Videósorozatunk hetente két alkalommal, kedden és csütörtökön jelentkezik új részekkel, amelyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit.

Nézze meg a legújabb részt itt:

Gubik Petra

Különleges személyisége és hangi adottságai a legjelentősebb zenés színésznők sorába emelik a Budapesti Operettszínház fiatal művészét.

Már egészen fiatalon lehetősége nyílt megcsillogtatni a tudását, tehetsége pedig utat tört magának, hiszen 2013-ban, mindössze huszonnégy évesen Magyarországon elsőként játszhatta el az Elfújta a szél női főszerepét a Szegedi Szabadtéri Játékokon. 2015-ben szerződött a Budapesti Operettszínházhoz, ahol különleges személyisége és hangi adottságai hamarosan a legjelentősebb zenés színésznők sorába emelték. Okosan, éretten gondolkodik a pályájáról, határozottan halad az önmaga által kijelölt úton. Pályáján felváltva jelentkeznek prózai és zenés előadások, a kettő együtt jelenti számára a színházat.

Gubik Petra az István, a király 2018-as produkciójában (Fotó/Forrás: Gordon Eszter / Budapesti Operettszínház)

Több fontos szerep is megtalálta 2018-ban, különböző műfajokban, ami bizonyítja sokszínűségét. Év elején debütált Réthly Attila Dorian Gray-rendezésében. A Kálmán Imre Teátrum színpadán futó musicalben Kocsis Dénes partnereként a női mellékszerepet is súlyossá és emlékezetessé formálja, kádas jelenetük pedig az előadás egyik legintimebb és legszebb pontjának bizonyult. Ezt követte nyáron Székely Kriszta rendezésében az István, a király című rockopera, amelyben Rékaként nyújt drámai alakítást, még mélyebb rétegeit mutatva fel Koppány lánya szerepének.

Novemberben szubrettként is bemutatkozhatott a Maya című revüoperettben, ugyancsak Réthly Attila rendezésében. A komikus szerepben valósággal lubickol. Gubik Petra fáradhatatlan a tanulásban, idén végzős a Színház- és Filmművészeti Egyetem drámainstruktor szakán. Tehetségét tavaly Junior Prima Díjjal ismerték el.

(szerző: Várhegyi András)

Lantos Adriána

„Határozottan képviselte saját magát és azt, hogy kicsoda ő – ebből a szempontból a feministák előfutára” – nyilatkozta a Fideliónak Lantos Adriána, a kiállítás kurátora, aki ekkor még nem tudhatta, hogy Frida-féle karakánságra a tárlat kapcsán is szükség lesz. A 20. században feminista ikonná értelmezett mexikói művész a festményei mellett saját személyét, megjelenését, a hozzá fűződő képzeteket is úgy alakította, mint egy műalkotást, legyen szó a mexikói indiánok viseletéből összeállított ruhatáráról vagy a különféle orvosi segédeszközei – mint a fűzője vagy a műlába – feldíszítéséről. Frida Kahlo életében a férje, Diego Rivera mexikói festő hírneve és elismertsége messze túlnőtt az övén, azóta azonban az asszony egyenlített.

Lantos Adriána (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria)

A kiállítás képeit kölcsönző asszony – Kahlo egykori riválisa a nagy étvágyú Rivera kegyei-
ért – Dolores Olmero volt, aki személyesen ismerte a házaspárt.

Lantos a kiállításon Kahlo műveit mexikói népművészeti tárgyak segítségével helyezte a festőnő hazájának kulturális kontextusába, a katalógusban kitért Frida magyarságának legendájára, a tárlaton pedig egy Muray Miklóshoz írt magyar szerelmes levéllel örvendeztette meg a látogatókat. Az utolsó teremben Frida popkulturális hatását villantotta fel, ahogy a divatvilág, a zeneipar vagy a tetoválóművészek az összenőtt szemöldökétől a hajába tűzött rózsán át mindent felfaltak belőle. A brandépítés úttörőjének is tekinthető festőnőtől egyet nem vitathatunk el:

(szerző: Borbély Zsuzsa)