Zenés színház

French Late Night: Francia módra

2015.02.26. 08:03
Ajánlom
Az éppen egy évvel ezelőtt bemutatott Mozart Late Night után újabb, szigorúan felnőtteknek dedikált operaházi produkció talált otthonra a Solti Terem színpadán. A tavalyi kudarcot követően idén már csupán a 18-as karika tűnt fölöslegesnek, s nem az egész későesti produkció. KRITIKA

Merthogy - mit szépítsük a dolgot! - a 2014-es Mozart Late Night ritka egyértelmű bukás volt: az a kevés néző se szerette, aki hajlandónak mutatkozott ellátogatni a Solti Terembe, s nem szivárgott el az előadás végéig. Ehhez képest bizony már az is kellemes meglepetésként hatott, hogy az idei, franciás (és egyúttal keleties) tematikájú későesti operaprodukció, a French Late Night második előadásán telt ház volt - s hogy az is maradt az előadás végeztéig. Két francia egyfelvonásos, két 1872-es ősbemutatójú opéra comique került egymás mellé ez alkalommal: Georges Bizet Dzsamiléje és Camille Saint-Saëns A sárga hercegnő című dalműve. S itt máris nyugtázhatjuk a French Late Night első számú és korántsem lebecsülendő művészi hozadékát (és közönségnevelési tettét), vagyis azt, hogy egyetlen este leforgása alatt meghittebb viszonyba juthattunk az opéra comique - mifelénk leginkább csak nevezetről ismerős - műnemével. Mert ha a Carment operatörténeti ismereteinkre büszkén ide is soroljuk, azért a Carmen mindenekfelett önmaga, s nem egy zsáner reprezentánsa, arról már nem is beszélve, hogy a nemzetközi operaipar egy bő évszázadra meg is fosztotta e csodát őseredeti formájától.

Prózai dialógusok, korántsem feltétlenül komikus, de többnyire könnyed és világos alaptónusú, latinos racionalitással szervezett cselekmények és zenék jellemzik az opéra comique univerzumát, s erről rögvest az elsőként felhangzó Dzsamile nyitányát hallva is meggyőződhetett a közönség. Az este egyik hőseként tisztelhető Köteles Géza karmester már itt nyilvánvalóvá tette, hogy biztos kézzel irányított zenekari produkcióra számíthatunk, s hogy interpretációja az áttekinthetőség és a raison jegyében áll majd. Megjegyzendő, hogy a címadások terén ez az oly kívánatos ésszerűség és érthetőségre törekvés korántsem jutott egyeduralomra: a Bizet-opera teljes címében A szerelmes rabSzolgalány állt - terméketlen fejtörésre késztetve a nézőt-olvasót, míg a második opera A sárga herceg/nő címen adatott, de erről később még ejtünk érdemi szót.

Az Ezeregyéjszaka hangulatát könnyeden megidéző Dzsamile a tavaly diplomázott ifjú színész, Viktor Balázs szolid, komolyabb zavart nem keltő rendezésében pergett le, Cseh Renátó díszlete révén még némi go-go táncos, bordélyos allúziókat is életre hívva. A címszerepben fellépő Kálnay Zsófia kulturált és finom alakítást nyújtott, még a rendezés egyetlen extra ötletét, a végkielégítéssel elbocsájtott rabszolgalány Hawaiira szóló repülőjegyét is rokonszenves távolságtartással lobogtatta arcunkba. Valamint, s ezt érdemes, sőt muszáj külön is kiemelnünk: Kálnay Zsófia gyönyörű, látása öröm a szemnek. Urát és rajongásának tárgyát, a könnyelmű és állhatatlan Harunt Boncsér Gergely adta: operetten edzett rutinnal közelítve a szerephez-műfajhoz, ami ha nem is feltétlenül optimális, de azért elfogadható megoldás. A harmadik énekes szerep, Splendiano egyszerre szerelmes és rezonőrfigurája Bátki Fazekas Zoltán megformálásában jutott elénk: egy-egy színészi mikrojátékkal, s becsületes vokális teljesítménnyel.

Hogy a 18-as karikát ezúttal nem érdemes komolyan vennünk, már az is jelezte számunkra, hogy az első sor közepén egy 10-12 év körüli leánygyermek foglalt helyet, élénk figyelemmel kísérve a Dzsamile cselekményét. Nos, akár a szünet után is maradhatott volna, mert a „para-opera" szellemesnek szánt műfaji megjelölésével felruházott Saint-Saëns-egyfelvonásos legmerészebb vonulatának a zene bizonyult: a keletmániát, s azon belül is a Japonisme korabeli őrületét meglovagoló-és-parodizáló mű ugyanis megvesztegető könnyedséggel teremtett keleties, pentaton hangzást. Az ópiumfogyasztó és egy japáni hercegnő festményébe belebóduló Kornélis történetét a Székely Kriszta által rendezett előadás persze megbolondította valamelyest, s ez nem vált a produkció kárára. A Na'vi-kékre festett felsőtestű Apáti Bence egyszerre alakmása és rossz szelleme Kornélisnek, s voltaképpen ő a kábítás maga: jelenléte izgalmassá teszi a színpadi cselekményt, ha nem is igazolja A herceg/nő cím- és szerepmegnevezést. Apáti mellett - s olykor a táncos hátán vagy a vállára vetve -, Balczó Péter Tom Rakewell után ismét eljátszhat egy fiatal Akárkit, egy önsorsrontó, de ép hangú kortárs nagykamaszt, míg a szerelméért a kábítószert is (be)vállaló Léna, azaz Szemere Zita maga a női szemrehányás és az énekesi fegyelem.

