Zenés színház

Frida, aki összeköt - Gubik Petra és Lantos Adriána a Kult50-ben

Kult50 – A kultúra ötven arca
2019.05.14. 15:50
Ajánlom
A Frida Kahlo életművét bemutató tárlat 2018 egyik legmeghatározóbb kiállítása volt, kurátora, Lantos Adriána helyet kapott az idei Kult50 válogatásban is. Gubik Petra pedig a Dorian Gray-ben és az István, a király nyújtott alakításaiért került be az ötven közé.

Videósorozatunk hetente két alkalommal, kedden és csütörtökön jelentkezik új részekkel, amelyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit.

Nézze meg a legújabb részt itt:

Gubik Petra

Különleges személyisége és hangi adottságai a legjelentősebb zenés színésznők sorába emelik a Budapesti Operettszínház fiatal művészét.

Gubik Petrának megvan az a képessége, ami csak keveseknek adatik meg: a színpad csodát tesz vele.

Már egészen fiatalon lehetősége nyílt megcsillogtatni a tudását, tehetsége pedig utat tört magának, hiszen 2013-ban, mindössze huszonnégy évesen Magyarországon elsőként játszhatta el az Elfújta a szél női főszerepét a Szegedi Szabadtéri Játékokon. 2015-ben szerződött a Budapesti Operettszínházhoz, ahol különleges személyisége és hangi adottságai hamarosan a legjelentősebb zenés színésznők sorába emelték. Okosan, éretten gondolkodik a pályájáról, határozottan halad az önmaga által kijelölt úton. Pályáján felváltva jelentkeznek prózai és zenés előadások, a kettő együtt jelenti számára a színházat.

40035948_1718886968237399_842340595388121088_n-164146.jpg

Gubik Petra az István, a király 2018-as produkciójában (Fotó/Forrás: Gordon Eszter / Budapesti Operettszínház)

Több fontos szerep is megtalálta 2018-ban, különböző műfajokban, ami bizonyítja sokszínűségét. Év elején debütált Réthly Attila Dorian Gray-rendezésében. A Kálmán Imre Teátrum színpadán futó musicalben Kocsis Dénes partnereként a női mellékszerepet is súlyossá és emlékezetessé formálja, kádas jelenetük pedig az előadás egyik legintimebb és legszebb pontjának bizonyult. Ezt követte nyáron Székely Kriszta rendezésében az István, a király című rockopera, amelyben Rékaként nyújt drámai alakítást, még mélyebb rétegeit mutatva fel Koppány lánya szerepének.

Novemberben szubrettként is bemutatkozhatott a Maya című revüoperettben, ugyancsak Réthly Attila rendezésében. A komikus szerepben valósággal lubickol. Gubik Petra fáradhatatlan a tanulásban, idén végzős a Színház- és Filmművészeti Egyetem drámainstruktor szakán. Tehetségét tavaly Junior Prima Díjjal ismerték el.

(szerző: Várhegyi András)

 

Lantos Adriána

Frida Kahlo első magyarországi életmű-kiállítása 2018 egyik legnépszerűbb kiállítása volt itthon. Kahlo személyiségének megosztó jellegét jól jelzi, hogy a tárlat kapcsán művészeti, genderelméleti és politikai viták egyaránt fellángoltak.

„Határozottan képviselte saját magát és azt, hogy kicsoda ő – ebből a szempontból a feministák előfutára” – nyilatkozta a Fideliónak Lantos Adriána, a kiállítás kurátora, aki ekkor még nem tudhatta, hogy Frida-féle karakánságra a tárlat kapcsán is szükség lesz. A 20. században feminista ikonná értelmezett mexikói művész a festményei mellett saját személyét, megjelenését, a hozzá fűződő képzeteket is úgy alakította, mint egy műalkotást, legyen szó a mexikói indiánok viseletéből összeállított ruhatáráról vagy a különféle orvosi segédeszközei – mint a fűzője vagy a műlába – feldíszítéséről. Frida Kahlo életében a férje, Diego Rivera mexikói festő hírneve és elismertsége messze túlnőtt az övén, azóta azonban az asszony egyenlített.

225A48401-150339.jpg

Lantos Adriána (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria)

A Nemzeti Galéria tárlata kapcsán szimbolikusnak is tekinthetjük, hogy egy olyan alkotónál, akinek az alakja gyakorlatilag egyet jelent a női művész fogalmával, a műveket kölcsönző gyűjtő, sőt a kurátor is nő volt.

A kiállítás képeit kölcsönző asszony – Kahlo egykori riválisa a nagy étvágyú Rivera kegyei-
ért – Dolores Olmero volt, aki személyesen ismerte a házaspárt.

