Zenés színház

Fodor Beatrix: "Azt hittem, én leszek az első fehér, akit imád Afrika"

2012.06.13. 11:21
Ajánlom
Fodor Beatrix visszatér az Operaházba: a következő szezon első premierjén Szilágyi Erzsébet szerepében mutatkozik be a közönségnek, majd a teljes évadban színpadon lesz. Régi szerepei közül a Xerxes bohókás Atalantáját és a Figaro házassága Grófnéját kelti életre, emellett a Don Carlos Erzsébet szerepére és az Aida címszerepére is felkérést kapott. Miközben valaha spirituálékat szeretett volna énekelni.

- Az idei évadban - három estét kivéve - nem találkozhatott veled az Operaház közönsége. A következő szezonban azonban számos nagy szerepet, köztük az Aida címszerepét is megkaptad. Hogyan lehet lelkileg jól kezelni ilyen markáns váltásokat?

- Nehezen, még akkor is, ha volt már részem kényszerpihenőben. A Zeneakadémia elvégzése után rögtön a grazi operastúdióba kaptam hároméves ösztöndíjat. Teljes produkciókat adtunk elő, de a szellemi vezetéssel nem voltam kibékülve, így egy év után Bécsbe vitt az utam, s onnan szerződtettek vissza a grazi operába. Sok szerepet elénekeltem Ausztriában és Németországban is, közben megnyertem a Mozart-versenyt Salzburgban, majd 2002-ben következett egy arcüregműtét. Egy egész évet ki kellett hagynom, annyira nehezen gyógyultam. Nagyon nehéz időszak volt, s ezután már nem akartam újra kivinni az életünket külföldre. Én minden elválást "kishalálnak" élek meg, ezért ambíciómmá vált, hogy itthon énekeljek, a családom közelében. 2004-től az Operaház stúdiósa lettem. A következő években nem dúskáltam a szerepekben, de azért nem volt okom panaszra, koncerteken és oratóriumok szólistájaként is felléptem. Erre az évadra azonban nem kínált fel semmit az Operaház. Februárban azonban felhívtak, hogy be kéne ugranom a Figaróba - azt hiszem, ennek a beugrásnak köszönhetem az összes jövő évadi felkérésemet. Óriási meglepetés ért, amikor elolvastam a szereplistámat. Sosem volt szerepálmom, most sincs, én egyszerűen a fejlődést igénylem. Az ember nem lakhat egész életében egy fiókban. Verdit először két évvel ezelőtt, egy klagenfurti Trubadúr-előadásban énekeltem, szerettem Verdit interpretálni, úgyhogy várom ezt a lehetőséget - és bár még csak tanulom a szerepet, már most tudom, hogy az én Aidám milyen lesz. A kérdésre visszatérve, az embernek nemcsak az önbecsülése omlik össze, ha nem énekelhet egy teljes évadban, de anyagilag is a padlóra kerül. Idén szeptembertől júniusig azonban csodálatosan vannak elosztva a feladataim, és ez nemcsak szakmai igény, hanem a saját mércém szerint felállított fejlődés lehetősége is. Nagyon jó, hogy egész évadban találkozhatok a közönséggel, most vásárolják a bérleteket, és nagyszerű érezni, hogy ezekbe a kis füzetekbe az én előadásaim is beletartoznak.

- A Pillangókisasszonyban Csocsoszán kisfiát egy törékeny hatéves kislány játssza az Operában. Egyszer beszéltem vele, és azt mondta, amikor hazamegy, eljátssza az egész Pillangót és a címszerepet énekli benne. Te is így kezdted?

- Ó, nem. Én tizenévesen spirituálé énekes akartam lenni, Jessye Norman volt a kedvencem, és azt hittem, én leszek az első fehér, akit Afrikában és Amerikában is imádni fognak a műfajban. Egyébként a mai napig elkap a lendület, ha gospel vagy Amy Winehouse zenéje lüktet, azt érzem, nekem ez a vérem. Ha olyan hangom volna, azt csinálnám. De nekem másfajta hangom lett, gyerekként minden kerületi énekversenyt megnyertem. Abban sem hasonlítok a kislányra, hogy én egy fejjel mindig nagyobb voltam a társaimnál, de az éneklés mindent kompenzált, sikerem volt és értékeltek. Az iskolát is mindig én képviseltem, a házi ünnepségeken mint kis kedvenc álltam a porondon. Közben meg Madonna akartam lenni, énekeltem a Like a virgin-t, az osztálytársaim meg kiröhögtek. Azt mondták, maradjak inkább a népdalnál, az tetszik nekik. Aztán tizenkét évesen az egyes busz hirdetései közt megláttam, hogy A. Walter Gitta zongoraoktatást vállal a Nagymező utcában. Felhívtam, bejelentkeztem, eljártam hozzá, majd a gimnázium negyedik osztályában bejelentkeztem Sárkány Kázmérhoz énekelni - hozzá járt az egyik évfolyamtársam. Persze kikerekedtek a szemei, amikor közöltem vele, hogy spirituáléénekesnek készülök. "Anyukááám, olyan nem létezik! Bármit is akarsz, a klasszikus alapokat kell megtanulni" - mondta.

- Ennyire vonz a műfajok közti átjárhatóság ma is?

