Zenés színház

Fonó, hősök, pókháló

2017.06.22. 15:13
Ajánlom
Ismeretterjesztés, operapremier, kortárs tánc – a szokásos változatosságot kínálta a Bartók Plusz Operafesztivál hatodik napja. A felhők elvonultával késő délutánra a Nap is kisütött: ha nem is hömpölygött a tömeg a fesztiválzónában, azért bőven akadtak vendégek.

A már hagyományos Ezrek operája sorozat keretében beavató előadásokon ismerkedhet meg a közönség egy-egy népszerű darabbal. Idén Kodály Zoltán Székely fonó című daljátéka – színpadi népdalfüzére – lett a fesztivál központi népoperája, amely ma este kerül a Miskolci Nemzeti Színház színpadára az Opera vendégjátékában. A Székely fonóról tartott délutáni ismeretterjesztő előadáson Hábetler András énekes a tőle megszokott közvetlenséggel szólt a hallgatókhoz, a zenészek pedig hatásos és jellemző részleteket mutattak az óriási népdal-kaleidoszkópból. Az énekes szólisták közül Wiedemann Bernadett és Gál Erika ebben a kedvcsináló műsorban is megkapó teljesítményt nyújtott, a Miskolci Nemzeti Színház Zenekara – Köteles Géza vezényletével – pedig a vakító napfényben is tisztességesen ellátta feladatát.

A nap főrendezvényeként Mátyássy Szabolcs Scaevola című operájának ősbemutatóját láthattuk a Nagyszínházban, amely a Zeneakadémia és a miskolci operafesztivál együttműködésével került színre. Az előadásról Csabai Máté közölt részletesebb kritikát, úgyhogy csak benyomásaimat osztom meg önökkel.

Mátyássy Szabolcs életet csókolt az operába

Kapcsolódó

Mátyássy Szabolcs életet csókolt az operába

Zenetörténetet írtunk-e tegnap este a Scaevolával? Miért szörnyen nehéz Mátyássy Szabolcs dolga, és szívünkbe zárhatunk-e egy kortárs operát? Kritika a Bartók Plusz Operafesztivál előadásáról.

Mátyássy Szabolcs nemhiába nyerte meg a Bartók Plusz Fesztivál által meghirdetett 2016-os operaíró versenyt, hiszen műve kifogástalanul illeszkedik a fesztivál azon célkitűzésébe, hogy egy kortárs népopera-repertoárt kellene megteremteni. A Scaevola zenéjét talán leginkább a neoromantika címkéjével illethetjük: egy hagyománykövető műről van szó, zárt számokkal, alapvetően diatonikus, sokszor dallamos és magával ragadó zenei nyelvvel. Janik László szövegkönyvét azonban helyenként elég ódivatúnak éreztem.

A műismertető szerint az ókori római történet egy jelenkori háborús helyzetben játszódik le újra – szerintem inkább egy sosemvolt történeti, keresztény világban, ahogy a romantikus operák egy jelentős része. Az előadás leginkább ifjú szólistáknak nyújtott szereplési lehetőséget: közülük a tavalyi Nemzetközi Marton Éva Énekversenyen II. díjat nyert Horti Lilla (Mirella), valamint a testvérpárt alakító Tötös Roland (Plamen) és Erdős Attila (Baldo) nyújtott emlékezetes alakítást. Rost Andrea inkább csak nevével, mint tényleges színpadi szerepével járult hozzá az előadáshoz: csupán egy dramaturgiailag nem feltétlenül indokolt zárt számot énekelt. Az Á la cARTe kamarakórus és a látványos koreográfia (Barta Dóra) is hozzájárult az előadás érzelmeket megmozgató erejéhez.

Kapcsolódó

"Túlságosan érzelmes vagyok"

A II. Marton Éva Nemzetközi Énekverseny második díját Horti Lilla érdemelte ki, aki ezzel részt vesz a Fidelio Fortissimo programban is. A pályakezdő énekessel terveiről és az énekesi szakma buktatóiról beszélgettünk, de mesteréről, Marton Éváról is faggattuk.

