Zenés színház

Fleming, a felfedező

2011.05.14. 17:02
Ajánlom
Budapesten járt Renée Fleming, akitől megtudtuk azt is, az utóbbi években sokat változott a közönség.

Nem mondunk különösebben nagy, eredeti dolgot: Renée Fleming sokat utazik - egyébként saját bevallása szerint remek turista -, a világ nagy operaházaiban és koncerttermeiben mozog otthonosan, de azt siet megerősíteni, hogy izgatott a budapesti, „történelmi falak közti" fellépés előtt, hiszen itt még nem járt, új közönséggel találkozni pedig mindig nagyszerű, izgalmas lehetőséget jelent.  A sajtótájékoztatón köszönti őt Horváth Ádám, Győriványi Ráth György - Fleming a laudációkhoz is minden bizonnyal hozzá van szokva -, a fő-zeneigazgató pedig eszmefuttatásba kezd arról, milyen ritka kvalitás az énekes ebben a hangfajban, és ezt a fokú hírességet általában a drámai szopránok érik el csupán. "Jóval fölötte van az emberinek" - foglalja össze Győriványi Ráth György röviden azt, amit Renée Fleming tud.

És ez a rendkívül természetes, láthatóan "életes" nő mindenképp reagálni akar a szuperlatívuszokra. Szerinte ugyanis nem csupán a hangfaj határozza meg a repertoárt, hanem az is, hogy a közönség ízlése megváltozott. Kifinomultabbak lettünk - és ha ő mondja, akkor fogadjuk el. Új dolgokat akarunk hallani mi, akik a nézőtér sötétjében ülünk, és nem szükségszerűen az ismert, bevett művek huszadik interpretációját. Úgyhogy kutat, szélesíti, építi a repertoárját. Egyedül, mert felfedező típus. Persze van néhány közeli munkatárs, barát, szaktárs, akikkel konzultál, a végső döntés az övé. Hát hogyne, hiszen róla szól a mese. A koncert. A dal. Műsorának sokféleségével pedig azt akarja megmutatni, ki ő, milyen ő, és persze azt is, az éneklés magasrendű művészet: több nyelven adnak elő az énekesek, több száz évet és többféle stílust ölel fel a repertoár, s ez az elvárt sokoldalúság bizony kitartást, szorgalmat igényel. S hogy ez a magára hagyottság jó-e, hiszen biztosan vannak rendezők, akik nem merik "zaklatni" a világsztárt? Fleming könnyedén, elegánsan, ám ellentmondást nem tűrően fogalmaz: nem nyílhat meg mindenkinek, az ember nem nyithatja meg magát mindenki előtt. És igen, vannak rendezők, karmesterek, akik tartanak tőle, hogy megmondják neki, mit hogyan csináljon. (Képzelje el, kedves Olvasó, hogy Ön egy pályakezdő dirigens vagy rendező, akit a jobbik sorsa Renée Fleminggel hozna össze. Nem szorulna össze a gyomra? Nem ijedne meg?) Még szerencse, hogy magát tudja rendezni: a Met élő közvetítéseit megelőzendő két felvétel készül az előadásról, ezeket visszanézi, kijegyzeteli, hol nem tiszta vagy sok az alakítása - mert ott elsősorban a kamerának játszanak -, hol kell visszafogottabb gesztusokat használni, hiszen a közelik intimitása teszi színházzá az operát.

Egy cseh operával robbant be, a Ruszalka indította el a karrierjét. Cseh opera egy amerikai énekesnek, bizarr, mondhatni. Nem annak, akinek a dédszülei Prágában születtek. És nem annak, aki már a főiskolán is megkapta egyik tanárától. Igaz, angolul, nem eredeti nyelven. Igaz, akkor túl könnyűnek tűnt, túl szépnek. Mit hoz a sors, jön évekkel később egy menedzser, aki ismét a kezébe adja a Ruszalkát. Csehül. A ráismerés mellett ott a "minden összeáll" öröme. Ennyit tesz a nyelv... Azóta hat rendezésben játszotta szerte a világon, és azt mondja, sosem fárasztja.

A világszínpadra egy másik kelet-közép-európai, Solti György vezette fel. A legfontosabb lehetőségeit beugrással megkapó Renée Fleming felidézte azt a pillanatot, amikor belépett Soltihoz, a párkányon pedig iszonyú mennyiségű Grammy sorakozott. Emelje fel a kezét az, aki ettől nem retten meg, és nem azt gondolja, itt semmi keresnivalóm, irány haza. Aztán maradt, és sokat dolgoztak együtt. Elmondja, hiányzik neki a maestro, aki ha nem jó ritmusban énekelt, minden finomságot mellőzve a karján ütötte a tempót.

