hálásak szoktak lenni. Azt hiszem már annak idején a táncban is az fogott meg, hogy egy leírhatatlanul széles ritmikai világból merít, hiszen az ember egyszerre dolgozik a kezével és a lábával is. Ugyanezt próbálom a zenébe is átvinni, felborítani a megszokott ritmusképleteket. Kár, hogy soha nem tanultam ütős hangszeren játszani.

- Ellenben a legutóbbi bemutatótok, a ...Számodra hely színlapján koreográfusként is fel vagy tüntetve.

- Igen, annak idején elvégeztem a Táncművészeti Főiskolát, majd hosszú időn keresztül valahogy ez nem is került elő. Tavaly aztán a Csillagos ég próbáján szólt Mohácsi János, hogy akkor most ide kellene egy kis tánc, és hogy ő ebben rám gondolt.

- Sokat koncerteztek színházon kívül is. Fog valaha születni egy Szakértők-album?

- Egyelőre nem gondolkodunk ilyesmiben, de azért az előadások zenéit letölthetővé szoktuk tenni. Legutóbb például az Egyszer élünk... került fel a netre, valamikor a Nemzeti Színház igazgatóváltása környékén. Illetve most tervbe van véve, hogy az ...E föld befogad zenéjét is felvesszük, de majd csak úgy fél év múlva, amikor már stúdióminőségben el tudjuk játszani a dalokat. Azt gondolom, hogy ezek a zenék megállják a helyüket akkor is, ha valaki nem látta az előadásokat, annak ellenére, hogy például az Egyszer élünkben elég sok idézet van a János vitézből.

- Kaposvárt eddig kétszer kellett elhagynotok, és a Nemzeti Színházból sem önszántatokból jöttetek el. Nem hiányzik egy állandó alkotóműhely?

- Ez nehéz kérdés, már csak azért is, mert egy műhely nem két nap alatt alakul ki. Vannak biztató kezdeményezések, az Örkény István Színházba most hívtak vissza harmadszorra minket, és úgy látom, hogy Mácsai Pál szereti a munkáinkat. Ugyanakkor az a fajta együttélés, ami például Kaposváron volt, időnként nagyon hiányzik. Valami hasonló indult el a Nemzeti Színházban is, ám mire elkezdtem volna magam otthonosan érezni, hirtelen vége is szakadt annak a történetnek. Egyre nehezebb valódi műhelyeket találni: kicsit olyan, mintha folyamatosan szűkülne a világ körülöttünk.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Újra színpadon - Így élték meg a művészek a visszatérést

A pandémia miatti leállás során nemcsak mi, nézők szoktunk el a személyes kulturális élményektől, de bizony a művészeknek is újra kellett tanulniuk a színpadi jelenlétet és a közönséggel történő találkozást. Ennek a folyamatnak a lelki oldaláról kérdeztük őket.
Vizuál

75 év után újra Magyarországon Courbet festménye

Magyar magángyűjtő vásárolta meg, így 75 év után újra Magyarországra került az egykori Hatvany-gyűjtemény jeles darabja, Gustave Courbet Fürdőzők az erdőben című festménye. Rövidesen a magyar közönség is láthatja az értékes alkotást.
Jazz/World

Kizökkenés a mából – Megjelent Orbán Bori első albuma

A Kaláka Kiadó gondozásában látott napvilágot Orbán Bori első lemeze Ma chanson címmel. Az album készüléséről, terveiről és vágyairól faggattuk a fiatal énekesnőt.
Plusz

A nyugalom fesztiválja vár a Káli-medencében

Pál István Szalonna és Bandája, Nagy Feró, Ferenczi György és a Pesti Rackák, a Szent Efrém Férfikar, a Fonó zenekar, de Pély Barna is ott lesz a Kőfeszten, aminek idén is a Káli-medence ad otthont augusztus 4. és 8. között. A fesztivál tíz településen, ingyenes programokkal várja az érdeklődőket.
Klasszikus

Középpontban Liszt Ferenc és Dukay Barnabás munkássága Pannonhalmán

Augusztus 27-29. között rendezik meg az Arcus Temporum Pannonhalmi Kortárs Művészeti Fesztivált, amelynek zenei gerincét idén Liszt Ferenc és Dukay Barnabás munkássága adja. A programot Klukon Edit és Ránki Dezső művészházaspár állított össze. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„Remélem, a nézők is velünk énekelnek” – interjú Dolhai Attilával a Palotakoncertek kapcsán

Július 23-án és 24-én ismét megrendezik a Budavári Palotakoncertet az Oroszlános Udvarban, amely idén Operettünnep címmel várja a zenés színház kedvelőit. A koncertről, a visszatérésről és a jövőbeli tervekről az est egyik szólistájával, Dolhai Attilával beszélgettünk.
Zenés színház interjú

"Science fictionszerű fantáziatúra" – Dömötör András a Figaro³ című előadásról

Tematikus évadot hirdetett a Magyar Állami Operaház A Francia Múzsa Szezonja címmel, amelynek záró darabja a Beaumarchais Figaro-trilógiájának (A sevillai borbély, a Figaro házassága és A bűnös anya) operaváltozataiból készült, Figaro³ című előadás. A produkció rendezőjét, Dömötör Andrást kérdeztük.
Zenés színház interjú

Minden este egy robbanás – Interjú Alföldi Róberttel

A legendás West Side Story bemutatójával zárja idei évadát a Szegedi Szabadtéri Játékok. A mű, musicaltől szokatlan módon, olyan kérdéseket is feszeget, mint a bevándorlás, társadalmi különbségek, faji előítéletek és az erőszak. A most készülő produkcióról a rendezővel, Alföldi Róberttel beszélgettünk.
Zenés színház magazin

Turandot a Kőfejtőben – Ázsiai környezetet varázsoltak Szentmargitbányára (GALÉRIA)

Július 14-én tartották Puccini operájának premierjét különleges környezetben, a Szentmargitbányai Kőfejtőben.
Zenés színház interjú

"Kellő hittel, elszántsággal és felkészültséggel" - Beszélgetés Homonnay Zsolttal

Harminc éve van a pályán, és nemrég nagy szakmai elismerésben részesült. Befejezte rendezői tanulmányait, és szeptembertől már az SZFE-n tanít, ráadásul nyáron sem pihen, és lassan az újabb évadra is megkezdődik a felkészülés. Homonnay Zsolttal, a Budapesti Operettszínház művészével beszélgettünk. (X)