Zenés színház

Fischl Mónika: „Ez az este örömzene lesz”

2019.06.13. 14:50
Ajánlom
Első szerepe operaszerep volt, ma az Operettszínház primadonnájaként ismerjük Fischl Mónikát, akit nyáron egy operagálán is hallhatunk Szentendrén. Interjúnkban felelevenítettük pályájának lényeges mozzanatait.

Három évvel ezelőtt Szentendrén indult útjára az egyedülálló színházi együttműködés, a Co-Opera. A Szentendrei Teátrum, a Debreceni Csokonai Színház, a Szegedi Nemzeti Színház, a Miskolci Nemzeti Színház és a Budapesti Operettszínház társulata a Magyar Állami Operaház szólistáival együtt eddig több mint 100 előadáson kápráztatta el a közönséget kiváló produkcióival határon innen és túl.

Idén nyáron a Co-Opera Szentendre Fő terén tartja évfordulóját és az 50 éves Szentendrei Teátrummal együtt ünnepel: Operagálát tartanak június 29-én. Erről beszélgettünk Fischl Mónikával, a produkció egyik fellépőjével.

Zeneművészeti főiskolát végeztél, első szereped Szegeden Donizetti Don Pasquale Norinája volt Gregor Józseffel.

Ez után kínált szerződést Szeged és az Operettszínház is. Akkor, talán kényelmi okokból, Budapestet választottam, úgy éreztem, túl sok utazással jár Szeged, ami igazából sosem ment. Pályám elején többször játszottam külföldön, Németországban, Ausztriában. Fantasztikus élmény volt ott lenni, új kollégákkal dolgozni, de a próbák után kocsiba ültem, jöttem haza, másnap utaztam újra vissza. Gyerekkorom óta ilyenkor honvágyam van, szorongással teli az utazás.

Az operettbe azonnal beleszerettem, nagyon összetett, prózával, tánccal „nehezített” műfaj.

A szentendrei Operagála kikukucskálás ebből, örömteli visszatérés az operához, ráadásul az egykori elsőből, a Don Pasqualéból is elhangzik egy ária Kolonits Klárival. Szabó Máténak, a gála rendezőjének volt az egyik ötlete, hogy duettben énekeljük el a nagyon ismert szerepet.

Ma mintha sokkal nagyobb lenne az átjárás lehetősége a két műfaj között.

Rengeteg olyan rendező jelenik meg az operaműfajban, akik a prózai vonalról indultak, mint például Máté is. Most próbáljuk Vidnyánszky Attila rendezésében a Csárdáskirálynőt, neki ez az első operett rendezése. Korábban nem állt hozzám közel a műfaj, mindig mesélem, hogy az első operett, amit láttam, az volt, amelyben játszottam. Belülről érzékelem, mekkora munka, milyen komplex az egész. A siker egyik titka, hogy hitelesen, igaz érzésekkel játsszuk.

FischlMonika4_GordonEszter-152009.jpg

Fischl Mónika a Budavári Palotakoncert gálán (Fotó/Forrás: Gordon Eszter / Budapesti Operettszínház)

Más technikát, más színpadi jelenlétet kíván a két műfaj. Könnyű párhuzamosan játszani operát és operettet?

Épp a próza miatt huzamosabb ideig nem lehet párhuzamosan játszani. A Főiskolán nem tanultunk beszédtechnikát, az első szerepeimmel együtt kellett pótolnom a hiányt. A színpadon tanultam meg beszélni, hogy olyan természetes legyek, mint a prózai színészek. Ha prózai rendezővel dolgozom, érzem ezt a hátrányt, s gátlást okoz.

Az operettben hamarabb fárad a torok.

Évekkel ezelőtt Marica grófnőt játszottam az Operettben, amikor váratlanul megkerestek a Staatsoperből, hogy megbetegedett az énekesnő, ugorjak be a Varázsfuvola Éj királynő szerepére. Bármennyire is vonzó volt a felkérés, végül nem mertem elvállalni.

Ma már elvállalnád?