Szerencsére Christoph Eschenbach még mellette van, akivel a Strauss- és Mozart-repertoár darabjait csinálták végig Houstonban. Karizmatikus egyéniség, nagyszerű zenész, ismeri a repertoárt, az énekesek szeretnek vele dolgozni - kommendálja Eschenbachot, aki a következő évadban jön Budapestre. Higgyünk neki, ő már csak tudja.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

Werner Herzog szembeszállt az értelemmel, és győzött

Werner Herzog 1974 telén Münchentől egészen Párizsig gyalogolt el, miután megtudta, hogy Lotte Eisner súlyos betegségben szenved, és haldoklik. A német rendező gondolkodás nélkül útnak indult, fejében ugyanis szöget ütött a gondolat, hogy Eisner csak akkor maradhat életben, ha ő elsétál hozzá.
Színház

Szász Júlia társulati tag lesz a Vígben, Brasch Bence elszerződik

Megtartotta évadzáróját a Vígszínház. A 2025/26-os évadtól Szász Júlia, Kovács Tamás és Sághy Tamás csatlakozik a társulathoz, míg Bach Kata, Brasch Bence, Dino Benjamin, Kövesi Zsombor és Stohl András vendégművészként dolgoznak tovább a teátrumban.
Színház

Székely Kriszta vezetésével folytatja a Katona – jövőre Hamletet rendez ifj. Vidnyánszky Attila

15 év után utolsó teljes évadát zárta a Katona igazgatójaként Máté Gábor. Székely Kriszta igazgatói pozíciójáról június 25-én szavaz a Fővárosi Közgyűlés. A jövő évadban rendez ifj. Vidnyánszky Attila mellett Bodó Viktor, Ascher Tamás és Tarnóczi Jakab is.
Színház

Bagossy Júlia Bergmant, Szikszai Rémusz Parasztoperát rendez a Radnótiban

Megtartotta évadzáró társulati ülését a Radnóti Színház. Hat bemutató lesz jövőre, Bagossy Júlia, Szikszai Rémusz és Nagy Péter István is rendez. A következő évadtól kezdve Krisztik Csaba és Katona Péter Dániel csatlakozik a társulathoz.
Tánc

Yakovleva Maria lett A Magyar Nemzeti Balett Étoile-ja

A Magyar Nemzeti Balett principálját A bajadér június 15-i előadásának tapsrendje alatt érte a meglepetésszerű bejelentés, hogy a következő szezonban ő lesz a Magyar Állami Operaház balettegyüttese legrangosabb címének birtokosa.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Szörényi Levente: „Az áldozatvállalás kérdése miatt kezdtünk el foglalkozni a Kőműves Kelemennel”

Több mint negyven évvel az ősbemutatót követően a Városmajori Szabadtéri Színpadon mutatják be a Bródy–Szörényi alkotópáros Kőműves Kelemen című rockballadáját Alföldi Róbert rendezésében. A sajtónyilvános olvasópróba után Szörényi Levente nyilatkozott a Fideliónak.
Zenés színház ajánló

Szerelem és végzet – a Margitszigetre érkezik a Rudolf musical

Július 3-án, 4-én és 5-én mutatják be a Margitszigeti Színházban a Rudolf című musicalt. Frank Wildhorn és Jack Murphy világhírű musicalje Budapesten kizárólag a Margitszigeten látható, méghozzá sztárénekesekkel a főszerepben.
Zenés színház interjú

Dénes Viktor: „Egy színész attól színész, hogy sokféle műfajt tud képviselni”

Dénes Viktor 2020-ban csatlakozott a Budapesti Operettszínház társulatához. Elsősorban operettek táncos komikusi szerepeiben találkozhat vele a közönség, egyik legkedvesebb szerepe pedig Mótel a Hegedűs a háztetőn című musicalből. Erősen vonzza őt a film világa is.
Zenés színház ajánló

Sztárvendégekkel és fiatal tehetségekkel tér vissza a Budavári Palotakoncert

Több év kihagyás után, augusztus 1-én és 2-án ismét megrendezik a Budavári Palotakoncertet. A Budai Vár Oroszlános udvarának festői környezetében a hazai és az egyetemes operettirodalom legnépszerűbb dallamai csendülnek fel.
Zenés színház ajánló

Szentivánéji álom a művészeti egyetemek összefogásában

Shakespeare és Benjamin Britten művei nyomán színész, operaénekes, képzőművész, levegőakrobata, valamint cirkuszi és kortárstánc hallgatók együttműködésével látható az EGYÜTT! – Szentivánéji álom 2.0 az OPERA Eiffel Műhelyházában.