Zenés színház

Frankó Tünde: "Ritkán adódik ilyen színészi szabadság"

2012.12.22. 07:18
Ajánlom
Az operaénekesnő jövő év január végén Ábrahám Pál Viktória című operettjének címszerepében lép színpadra a Budapesti Operettszínházban. A Magyar Állami Operaház Liszt- és Erkel-díjas érdemes művészével az opera és az operett eltérő kihívásairól és az „operett-boldogságról" beszélgettünk.

- Nem ez az első operettszerepe, a tavaly bemutatott Cigányszerelem Ilonájaként már láthattuk az Operettszínház színpadán. Hogyan találkozott a műfajjal?

- Nem ért váratlanul a felkérés, az Operettszínház gálaműsoraiban, koncertjein korábban is nagy örömmel léptem fel. A Cigányszerelem Ilonájának legismertebb dala, a Messze a nagy erdő régóta a repertoárom része. A Cigányszerelmet is Béres Attila rendezte, a Szegedi Szabadtérin volt a bemutatója, és azt követően került be a színházba. A Viktóriát is ő rendezi, gondolom, így kerülhettem képbe újra. Nagy öröm Attilával együtt dolgozni, akárcsak Makláry László karnagy úrral vagy Huszti Péterrel - sosem gondoltam, hogy vele egyszer együtt fogunk szerepelni. Más műfajokban dolgozunk, Péter nagy formátumú prózai színész, nem győzünk tőle eleget tanulni már a próbák alatt is.

- Operaénekesként számtalan drámai főszerepen van már túl, jelenleg például a Pillangókisasszony címszerepét játssza, valamint Tatjanát az Anyeginben és Liut a Turandotban. Az ember azt gondolná, ennyi komoly szerep után felüdülés egy könnyedebb műfajban szerepet vállalni.

- A műfaj egyáltalán nem könnyedebb. Éppen összetettsége miatt nagyon nehéz, mert az opera világából nekünk, énekeseknek hiányzó tánc és a prózai részek igencsak megnehezítik a színpadon való teljes összhangot, és persze a könnyedséget, ami a műfaj elvárt sajátja. Az énekelnivaló is állít olyan nehézségeket, mint bármelyik operaszerep, csak máshogyan. Az igaz, hogy egy operában három és fél órát végigénekelek, de erre csak azt a hasonlatot tudom felhozni, hogy a száz méteren versenyző rövidtávfutó ugyanakkora erőfeszítéseket tesz, mint egy hosszútávfutó.

- Színészként milyen kihívásokkal szembesül a Viktóriában?

- Sok szabadságot érzek a prózai jelenetekben. Az opera kötöttebb, a zene komoly kereteket ad a művész számára. Ritkán adódik ilyen színészi szabadság az ember életében - de ez jó és nagyon élvezem, próbálok élni a lehetőséggel. Nem öncélú érzés, amit nehéz kordában tartani, hanem építő jellegű. Béres Attila komoly színészvezetést alkalmaz, egészen másfajtát, mint amit az operajátszás megenged.

- Egyszer azt nyilatkozta: azokat a szerepeket szereti a legjobban, amelyekben van egy pont, ahol dönthet az életéről. Viktóriának két ember között kell választania, halottnak hitt szerelme visszatér, miközben ő már az amerikai nagykövet felesége.

- Ez azért más, mert a korábbi szerepeimben a boldogsághoz vezető út nem a másik fájdalmán keresztül vezetett, másrészt a Viktóriában nem áldozatként jelenek meg, míg egy opera címszerepeiben sokszor igen. Itt viszont komoly sebet okoz a főhős. Sok veszteség, szomorúság van a darabban, és nem csak annak, aki egyedül marad. Érdekes ez az „operettboldogság": ha a Viktóriának megírnánk a második részét, biztos, hogy változatlanul nagy szerelemben lenne Koltai huszárkapitánnyal, de a csalódás, amit a férjének okozott, és az ezzel járó fájdalom azért egyértelműen kísértené.

- Tehát inkább szomorú, mint vidám darabra számíthatnak a nézők?

- Mindkettőre. Az operett az érzelmek váltakozásával kavarja föl a nézőket, ettől fantasztikus, ettől élő és gyönyörű, és ettől népszerű még mindig. Minél súlyosabb, megrendítőbb a darab a drámai résznél, annál látványosabbak a felszabadító pillanatok. Primadonna szerepkörben mind a kettőre van lehetőség. Az általam eddig alakított főhősnők a drámai énemet mozgatták meg, most sok komikus, életszerű pillanat jön létre, ami megkönnyíti, lazítja az ember gondolkodását.

- A közelmúltban felröppent a hír, hogy magánéleti szálon is kötődni fog az Operettszínházhoz.

- Kerényi Miklós Gáborral valóban újból összeházasodunk. De arra mindig mindketten érzékenyen vigyáztunk, hogy szétválasszuk a szakmai és a magánéletet. Nagy csodálattal nézem, milyen felelősséggel kezeli a társulatát. Mindent, ami jön, és amit úgy érzem, hogy több leszek tőle, örömmel fogom csinálni, legyen az akár opera, akár operett - egyszerűen szerelmes vagyok a zenébe!

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

A füttyművészet Paganinije: Hacki Tamás 75 éves 

Hacki Tamás füttyművész, a fütyülés Paganinijének is nevezett orvosprofesszor február 18-án lesz hetvenöt éves. 
Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Jazz/World

A 88 éves Omara Portuondo fogja beragyogni a tavaszt

A Buena Vista Social Club egykori énekese, a kubai Edith Piafnak is nevezett örökifjú díva május 18-án és 19-én két koncertet is ad a MOM Sportban, Last Kiss turnéja keretében.
Színház

Mennyiért szülnél, anyuci? – új bemutató a FÉMben

Miklós Zsófiával és Kolnai Kovács Gergellyel a főszerepben mutatta be a FÉM Cziczó Attila Fém című abszurd drámáját: Miről álmodik a fiatal? Hírnévről, vagy családról?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Zenés színház opera

Vízzel árasztják el a színpadot a Gioconda premierjén

Meg a többi előadáson is. Velence csatornái vizes valójukban elevenednek meg Almási-Tóth András rendezésében, amely Ponchielli legsikerültebb művét állítja színpadra 2019. február 22-én az Erkel Színházban.
Zenés színház kritika

„Mindig ott van a Callas, akinek meg kell felelnem”

Itthon is vetítik a Maria Callasról szóló dokumentumfilmet. Kiderül, hogy a díva közelebbről is díva, a végzetnél pedig nincs hatalmasabb.