Zenés színház

Fonó, hősök, pókháló

2017.06.22. 15:13
Ajánlom
Ismeretterjesztés, operapremier, kortárs tánc – a szokásos változatosságot kínálta a Bartók Plusz Operafesztivál hatodik napja. A felhők elvonultával késő délutánra a Nap is kisütött: ha nem is hömpölygött a tömeg a fesztiválzónában, azért bőven akadtak vendégek.

A már hagyományos Ezrek operája sorozat keretében beavató előadásokon ismerkedhet meg a közönség egy-egy népszerű darabbal. Idén Kodály Zoltán Székely fonó című daljátéka – színpadi népdalfüzére – lett a fesztivál központi népoperája, amely ma este kerül a Miskolci Nemzeti Színház színpadára az Opera vendégjátékában. A Székely fonóról tartott délutáni ismeretterjesztő előadáson Hábetler András énekes a tőle megszokott közvetlenséggel szólt a hallgatókhoz, a zenészek pedig hatásos és jellemző részleteket mutattak az óriási népdal-kaleidoszkópból. Az énekes szólisták közül Wiedemann Bernadett és Gál Erika ebben a kedvcsináló műsorban is megkapó teljesítményt nyújtott, a Miskolci Nemzeti Színház Zenekara – Köteles Géza vezényletével – pedig a vakító napfényben is tisztességesen ellátta feladatát.

A nap főrendezvényeként Mátyássy Szabolcs Scaevola című operájának ősbemutatóját láthattuk a Nagyszínházban, amely a Zeneakadémia és a miskolci operafesztivál együttműködésével került színre. Az előadásról Csabai Máté közölt részletesebb kritikát, úgyhogy csak benyomásaimat osztom meg önökkel.

Mátyássy Szabolcs életet csókolt az operába

Kapcsolódó

Mátyássy Szabolcs életet csókolt az operába

Zenetörténetet írtunk-e tegnap este a Scaevolával? Miért szörnyen nehéz Mátyássy Szabolcs dolga, és szívünkbe zárhatunk-e egy kortárs operát? Kritika a Bartók Plusz Operafesztivál előadásáról.

Mátyássy Szabolcs nemhiába nyerte meg a Bartók Plusz Fesztivál által meghirdetett 2016-os operaíró versenyt, hiszen műve kifogástalanul illeszkedik a fesztivál azon célkitűzésébe, hogy egy kortárs népopera-repertoárt kellene megteremteni. A Scaevola zenéjét talán leginkább a neoromantika címkéjével illethetjük: egy hagyománykövető műről van szó, zárt számokkal, alapvetően diatonikus, sokszor dallamos és magával ragadó zenei nyelvvel. Janik László szövegkönyvét azonban helyenként elég ódivatúnak éreztem.

A műismertető szerint az ókori római történet egy jelenkori háborús helyzetben játszódik le újra – szerintem inkább egy sosemvolt történeti, keresztény világban, ahogy a romantikus operák egy jelentős része. Az előadás leginkább ifjú szólistáknak nyújtott szereplési lehetőséget: közülük a tavalyi Nemzetközi Marton Éva Énekversenyen II. díjat nyert Horti Lilla (Mirella), valamint a testvérpárt alakító Tötös Roland (Plamen) és Erdős Attila (Baldo) nyújtott emlékezetes alakítást. Rost Andrea inkább csak nevével, mint tényleges színpadi szerepével járult hozzá az előadáshoz: csupán egy dramaturgiailag nem feltétlenül indokolt zárt számot énekelt. Az Á la cARTe kamarakórus és a látványos koreográfia (Barta Dóra) is hozzájárult az előadás érzelmeket megmozgató erejéhez.

Kapcsolódó

"Túlságosan érzelmes vagyok"

A II. Marton Éva Nemzetközi Énekverseny második díját Horti Lilla érdemelte ki, aki ezzel részt vesz a Fidelio Fortissimo programban is. A pályakezdő énekessel terveiről és az énekesi szakma buktatóiról beszélgettünk, de mesteréről, Marton Éváról is faggattuk.

Az este még egy sokkal avantgárdabb előadást is megnéztem, a Közép-Európa Táncszínház Kolophón hercegnője című produkcióját, amely a szövő- és hímzőtehetségéről elhíresült, majd Pallasz Athéné haragja miatt pókká változtatott Arakhné történetét állította színpadra (koreográfus: Halász Gábor). Az idei Bartók Plusz Operafesztiválon elég kevés Bartók-művet hallhatunk, ez a koreográfia viszont a szerző 4. vonósnégyesére készült – a dramaturgiai kívánalmaknak megfelelően a szimmetrikus tételrend átszerkesztésével. A mozgásrendszer – Bartók zenéjéhez hasonlóan – az újítás és a hagyományos megformáltság között egyensúlyozott, különösen a térhasználatot éreztem „klasszikusnak”.

A korábbi napok beszámolóit ide kattintva találja!

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

A füttyművészet Paganinije: Hacki Tamás 75 éves 

Hacki Tamás füttyművész, a fütyülés Paganinijének is nevezett orvosprofesszor február 18-án lesz hetvenöt éves. 
Könyv

Könyvek selejtezése miatt támadják a rendrakási szakértőt

Marie Kondo itthon is ismert módszere „forradalmasította a rendrakást”, a könyvekkel kapcsolatos tanácsai miatt azonban világszerte felháborodtak a könyvmolyok. Valóban csak azok a könyvek kellenek, amelyek örömöt hoznak az életünkbe? Vagy az irodalom ennél összetettebben működik? Tekinthető a könyv pusztán tárgynak? Kell-e selejtezni a könyveket?
Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Jazz/World

A 88 éves Omara Portuondo fogja beragyogni a tavaszt

A Buena Vista Social Club egykori énekese, a kubai Edith Piafnak is nevezett örökifjú díva május 18-án és 19-én két koncertet is ad a MOM Sportban, Last Kiss turnéja keretében.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Zenés színház opera

Vízzel árasztják el a színpadot a Gioconda premierjén

Meg a többi előadáson is. Velence csatornái vizes valójukban elevenednek meg Almási-Tóth András rendezésében, amely Ponchielli legsikerültebb művét állítja színpadra 2019. február 22-én az Erkel Színházban.
Zenés színház kritika

„Mindig ott van a Callas, akinek meg kell felelnem”

Itthon is vetítik a Maria Callasról szóló dokumentumfilmet. Kiderül, hogy a díva közelebbről is díva, a végzetnél pedig nincs hatalmasabb.