Zenés színház

Fleming, a felfedező

2011.05.14. 17:02
Ajánlom
Budapesten járt Renée Fleming, akitől megtudtuk azt is, az utóbbi években sokat változott a közönség.

Nem mondunk különösebben nagy, eredeti dolgot: Renée Fleming sokat utazik - egyébként saját bevallása szerint remek turista -, a világ nagy operaházaiban és koncerttermeiben mozog otthonosan, de azt siet megerősíteni, hogy izgatott a budapesti, „történelmi falak közti" fellépés előtt, hiszen itt még nem járt, új közönséggel találkozni pedig mindig nagyszerű, izgalmas lehetőséget jelent.  A sajtótájékoztatón köszönti őt Horváth Ádám, Győriványi Ráth György - Fleming a laudációkhoz is minden bizonnyal hozzá van szokva -, a fő-zeneigazgató pedig eszmefuttatásba kezd arról, milyen ritka kvalitás az énekes ebben a hangfajban, és ezt a fokú hírességet általában a drámai szopránok érik el csupán. "Jóval fölötte van az emberinek" - foglalja össze Győriványi Ráth György röviden azt, amit Renée Fleming tud.

És ez a rendkívül természetes, láthatóan "életes" nő mindenképp reagálni akar a szuperlatívuszokra. Szerinte ugyanis nem csupán a hangfaj határozza meg a repertoárt, hanem az is, hogy a közönség ízlése megváltozott. Kifinomultabbak lettünk - és ha ő mondja, akkor fogadjuk el. Új dolgokat akarunk hallani mi, akik a nézőtér sötétjében ülünk, és nem szükségszerűen az ismert, bevett művek huszadik interpretációját. Úgyhogy kutat, szélesíti, építi a repertoárját. Egyedül, mert felfedező típus. Persze van néhány közeli munkatárs, barát, szaktárs, akikkel konzultál, a végső döntés az övé. Hát hogyne, hiszen róla szól a mese. A koncert. A dal. Műsorának sokféleségével pedig azt akarja megmutatni, ki ő, milyen ő, és persze azt is, az éneklés magasrendű művészet: több nyelven adnak elő az énekesek, több száz évet és többféle stílust ölel fel a repertoár, s ez az elvárt sokoldalúság bizony kitartást, szorgalmat igényel. S hogy ez a magára hagyottság jó-e, hiszen biztosan vannak rendezők, akik nem merik "zaklatni" a világsztárt? Fleming könnyedén, elegánsan, ám ellentmondást nem tűrően fogalmaz: nem nyílhat meg mindenkinek, az ember nem nyithatja meg magát mindenki előtt. És igen, vannak rendezők, karmesterek, akik tartanak tőle, hogy megmondják neki, mit hogyan csináljon. (Képzelje el, kedves Olvasó, hogy Ön egy pályakezdő dirigens vagy rendező, akit a jobbik sorsa Renée Fleminggel hozna össze. Nem szorulna össze a gyomra? Nem ijedne meg?) Még szerencse, hogy magát tudja rendezni: a Met élő közvetítéseit megelőzendő két felvétel készül az előadásról, ezeket visszanézi, kijegyzeteli, hol nem tiszta vagy sok az alakítása - mert ott elsősorban a kamerának játszanak -, hol kell visszafogottabb gesztusokat használni, hiszen a közelik intimitása teszi színházzá az operát.

Egy cseh operával robbant be, a Ruszalka indította el a karrierjét. Cseh opera egy amerikai énekesnek, bizarr, mondhatni. Nem annak, akinek a dédszülei Prágában születtek. És nem annak, aki már a főiskolán is megkapta egyik tanárától. Igaz, angolul, nem eredeti nyelven. Igaz, akkor túl könnyűnek tűnt, túl szépnek. Mit hoz a sors, jön évekkel később egy menedzser, aki ismét a kezébe adja a Ruszalkát. Csehül. A ráismerés mellett ott a "minden összeáll" öröme. Ennyit tesz a nyelv... Azóta hat rendezésben játszotta szerte a világon, és azt mondja, sosem fárasztja.

A világszínpadra egy másik kelet-közép-európai, Solti György vezette fel. A legfontosabb lehetőségeit beugrással megkapó Renée Fleming felidézte azt a pillanatot, amikor belépett Soltihoz, a párkányon pedig iszonyú mennyiségű Grammy sorakozott. Emelje fel a kezét az, aki ettől nem retten meg, és nem azt gondolja, itt semmi keresnivalóm, irány haza. Aztán maradt, és sokat dolgoztak együtt. Elmondja, hiányzik neki a maestro, aki ha nem jó ritmusban énekelt, minden finomságot mellőzve a karján ütötte a tempót.

Szerencsére Christoph Eschenbach még mellette van, akivel a Strauss- és Mozart-repertoár darabjait csinálták végig Houstonban. Karizmatikus egyéniség, nagyszerű zenész, ismeri a repertoárt, az énekesek szeretnek vele dolgozni - kommendálja Eschenbachot, aki a következő évadban jön Budapestre. Higgyünk neki, ő már csak tudja.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Klasszikus

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Klasszikus

Ma kezdődik a Kaposfest

A kamarazenei irodalom alapműveire helyezik a hangsúlyt a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztiválon (Kaposfest), amelyre augusztus 13. és 19. között kilencedik alkalommal kerül sor a somogyi megyeszékhelyen.
Könyv

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.
Jazz/World

Aretha Franklin a halálán van

Külföldi sajtóértesülések szerint a soul királynője nagyon beteg, családja detroiti otthonában az ágya köré gyűlve virraszt érte.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház videó

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Zenés színház

Ritka hangfelvétel került elő Birgit Nilsson svéd operaénekesnőtől

Egyedülálló hangfelvétel került elő a legendás svéd szoprán, Birgit Nilsson (1918-2005) korai szakaszából, a hatperces operarészletet CD-n adják ki az énekesnő születésének 100. évfordulója alkalmából.
Zenés színház nyílt levél

Kesselyák Gergely megszólalt RockGiovanni-ügyben, és megvédte Szüts Aport

A múlt héten Kovács János és Szüts Apor nyílt leveleket váltott, most a Bartók Plusz Operafesztivál igazgatója is tollat ragadott: „Mi történt most a RockGiovanni körül? Egy provokatív cím végre átütötte az érdektelenség és felületesség ingerküszöbét.”
Zenés színház vélemény

Miért ijednek meg a rockosított Don Giovannitól az operarajongók?

Kovács János karmester nyílt levelet fogalmazott meg Szüts Apor RockGiovanni című Mozart-átirata ellen, a kérdés felzaklatta az operarajongó facebookozókat, és rámutatott néhány fontos dologra.
Zenés színház interjú

„Nem viszem haza a szerepeimet”

Volt már Mozart, Bóni, Mágnás Miska, zongorakísérő a világ legrosszabb énekesnője mellett. Nem csak színész, zenét is szerez. Szemenyei János a hazai zenés színházi élet független személyisége. Nem képzelhetjük már el nélküle a műfajt, még szép, hogy az idei KULT50 kiadványunkban is szerepel.