Zenés színház

Fidelio - az operaházi évad első premierje

2008.10.09. 00:00
Ajánlom
Beethoven képzeletét mindig is foglalkoztatta a színpad. Még művésznövendék korában lovagi táncjátékot komponált, majd pár évvel később 1801-ben jelentkezett újabb színpadi alkotásával, a Prometheus teremtményeivel. A táncköltemény zenéje klasszikus méretű alkotás, azonban a közönség nem tudta követni a "muzsikus Prometheus" útját.

Részlet az előadásból (fotó: Éder Vera)

Hasonló sors várt Geothe öt felvonásos drámájához, az Egmond-hoz komponált zenére. Két jelentősebb színpadi kisérlete, az István király és az Athen romjai sem nyerte el a publikum tetszését. Mindháromból csak a nyitány ismeretes.

1803-ban a Theater an der Wien élén álló Emanuel Schikaneder szerződtette, mint háziszerzőt, és megbízta a komponistát egy eredeti dalmű írásával. A Schikaneder tollából származó librettóval a zeneköltő nem tudott megbarátkozni, muzsikájával egyenértékű szöveget kívánt. Így esett Beethoven választása Jean Nicolas Bouilly Leonora című színművére, amit már őelőtte többen megzenésítettek.

Az 1805. november 20-i ősbemutató után Beethoven újra átíratta a librettót, azonban ez a változat sem hozott sikert 1806-ban. A második bemutató után nyolc évvel, 1814. május 23-án Fr. Treitschke szöveg-átdolgozásával hangzott el újra az opera. A harmadik bemutató hozta meg végül is a világsikert a műnek. Így érthető a három nyitány története, azaz mindhárom bemutatóhoz újabb variánst komponált. Mindhárom nyitány ma is kedvelt műsorszáma a koncerteknek.

Az opera központjában - Leonore és Florestan házassága mellett - még egy szerelmi szál fut. Ennek női alakját Váradi Zita jelenítette meg az október 5-i premieren. Váradi Zita Sziklai Erika növendékeként debütált a Debreceni Csokonai Színházban - Leoncavallo Bajazzo című operájának Nedda szerepében. A diploma megszerzésekor, 1995-2001-ig ebben a színházban kapott szerződést. Igen változatos alakításokkal ajándékozták meg, többek között alkalma volt operettekben szubrettként is fellépni. Ezután került az Operaház kötelékébe, ahol főleg Mozart, Donizetti, Rossini hősnők megformálását bízták rá, sőt alkata alkalmassá tette a nadrágszerepekre is. Az október 5-i premieren Marzellineként láthatta a publikum. A bemutatót megelőző sajtótájékoztatón nyílt alkalom beszélgetni a szerepről.


Részlet az előadásból (fotó: SzoFi)

- Milyen formát választott az új vezetőség a szerepek elosztására?

- Meghallgatást írtak ki. Ezt a szerepet már Debrecenben alkalmam volt énekelni, így jelentkeztem. Bár akkor még magyarul hangzott el, de a tendencia már évek óta az eredeti nyelven való megszólaltatás irányába halad, így most németül énekelem.

- Miképp kapcsolódik be Marzelline alakja a történetbe?

- Jaquino a várbörtön kapusa és Marzelline, a fogház gondnokának leánya közötti kapcsolat már régen eldöntött tény. A várbörtön zárt világában más férfi nincs is a közelében, így természetesnek tűnik, hogy idővel házasságra lépnek. Ekkor azonban belép a történetbe Leonore, a politikai fogoly felesége, férfiruhába öltözve. Fidelio néven munkát vállal a börtönben, hogy férje kiszabadulását segítse. A lány sorsa ezzel megpecsételődött.


(fotó: Éder Vera)

- A most bemutatott Fidelio az 1814-es változat, de Fischer Ádám egy konkrét helyen változtatást eszközöl. Mennyiben érinti ez Marzelline szerepét?

- Az első felvonásban az 1805-ös beethoveni szándékot valósítjuk meg. Vagyis egy mozzanatot veszünk kölcsön belőle, nevezetesen azt, hogy a nyitány után Marzelline áriája következik és csak másodikként énekeljük el Jaquino-val a duettet. Az 1814-es változatban fordított a sorrend. És még van egy "csavar", ami engem érint. Kovalik Balázs kettéválasztja Leonore figuráját, lesz egy énekesnő, Florestan felesége, és egy férfi színész szereplő, Fidelio. Így Marzelline valóságos férfiba lesz szerelmes, miközben Leonore lelkét valóságos nő ábrázolja. A rendező szerint "az egész előadás Leonore látomása".