Az este még egy sokkal avantgárdabb előadást is megnéztem, a Közép-Európa Táncszínház Kolophón hercegnője című produkcióját, amely a szövő- és hímzőtehetségéről elhíresült, majd Pallasz Athéné haragja miatt pókká változtatott Arakhné történetét állította színpadra (koreográfus: Halász Gábor). Az idei Bartók Plusz Operafesztiválon elég kevés Bartók-művet hallhatunk, ez a koreográfia viszont a szerző 4. vonósnégyesére készült – a dramaturgiai kívánalmaknak megfelelően a szimmetrikus tételrend átszerkesztésével. A mozgásrendszer – Bartók zenéjéhez hasonlóan – az újítás és a hagyományos megformáltság között egyensúlyozott, különösen a térhasználatot éreztem „klasszikusnak”.

A korábbi napok beszámolóit ide kattintva találja!

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Klasszikus

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus

Dokumentumfilm készült Erkel Ferenc Himnuszáról – Nézze meg online, itt!

A Himnusz keletkezéséről készített dokumentumfilmet a Budapesti Filharmóniai Társaság (BFT) és az Erkel Ferenc Társaság A Himnusz regényes története címmel, Juhász Annával és Becze Szilviával.
Színház

Szarka Gábor büszke: „az utolsó simításokat” végzik

A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) történetének legjelentősebb fejlesztési programja vette kezdetét, amelynek első lépéseként új intézetnevekkel és megújult, modern oktatási helyszínekkel várják a hallgatókat és oktatókat - közölte Szarka Gábor kancellár az SZFE új, naphegyi campusának csütörtöki sajtóbejárásán.
Zenés színház

„Mindannyian vágyunk erre az idilli szerelemre” – János vitéz az Operett Online-on

Kacsóh Pongrác gyönyörű daljátékával folytatódik a Budapesti Operettszínház közvetítés-sorozata január 22-én. A Petőfi Sándor elbeszéléséből írt János vitéz Bozsik Yvette rendezésében újfajta értelmezést kap, eggyé olvad benne a túlvilági és a földi lét.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház kvíz

KVÍZ: Felismered a musicaleket az első mondatuk alapján?

Talán nem is gondolnánk, hogy az első jelenet mennyire meghatározhatja egy darab egészét: megadja a hangulatát, előrevetíti a cselekményt, még talán a végkifejletre is utal.
Zenés színház ajánló

„Mindannyian vágyunk erre az idilli szerelemre” – János vitéz az Operett Online-on

Kacsóh Pongrác gyönyörű daljátékával folytatódik a Budapesti Operettszínház közvetítés-sorozata január 22-én. A Petőfi Sándor elbeszéléséből írt János vitéz Bozsik Yvette rendezésében újfajta értelmezést kap, eggyé olvad benne a túlvilági és a földi lét.
Zenés színház hír

Cseh Tamásra emlékezik a Vígszínház a Magyar Kultúra Napján

Koncertszínházi előadással idézi meg Cseh Tamás alakját január 22-én a Vígszínház. A zeneszerző, énekes éppen a Magyar Kultúra Napján lenne 78 éves, a Kelet-nyugati pályaudvar című est két nagy sikerű lemezének – a Fontátvonulás és a Nyugati pályaudvar – dalait dolgozza fel.
Zenés színház hír

„Húsz évem már a múlt” – 20 éves a Rómeó és Júlia musical

2001. január 19-én mutatták be a párizsi Palais des Congrès-ben Gérard Presgurvic musicaljét, a Shakespeare drámája nyomán írt Rómeó és Júliát.
Zenés színház hír

A nyári szezonra készül a Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Idén a vártnál jóval korábban, már január 18-án kihirdette nyári előadásait a Margitszigeti Szabadtéri Színpad. A minden eddiginél gazdagabb műsorkínálatban az operák, musicalek, balett-, valamint táncelőadások mellett rendhagyó koncerteket is láthatnak az érdeklődők, ahol az ünnepelt popsztárokon túl a klasszikus zene mesterei is képviseltetik magukat.