Zenés színház

Figaro vs. a technika ördöge

2012.08.15. 07:07
Ajánlom
A szombathelyi Iseumban felemás eredménnyel mutatták be Mozart Figaro házassága című operáját: ezúttal nem a szemfüles borbély törte a legtöbb borsot a gróf orra alá.

Káel Csaba klasszikus rendezése nem tartogatott nagy meglepetéseket a közönség számára, de nagyszerűen kihasználta a díszletként szolgáló Isis-szentélyt - az ókori építmény oszlopai például megfelelő helyszínt nyújtottak az állandó rejtőzködéshez, fogócskázásokhoz -, ami különlegesebb fénytechnikával megvilágítva önmagában, rokokó festők képeinek kivetítése nélkül is elég lett volna.

Az Iseumi Szabadtéri Játékok keretében megrendezett opera-előadás színlapját böngészve sejtettem, hogy igazi csemegére számíthatok: részben igazam is lett, az énekesek egyike sem okozott számomra csalódást. A címszerepet éneklő Kovács István nagyszerű alakítást nyújtott, határozott megjelenése, színészi játéka hibátlan volt, hangja pedig minden fekvésben egységesen szép színben szólt. Éneklésének különlegessége a kiváló szövegmondás is: nemcsak érthetően, hanem értően énekelte az olasz szöveget. Partnere, Csereklyei Andrea hasonlóan intelligens módon játszotta Susannát; a fiatal énekesnő igazi intrikust formált meg a borbély mennyasszonyának szerepében, nem kevéssé finom zenei megoldásokat alkalmazva. Heiter Melinda éneklése könnyed és makulátlan volt Cherubinóként, a szerep kínálta lehetőségeket azonban nem aknázta ki kellőképpen: láthatóan nem a nadrágszerep okozott neki problémát, ám sokkal inkább felnőtt férfi jelent meg általa a színpadon, mint egy cserfes kamaszfiú.

Az egyéni teljesítmények ellenére eleinte az összjáték nem tűnt kifejezetten olajozottnak, kissé visszafogottak voltak az énekesek. Rost Andrea színrelépésével viszont megszűnt a hiányérzetem, láthatóan inspirálóan hatott a társulatra, és az általa alakított grófné önmagában is nagy élményt nyújtott. Ez a grófné egy érett gondolkodású, érzelmekkel teli hölgy volt, sértettségében is nemes és csábító. Rost Andrea erőteljes alakítása mellett Busa Tamás grófként valamivel szürkébbnek tűnt, ami viszont a darab szempontjából nem is baj, hiszen így érezhetőbb volt a gróf hátránya az ellene munkálkodókkal szemben, és kétségbeesett próbálkozásai is komikusabbnak hatottak.

Figaro házassága-előadás nem létezhet megfelelő karakterszereplők nélkül: Gál Erika Marcellinaként, Sáfár Orsolya Barbarinaként, Megyesi Zoltán Basilióként és Don Curzióként, Hábetler András pedig Antonióként csalt gyakran mosolyt a közönség arcára fantáziadús játékával. Különös módon, annak ellenére, hogy nem Figaro-keresztmetszetet láthatott a közönség, Marcellina áriája kimaradt a darabból, pedig úgy vélem, Gál Erika előadásában mindenki szívesen meghallgatta volna. Nem véletlenül hagytam ki a felsorolásból a Bartolót alakító Szvétek Lászlót, ő ugyanis magasan kiemelkedett a szereplőgárdából. Lubickolt a szerepben, egyetlen ziccert sem hagyott ki, ha nevettetésről volt szó.

A zenei szempontból csaknem tökéletes előadás gyenge pontja az Erkel-Szent Márton Oratórikus Kórus volt. Velük ellentétben a Vashegyi György által vezényelt Savaria Szimfonikus Zenekar pontosan, összeszedetten játszott, azonban az akusztikai körülmények sajnos ennél többet nem engedtek hallatni a közönséggel. Nem a zenekarral volt a probléma, mivel a zenészek hibátlanul játszottak. Szabadtéri előadás lévén a zenekar hangja mikrofonokon és hangszórókon keresztül jutott el a közönséghez, ami nem lett volna probléma, ám úgy hangzott, mintha a kiváló zenekar csak egy hetvenes évekbeli agyonhallgatott bakelitlemezről vagy rossz minőségű mp3-felvételről szólt volna.