- Az eredeti spanyol helyszínt mennyire tükrözi a díszlet és jelmez?

- Egyszerű szürke börtönfalak képviselik a színteret, kortalannak látszik. Az én öltözékem azonban nagyon érdekes. Sötétzöld farmeranyagból varrt, térdig érő abroncsos szoknyát adott rám a jelmeztervező, a hajam pedig magasan feltornyozott fazon, az 1960-as éveket idéző retro viselet.

- Marzelline szerepében mennyi időt tölt el a színpadon?

- Az első felvonásban vár rám a nagyobb feladat, mert a második részben elvegyülök a rabok között és velük együtt énekelem a "hálaimát" a foglyok felszabadulásáért, miközben a csalódás, és a bánat elönti a szívemet, hiszen Fidelio nem létezik számomra.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Orgona, csembaló, kamarazene – kezdődik a 17. Budavári Bach Fesztivál

Korhű hangszereken, köztük a Budavári Evangélikus Templom csodálatos orgonáján hallgathatja meg a közönség Johann Sebastian Bach műveit a május 15. és június 1. között tartott ingyenes koncerteken.
Vizuál

Véletlenül nyertek két díjat: amerikai és norvég premierjén is elismerték Lakos Nóra filmjét

Lakos Nóra családi filmje, a Véletlenül írtam egy könyvet az elmúlt héten két elismerést is bezsebelt: az alkotás a Tumbleweeds Filmfesztiválon tartott amerikai premieren közönségdíjat, míg Norvégiában a legjobb európai egész estés gyerekfilm díját nyerte el.
Jazz/World

„A saját élményeimet akartam zenébe önteni” – Dresch Mihály közelgő koncertjéről

Mindhárom zenekara, a Dresch Quartet, a Dresch Alternativ Quartet és a Dresch Vonós Quartet is fellép a Kossuth-díjas jazzszafonművész május 14-i koncertjén az Eiffel Műhelyházban, aki a JazzFest Budapest podcastjának vendége volt.
Vizuál

Időutazásra invitál a Néprajzi Múzeum

Kalandozás a londoni világkiállítás elveszettnek hitt fotói körül: a Néprajzi Múzeum Magyarország színezve – Rejtőzködő fényképek 1862-ből című kiállítása kapcsán emlékezetes programnapot tervez a múzeumok világnapja alkalmából.
Színház

Slava’s Snowshow: varázslat, hóvihar és gyermeki csoda a Nemzeti színpadán

Május végén a világ egyik legkülönlegesebb színházi élménye érkezik Budapestre: a Slava’s Snowshow nemcsak lenyűgöz, hanem felemel. A legendás bohóc, Szlava Polunyin mágikus univerzumot teremt, ahol mindenki újra gyermekké válhat – legalább egy estére.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

A szabadság kettőssége – Szabó Máté a Stuart Máriáról

Májusban először kerül az Operaház színpadára Gaetano Donizetti történelmi királydrámáinak egyik legfontosabb darabja, a Stuart Mária. A háromfelvonásos opera rendezője Szabó Máté, a Miskolci Nemzeti Színház művészeti vezetője.
Zenés színház hír

Már lehet jelentkezni Miklósa Erika Mesteriskolájába – a Pécsi Tudományegyetemen tanulhatnak a KvintEsszencia növendékei

Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Szent István-rend kitüntetettje tavaly indította el KvintEsszencia Mesteriskoláját, az új tanévre a jelentkezések a napokban kezdődtek el, és május 31-ig tartanak.
Zenés színház ajánló

Georg Zeppenfeld és Joyce DiDonato koncertje következik az Opera Sztárestek zongorával-sorozatában

A daléneklés két elhivatott világszínvonalú előadóját látja vendégül májusban az OPERA: május 12-én Georg Zeppenfeld német basszista az Eiffel Műhelyházban, május 28-án pedig Joyce DiDonato amerikai mezzoszoprán az Operaházban lép fel.
Zenés színház ajánló

Bel canto mesterműben énekel Kolonits Klára

Kolonits Klára, Balga Gabriella és Juraj Hollý főszereplésével, Rajna Martin vezényletével és Szabó Máté rendezésében először készül teljes értékű színpadi produkció Donizetti Stuart Mária című operájából Magyarországon.
Zenés színház gyász

Elhunyt Pierre Audi operarendező

A libanoni származású művészt, akinek nevéhez többek között Kurtág György A játszma vége című operájának ősbemutatója fűződött, váratlanul érte a halál május 3-án, hatvanhét éves korában.