- Én irigylem azokat, akik a klasszikus hangképzés technikai korlátait áthágva képesek autentikusan előadni De Fallát vagy Gershwint, azokat is, akik a jazz tanszakon tanulják az improvizációt, mert ők másként reprodukálnak megírt műveket is. Néha annyira vágyom az ilyen szabadságra.

- Mindez hogy jön ez össze benned egy olyan évad előtt, amelyben hat szerepet, ebből öt hatalmasat énekelsz az ország első számú operajátszó helyén?

- Úgy, hogy arra vágyom, ezt meg tudom. Nekem a Jóisten így rakta a torkomba a hangot, ami egy darabig teljesen tudatlanul működött bennem. Idáig nyilván nem hoztak volna el az ösztönök, rengeteget kellett tanulnom, s eközben kiderült: én az operára vagyok predesztinálva. Persze a tanulási folyamat egy életen át, de legalábbis a pályánk teljes hosszán tart. És most az a megtiszteltetés ért, hogy a következő évad első premierjén a Hunyadi Szilágyi Erzsébetjeként mutatkozhatok be. A szerep nevezhető kissé hanggyilkosnak is, hiszen óriási távolságokat kell benne áténekelni. Ezért aztán egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan közelítem meg a feladatot - ami ez esetben nemcsak technikailag, hanem lelki értelemben is fontos, hiszen Szilágyi Erzsébet egy fiáért rettegő anya. Az érzéseit maximálisan át tudom érezni, hiszen nekem is van egy kisfiam, négy és fél éves, és ahogy Szilágyi Erzsébet megtesz mindent a fiáért, én is mindent megtennék érte. Számomra ez a figura olyan anyaképet testesít meg, amivel könnyen azonosulok - szerencsére, mert ez az első anyaszerepem a pályám során.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Életműdíjjal ismerték el Szabó István munkásságát Cannes-ban

A filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) életműdíjjal tüntette ki Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon, az elismerést A napfény íze című filmje restaurált verziójának vetítése előtt vehette át a magyar filmrendező.
Színház

Csadi Zoltán: „A Bartók Színház párbeszédet indít, közösséget formál”

Egy hétre – június 2. és 8. között – ismét színházi „mikrokozmoszt” teremt a Bartók Színház: monodrámák, kamaradarabok mellett az idei MIKRO Fesztiválon a világhírű Florian Zellertől egymást követő napokon mutatják be Az anya, Az apa és A fiú előadást. Minderről Csadi Zoltán művészeti igazgatót kérdeztük.
Vizuál

Megvannak az idei Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjasai

Bordán Irén, Demjén Ferenc, Gálffi László, Koltai Lajos, Makó Mari, Piroch Gábor, valamint Robert Lantos veheti át a Magyar Mozgókép Fesztivál és a Magyar Filmakadémia életműdíját az idei MOZ.GO Magyar Mozgókép Fesztiválon.
Jazz/World

Jazzünnep a Vigadóban – színpadon a Sárik Péter Trió

Május 28-án újabb különleges zenei élmény vár a jazzrajongókra: a Sárik Péter Trió ad koncertet a Pesti Vigadóban. Ez már a harmadik alkalom, hogy magyar jazz meghatározó előadói veszik birtokba a Vigadó termeit.
Klasszikus

Georg Zeppenfeld: „Szeretem látni az arcokat”

Nemrég Magyarországon adott dalestet a kiváló német basszus, Bayreuth sztárja, aki idén nyáron Hans Sachs szerepében tér vissza a Zöld Dombra. Georg Zeppenfeldet budapesti koncertje kapcsán kérdeztük.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház kritika

„Én glóriával átallépem azt” – Stuart Mária-premier az Operaházban

Bár a Stuart Mária izgalmas történelmi dráma, igazi mondanivalója mégiscsak az, hogyan képes valaki mindezeket a küzdelmeket maga mögött hagyni, és a halál közelségének tudatában számot vetni életével. A május 10-i, bemutató előadáson jártunk.
Zenés színház interjú

A szabadság kettőssége – Szabó Máté a Stuart Máriáról

Májusban először kerül az Operaház színpadára Gaetano Donizetti történelmi királydrámáinak egyik legfontosabb darabja, a Stuart Mária. A háromfelvonásos opera rendezője Szabó Máté, a Miskolci Nemzeti Színház művészeti vezetője.
Zenés színház hír

Már lehet jelentkezni Miklósa Erika Mesteriskolájába – a Pécsi Tudományegyetemen tanulhatnak a KvintEsszencia növendékei

Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Szent István-rend kitüntetettje tavaly indította el KvintEsszencia Mesteriskoláját, az új tanévre a jelentkezések a napokban kezdődtek el, és május 31-ig tartanak.
Zenés színház ajánló

Georg Zeppenfeld és Joyce DiDonato koncertje következik az Opera Sztárestek zongorával-sorozatában

A daléneklés két elhivatott világszínvonalú előadóját látja vendégül májusban az OPERA: május 12-én Georg Zeppenfeld német basszista az Eiffel Műhelyházban, május 28-án pedig Joyce DiDonato amerikai mezzoszoprán az Operaházban lép fel.
Zenés színház ajánló

Bel canto mesterműben énekel Kolonits Klára

Kolonits Klára, Balga Gabriella és Juraj Hollý főszereplésével, Rajna Martin vezényletével és Szabó Máté rendezésében először készül teljes értékű színpadi produkció Donizetti Stuart Mária című operájából Magyarországon.