Ha előző nap nem énekelnék Marica grófnőt, akkor igen. Korábban az Operaházban Medveczky Ádám vezényletével énekeltem már a szerepet, mint ahogy a Rigoletto Gildájat is. Legnagyobb álmomat, Verdi Traviatáját Genovában, a Teatro Verdi meghívásában énekelhettem, ráadásul a férjemmel, Vadász Dániellel. De egy előző napi operett szereppel ugyanúgy ma sem vállalnék beugrást. Bár otthon mindig megtanulom a szerepemet, a prózai részeket igazából a színpadon, a mozgásokhoz, a szituációkhoz kötve tudom valójában magamévá tenni. Ott kezd el csak élni, mozogni a karakter. Minden mondatnak be kell épülnie a testembe. Valószínűleg ezért nem vagyok jó beugrós alkat.

fischl_maya-092400.jpg

Fischl Mónika a Maya című előadásban (Fotó/Forrás: Gordon Eszter / Operettszínház)

Bár jelenleg az operettel kötelezted el magad, hívnak opera szerepekre is, nem csukódott be ott az ajtó. Ez fontos, megnyugtató?

Magam korlátoztam a lehetőségeimet, mert bár többször is hívtak, nem nagyon vállaltam el azokat a felkéréseket. Az operett, a „primadonnaság” is korhoz kötött. Úgy érzem, még néhány évem lehet az operettjátszásban, s talán utána nézek körül az opera világában, ha még lesz rá lehetőségem.

A szerepeidet nézve elénekeltél szinte mindent a szerepkörödben. Ez a repertoár teljes életet mutat, ugyanakkor, ha a korodat nézem, nehéz lehet ilyen tudatosan a befejezésről gondolkodni.

Az operettirodalom összes fontos és ismert primadonna szerepét eljátszhattam, hálás vagyok, hogy megkaptam ezeket a lehetőségeket.

Teljes életet kaptam a színpadtól. Persze biztos nagyon hiányozna, ha nem csinálhatnám, de ezer más dolgot is kipróbálnék, szívesen tanítanék, többet lehetnék a családommal.

A nyári operagála, ahol több műből énekelsz áriát, többen énekelitek ugyanazt. Mennyiben jelent ez egy másfajta felkészülést a szerepre?

Még nagyon elején vagyunk az egésznek. Dinyés Dániellel, a Gála karmesterével már átbeszéltük az engem érintő szerepeket. Biztos, hogy felhőtlen örömzenélés, különleges játéklehetőség lesz attól is, hogy ilyen sokan leszünk együtt a színpadon. Külön öröm, hogy Kolonits Klárival énekeljük együtt Norina áriáját és a Lakméból a nagyon ismert gyönyörű duettet. Klári a kedvemért a mélyebb szólamot választotta. Jó barátom, mindig példaképem volt. A Főiskolán fölöttem járt, többször segített, tanított dolgokat. Fantasztikus művésznek tartom. Izgalmas munka lesz, rengeteg humort és játékosságot visz bele Szabó Máté és Dinyés Dániel.

Férjed, Vadász Dániel, akivel hosszú ideig énekeltetek együtt az Operettben, váltott, s többek között ő hozta létre a Co-Operát, amely operaelőadások létrejöttét menedzseli, többek között a szentendrei nyári operaelőadásokat is ő hozta létre. Miért váltott?

A Csárdáskirálynőben szerettünk egymásba. Ő akkor még bonviván volt. Véletlenül hozta így az élet a váltást. Azt látom, Dani tele van ötletekkel, amit itt jól kamatoztathat. Szeretnek vele dolgozni, hiteles, őszinte embernek tartják. Az első általa létrehozott előadás A sevillai borbély volt Szentendrén. Az Operagála műsorszerkesztésébe ő is beleviszi az ötleteit, de a rendezésbe nem szól bele. A Lakmé-duett az ő ötlete volt. De otthon próbálunk nem szakmázni, próbáljuk megtartani a privát terünket. Fontos a távolságtartás azért is, hogy ne az legyen, hogy azért kapok egy szerepet, mert ő a producer.

Pestiskereszt_VarallyayTade_kicsi-132600.jpg

Szentendre Fő tere (Fotó/Forrás: Várallyay Tádé)

Szentendre hazai pálya. Nagyobb a drukk, vagy könnyebbé teszi a fellépést?

Pesti lány vagyok, a kilencedik kerületből költöztünk Szentendrére tizenévvel ezelőtt. Mindig vágytam arra, hogy ilyen helyen éljek. A Teátrum előadásán még sosem vettem részt, öröm és izgalom is. A hétköznapokban szeretek a háttérbe húzódni, ezért kicsit izgulok, hogy ott szerepeljek, ahol élek. De ez az este örömzene lesz, nagyon várjuk.

A június 29-i operagáláról bővebben itt tájékozódhat, illetve a jegyét is megválthatja a Szentendrei Teátrum honlapján.