A két egyfelvonásosnak közös librettistája volt a fáradhatatlan Louis Gallet személyében; munkáit most Csákovics Lajos, illetve Csehy Zoltán és Kenesey Judit magyarította: fiatalosságra törekvően, hullámzó színvonalon, ám sose bicskát nyitogatóan. A magyarul énekelt szöveg így helyet találhatott magának a produkcióban, amely mindvégig életképesnek, helyénvalónak és vonzónak bizonyult. S ehhez képest aztán igazán mellékes, hogy ezen az estén nem gyarapíthattuk fenéklátási végösszegünket.

Programkereső

Legnépszerűbb

Fidelio Tours

Tudod, hol áll Petőfi, Erkel és Anne Frank fája?

Naponta sétálunk el óriási törzsű, sokat megélt fák mellett, ám szinte sosem gondolunk bele, hogy mennyi történetet, mennyi legendát hordozhatnak magukban. Ha a fák mesélni tudnának, talán többet mondanának, mint a legtöbbet megélt nagyszülők. Most összegyűjtöttünk 8 híres fát, amelyeknek érdemes megismerni a történetét.
Plusz

Fáy Miklós: Férfias erények

Fáy Miklós kritikus ezúttal a Robert Capa Központ új kiállításával, a Zeneakadémia szeptemberi Bartók-hangversenyével, Az öreg halász és a tenger új kiadásával, valamint egy Maria João Pires összkiadással foglalkozik.
Klasszikus

A koronavírus ellen harcol, most koncertet ad a Medikus Zenekar

A koronavírus-járvány kezdete óta először lép színpadra teljes létszámmal a Medikus Zenekar augusztus 18-án a Pesti Vármegyeháza Díszudvarában.
Zenés színház

„Most vagyok abban az időszakban, amikor már van jogom megformálni ezt a szerepet”

A Bánk bán című opera minden magyar szívében különleges helyet foglal el. Az egyik legjelentősebb operánk ezúttal a Coopera szervezésében, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon kel életre, Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező kezei nyomán. Az előadás egyik főszereplőjét, Gertrudot a Magyar Állami Operaház népszerű mezzoszopránja, Mester Viktória alakítja majd, akivel a készülő produkció kapcsán beszélgettünk.
Zenés színház

Mutatjuk az első képeket a Puskás musicalből!

Puskás, a musical címmel nagyszabású zenés színházi produkció készült Szente Vajk rendezésében. A legismertebb magyar életéről szóló darab előzetes bemutatója augusztus 20-án lesz az Erkel Színházban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház képek

Mutatjuk az első képeket a Puskás musicalből!

Puskás, a musical címmel nagyszabású zenés színházi produkció készült Szente Vajk rendezésében. A legismertebb magyar életéről szóló darab előzetes bemutatója augusztus 20-án lesz az Erkel Színházban.
Zenés színház interjú

„Most vagyok abban az időszakban, amikor már van jogom megformálni ezt a szerepet”

A Bánk bán című opera minden magyar szívében különleges helyet foglal el. Az egyik legjelentősebb operánk ezúttal a Coopera szervezésében, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon kel életre, Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező kezei nyomán. Az előadás egyik főszereplőjét, Gertrudot a Magyar Állami Operaház népszerű mezzoszopránja, Mester Viktória alakítja majd, akivel a készülő produkció kapcsán beszélgettünk.
Zenés színház ajánló

Csábító francia dallamok a Benczúr Kertben

Három fiatal, de a startvonalon már túl járó művész, madarak kórusától kísért estjét élvezhetik augusztus 16-án a lombok alatt. Offenbachtól Delibes-ig, a zenés színházi irodalom legjavából válogatva tíz népszerű operaária, illetve duett szólal meg Horti Lilla és Lusine Sahakyan előadásában.
Zenés színház interjú

„Újra élünk” – Budapesten a két olasz sztárénekes

A legnépszerűbb Rossini-opera, A sevillai borbély két este, augusztus 7-én és 9-én látható a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Figaro és Rosina szerepében Giorgio Caodurót és Annalisa Stroppát láthatja-hallhatja a magyar közönség. A két olasz művész a világ legnagyobb operaszínpadait külön-külön is meghódította, de közös történetük is van.
Zenés színház interjú

Fontos, hogy a magyar lelkünk is benne legyen ezekben az előadásokban

A Budavári Palotakoncert meghívott vendégeként augusztus 8-án két erdélyi művész, Hary Judit és Fülöp Márton is szívhez szóló, emlékezetes élményt nyújtó produkciókkal készül megajándékozni az Oroszlános Udvarba érkező közönséget. A Kolozsvári Magyar Opera művészeivel a közelgő gála kapcsán arról is beszélgettünk, hogy határon túli magyarokként miért kiemelkedő fontosságú számukra ez a találkozás és maga az operett műfaj.