Lantos a kiállításon Kahlo műveit mexikói népművészeti tárgyak segítségével helyezte a festőnő hazájának kulturális kontextusába, a katalógusban kitért Frida magyarságának legendájára, a tárlaton pedig egy Muray Miklóshoz írt magyar szerelmes levéllel örvendeztette meg a látogatókat. Az utolsó teremben Frida popkulturális hatását villantotta fel, ahogy a divatvilág, a zeneipar vagy a tetoválóművészek az összenőtt szemöldökétől a hajába tűzött rózsán át mindent felfaltak belőle. A brandépítés úttörőjének is tekinthető festőnőtől egyet nem vitathatunk el:

Az imidzse része az is, hogy kíméletlenül őszinte volt saját magához, soha nem akarta szépíteni magát.”

(szerző: Borbély Zsuzsa)

Ha kíváncsi a Fidelio további videóira, és szeretne elsőként értesülni az új részekről, iratkozzon fel YouTube csatornánkra ide kattintva>>>

Sorozatunk előző részei

Kult50 - A kultúra ötven arca

A Fidelio 2017-ben indította el a Kult50 – A kultúra 50 arca kiadványát, amely mindig az előző év kiemelkedő művészi, kulturális teljesítményei alapján mutatja be azt az ötven kulturális szereplőt, akikre itt és most érdemes odafigyelni.

Idén már tíz kategóriában jelölhettek a különböző szakmai szervezetek, valamint a közönség, a jelöltek közül pedig a kategóriákhoz tartozó védnökök és a Fidelio szerkesztősége közösen választották ki a kultúra ötven arcát.

A Kult50-programban a beválogatott Ötvenet videós portrésorozatban mutatjuk be, amelyben különleges módon hoztuk össze a kulturális szereplőket. Akik pedig személyesen is találkoznának a művészekkel és a kategóriák védnökeivel, azokat havonta jelentkező pódiumbeszélgetéseinkre is várjuk, amelyek részleteiről folyamatosan beszámolunk felületeinken.

Az idei Ötvenet bemutató ingyenes Kult50 kiadványunk 2019. április 16-tól megtalálható országszerte, az ismert terjesztési pontokon.

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Zseni volt” – Végső nyugalomra helyezték Kocsár Miklóst

Családja, tisztelői, barátai és pályatársai végső búcsút vettek pénteken Kocsár Miklós Kossuth-díjas zeneszerzőtől a budapesti Farkasréti temetőben.
Vizuál

„A komolyzene nem társadalomformáló tényező” – Szilágyi Zsófia és Balogh Máté a Kult50-ben

A Kult50 legújabb videójában Szilágyi Zsófia, az Egy nap című film rendezője, és Balogh Máté kortárs zeneszerző, a film komponistája ült le egymással beszélgetni az Egy nap című filmről, a hétköznapokról és a művészet társadalomformáló erejéről.
Vizuál

Rekordot dönthet Banksy a képviselőket majomként ábrázoló festménnyel

A híres-hírhedt street artist Devolved Parliament című képét, amelyet a Sotheby’s aukciósházban árvereznek el, 2-2,5 millió dollárra becsülik.
Plusz

Ez a 9 éves autista kisfiú fél a hangos zajoktól, de gyönyörűen énekli a Hallelujah-t

A 9 éves Justin Kiely-May videóját azután kapta fel az internet, hogy tökéletesen tisztán elénekelte Leonard Cohen ‘Hallelujah’ című dalát.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház baba

Csecsemőknek szól Philipp Györgyék új előadása a Kolibriben

Már az anyaméhben vannak zenei élményeink, s ezekre első éveinkben még emlékezhetünk. Ez az EXtra-INtra című előadás alapgondolata, amit szeptember 24-én mutatnak be a Kolibri Színházban.
Zenés színház ajánló

Így ünnepli 50. születésnapját László Boldizsár

Nagyszabású koncerttel ünnepli 50. születésnapját László Boldizsár. A Cotton Club Singers egykori tagja, aki azóta operaénekes, 2020. január 6-án számos vendéggel lép fel a fővárosi Erkel Színházban.
Zenés színház cinefest

Pavarotti özvegye Miskolcra jön a férjéről szóló film díszbemutatójára

Luciano Pavarotti özvegye, Nicoletta Mantovani is ellátogat az Oscar-díjas Ron Howard, Pavarottiról készült dokumentumfilmjének gálájára a 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválra.
Zenés színház opera

Puccini-bemutató készül Szegeden

Október 11-től láthatja a közönség a Szegedi Nemzeti Színházban Giacomo Puccini két egyfelvonásosát, A köpenyt és a Gianni Schicchit Göttinger Pál rendezésében.
Zenés színház magazin

Tel-Avivban vendégeskedett a Menyasszonytánc

A Budapesti Operettszínház 2006-ban bemutatott klezmer-operettjét két alkalommal is láthatta a közönség az Izraeli Magyar Kulturális Évad részeként szeptember 12-én és 13-án.