Szentendrei Teátrum

1969-ben színművészeti főiskolások ötlete nyomán Szentendre különleges atmoszférájú barokk főterén nyári színház született. A Szentendrei Teátrum több mint 50 éve ajándékozza meg felejthetetlen élményekkel a kultúra szerelmeseit. 2021 tavaszától Lőrinczy György igazgatja a színházat, hagyományait figyelembe véve, de mégis frissen, szem előtt tartva a mai közönség ízlését.

Számos összművészeti produkció mellett továbbra is a színházi és operabemutatók készülnek Szentendrére. Az új igazgató törekvései szerint egész évben várják majd a kultúra szerelmeseit a Teátrumba készülő produkciók.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Bayreuthban is koncertezik a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar

Az együttes ausztriai és bajorországi turnéra indul Mahler 4. szimfóniájával a tél végén, míg júliusban a német zenei központban játsszák a Mendelsshon testvérek műveit.
Színház

A fura, az általában jó

Február 13-án került sor a Rózsavölgyi Szalon legújabb előadásának bemutatójára: Hárs Anna Mákfagyi című darabját Dicső Dániel állította színpadra. Játssza Jeney Luca és Kálid Artúr, fontos szerep jut még egy fagyitérképnek.
Színház

Színházigazgatók közleménye: „Minden esetben tiszteletben tartjuk a fenntartó döntését”

„Elfogadhatatlan kollégáink felelősségteljes döntésének megkérdőjelezése” – közös nyilatkozatot adott ki több színházigazgató, melyben kiállnak azok mellett a munkatársaik mellett, akik a közelmúlt igazgatói pályázatainál bírálóként, javaslattevőként tevékenykedtek.
Színház

 Vizi Dávid: „Vannak esték, amikor nem én követem a nézőket, hanem ők engem”

Bár fiatalon azt gondolta, színésznek lenni sokkal egyszerűbb, mégsem bánja, hogy ezt a hivatást választotta – Vizi Dáviddal, a Katona József Színház színészével a zenés színházról, saját hangja megtalálásáról, a Karsai Dániellel való találkozásról és a közösségi médiáról beszélgetettünk.
Vizuál

A kortárs művészetekkel kapcsolatos kérdéseinkre keresi a választ a Ludwig Múzeum új kiállítása

Február 14-én nyílik meg a Ludwig Múzeum új, Gyakran Ismételt Kérdések című módszertani kiállítása, amellyel a céljuk, hogy a látogatók közelebb kerülhessenek a kortárs művészetben tapasztalható tendenciák megértéséhez, befogadásához.

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Lelkiismereti kérdések – Matthew Wild rendező a Macbethről

Dél-Afrikából érkezik Budapestre az európai zenés színpadokat sorra hódító rendező, Matthew Wild, hogy Verdi Macbethjét új elképzelés szerint állítsa színre.
Zenés színház ajánló

Peller Anna és Peller Károly lesznek az Operabeavató következő vendégei

Különkiadásokkal búcsúzik a közönségtől az Operabeavató, Dinyés Dániel és Göttinger Pál előadássorozata. Február 15-én az operett kerül terítékre a népszerű programon, ennek megfelelően a műfaj két meghatározó művésze, Peller Anna és Peller Károly lesznek a vendégek.
Zenés színház interjú

Operát írtak porszívóra – beszélgetés Iván Sárával és Perczel Enikővel

Kortárs operabemutatóval indította az évet a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház, az Előjáték Lear királyhoz a vidéki teátrum számára készült. A zenei tagozat fiatal tehetsége, az Olaszországban zeneszerzést tanult Iván Sára írta a partitúrát, a librettóért Perczel Enikő dramaturg felelt. A közös munkáról, a mű születéséről és egy különleges porszívóról beszélgettünk velük.
Zenés színház magazin

1100. előadásához érkezik A padlás a Vígszínházban vasárnap

Újabb színháztörténeti pillanathoz, az 1100. előadásához érkezik A padlás február 9-én a Vígszínházban. Minden idők legsikeresebb magyar zenés színpadi művét Marton László rendezésében mutatták be 1988. január 29-én. A premier hosszú vastapssal zárult, és azóta is folyamatosan telt házzal futnak az előadások.
Zenés színház interjú

Sümegi Eszter: „A felnőtt embernek is kell a mese”

Bár az olasz és német repertoár számtalan nagy szerepében hódította meg a közönség szívét, Sümegi Eszter pályája nemrég izgalmas fordulatot vett: Turandotként debütált a Magyar Állami Operaházban.