A hangosítás azonban nem csak a zenekar hangját fedte el, az énekesek is mikroportos erősítésre kényszerültek. A mikroportos megoldás akár jól is elsülhetett volna, de Csereklyei Andrea hangjára alig ismertem rá, és Rost Andrea hangja sem tündökölhetett valós fényében. Érdekes módon a férfihangok fényét kevésbé torzította el a mikroport, viszont mind Kovács István, mind Busa Tamás esetében előfordult, hogy technikai malőr vagy emberi mulasztás következményeképp pusztán saját hangjukkal, erősítés nélkül kellett áténekelniük a zenekart - megjegyzem, sikerült nekik. Nem egyszer volt olyan érzésem, hogy a zenekar és az énekesek nem hallják egymást, mert egyiknek vagy másiknak igencsak kellett kapaszkodnia, hogy ne essen szét a produkció. A hangtechnikai ügyetlenkedések mellett a közönséget a feliratozással is próbára tették: a vetített magyar és a színpadon éppen elhangzó olasz szöveg ritkán volt szinkronban egymással, e kisebb-nagyobb hibák pedig mintha falat húztak volna a közönség és az előadók közé.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Izgalmas utazás nézőnek és alkotónak egyaránt – Bűn és bűnhődés premier

Závada Pál a székesfehérvári Vörösmarty színház felkérésére írt új színpadi adaptációt Dosztojevszkij világhírű regényéből, a Bűn és bűnhődésből, amelynek bemutatója október 16-án volt a Kozák András Stúdióban. Hargitai Iván rendezésének köszönhetően a különleges előadás tapintás-közelbe hozza egy „társadalomellenes” tett természetrajzát.
Színház

To be, or not to be - Benedict Cumberbatch Hamletként tér vissza az Urániába

Decemberben újra látható az Uránia történetének egyik legnépszerűbb színházi közvetítése, a londoni Barbican Színház Hamlet előadása, főszerepben Benedict Cumberbatch-al. 
Vizuál

A tavalyi év eseményei a világ legjobb képein

Nézd meg, mi történt a világban tavaly! Október 23-ig megtekinthető a tárlat a Magyar Nemzeti Múzeumban.
Plusz

Őze Áron dadogással élő sorstársaival beszélget

A dadogás elfogadásának világnapján, október 22-én konferenciát szerveznek, amelyre a beszédhibában érintetteket és a témával foglalkozó pszichológusokat is várnak.
Könyv

Valamirevaló szerző előbb-utóbb szentel regényt a szüleinek

Vámos Miklós ismét megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal George Szirtes Előhívás – Anyám regénye című (ön)életrajzi ténykönyvét mutatja be.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház videó

Gyerekek adják elő az István, a királyt

Elindult az „István, a király iskolába megy” program. A legendás rockopera emblematikus főszereplői – Varga Miklós, Vikidál Gyula, Feke Pál, Vadkerti Imre – kisfilmben biztatnak jelentkezésre.
Zenés színház interjú

A punktól az opera felé – Kérdések és válaszok az operajátszásról

Új sorozat indult az Opera Magazinban, amelyben a színházi szakma képviselői beszélnek arról, szerintük hogyan érdemes operát játszani, mitől jó egy előadás, valamint mivel lehet megszólítani a fiatalokat és megtartani az idősebbeket. Az első részben Kiss Eszter Veronika és Fáy Miklós kritikusokat kérdezték.
Zenés színház ajánló

A János vitéz az Operettszínházban – negyven év után

Kacsóh Pongrác daljátéka, a János vitéz novemberben tér vissza a Budapesti Operettszínház színpadára. Szeptember 30-án sajtónyilvános olvasópróbával vette kezdetét a munka, ahol számos érdekesség kiderült az előadásról és az alkotógárdáról.
Zenés színház hír

José Carreras lesz a miskolci operafesztivál díszvendége

José Carreras hangversenyével nyílik 2020-ban a 20. Bartók Plusz Operafesztivál Miskolcon, a rendhagyó koncert helyszíne a város jégcsarnoka lesz.
Zenés színház interjú

Egy pálya emlékezete – Ferruccio Furlanetto az Erkel Színházban

A világhírű basszus, Ferruccio Furlanetto tavasszal ünnepelte hetvenedik születésnapját. Szó sincs azonban lezárásról, helyette a jövőbe tekint, és eközben az Erkel Színházban felidézi pályája fő állomásait.