Zenés színház

Frida, aki összeköt - Gubik Petra és Lantos Adriána a Kult50-ben

Kult50 – A kultúra ötven arca
2019.05.14. 15:50
Ajánlom
A Frida Kahlo életművét bemutató tárlat 2018 egyik legmeghatározóbb kiállítása volt, kurátora, Lantos Adriána helyet kapott az idei Kult50 válogatásban is. Gubik Petra pedig a Dorian Gray-ben és az István, a király nyújtott alakításaiért került be az ötven közé.

Videósorozatunk hetente két alkalommal, kedden és csütörtökön jelentkezik új részekkel, amelyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit.

Nézze meg a legújabb részt itt:

Gubik Petra

Különleges személyisége és hangi adottságai a legjelentősebb zenés színésznők sorába emelik a Budapesti Operettszínház fiatal művészét.

Gubik Petrának megvan az a képessége, ami csak keveseknek adatik meg: a színpad csodát tesz vele.

Már egészen fiatalon lehetősége nyílt megcsillogtatni a tudását, tehetsége pedig utat tört magának, hiszen 2013-ban, mindössze huszonnégy évesen Magyarországon elsőként játszhatta el az Elfújta a szél női főszerepét a Szegedi Szabadtéri Játékokon. 2015-ben szerződött a Budapesti Operettszínházhoz, ahol különleges személyisége és hangi adottságai hamarosan a legjelentősebb zenés színésznők sorába emelték. Okosan, éretten gondolkodik a pályájáról, határozottan halad az önmaga által kijelölt úton. Pályáján felváltva jelentkeznek prózai és zenés előadások, a kettő együtt jelenti számára a színházat.

40035948_1718886968237399_842340595388121088_n-164146.jpg

Gubik Petra az István, a király 2018-as produkciójában (Fotó/Forrás: Gordon Eszter / Budapesti Operettszínház)

Több fontos szerep is megtalálta 2018-ban, különböző műfajokban, ami bizonyítja sokszínűségét. Év elején debütált Réthly Attila Dorian Gray-rendezésében. A Kálmán Imre Teátrum színpadán futó musicalben Kocsis Dénes partnereként a női mellékszerepet is súlyossá és emlékezetessé formálja, kádas jelenetük pedig az előadás egyik legintimebb és legszebb pontjának bizonyult. Ezt követte nyáron Székely Kriszta rendezésében az István, a király című rockopera, amelyben Rékaként nyújt drámai alakítást, még mélyebb rétegeit mutatva fel Koppány lánya szerepének.

Novemberben szubrettként is bemutatkozhatott a Maya című revüoperettben, ugyancsak Réthly Attila rendezésében. A komikus szerepben valósággal lubickol. Gubik Petra fáradhatatlan a tanulásban, idén végzős a Színház- és Filmművészeti Egyetem drámainstruktor szakán. Tehetségét tavaly Junior Prima Díjjal ismerték el.

(szerző: Várhegyi András)

 

Lantos Adriána

Frida Kahlo első magyarországi életmű-kiállítása 2018 egyik legnépszerűbb kiállítása volt itthon. Kahlo személyiségének megosztó jellegét jól jelzi, hogy a tárlat kapcsán művészeti, genderelméleti és politikai viták egyaránt fellángoltak.

„Határozottan képviselte saját magát és azt, hogy kicsoda ő – ebből a szempontból a feministák előfutára” – nyilatkozta a Fideliónak Lantos Adriána, a kiállítás kurátora, aki ekkor még nem tudhatta, hogy Frida-féle karakánságra a tárlat kapcsán is szükség lesz. A 20. században feminista ikonná értelmezett mexikói művész a festményei mellett saját személyét, megjelenését, a hozzá fűződő képzeteket is úgy alakította, mint egy műalkotást, legyen szó a mexikói indiánok viseletéből összeállított ruhatáráról vagy a különféle orvosi segédeszközei – mint a fűzője vagy a műlába – feldíszítéséről. Frida Kahlo életében a férje, Diego Rivera mexikói festő hírneve és elismertsége messze túlnőtt az övén, azóta azonban az asszony egyenlített.

225A48401-150339.jpg

Lantos Adriána (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria)

A Nemzeti Galéria tárlata kapcsán szimbolikusnak is tekinthetjük, hogy egy olyan alkotónál, akinek az alakja gyakorlatilag egyet jelent a női művész fogalmával, a műveket kölcsönző gyűjtő, sőt a kurátor is nő volt.

A kiállítás képeit kölcsönző asszony – Kahlo egykori riválisa a nagy étvágyú Rivera kegyei-
ért – Dolores Olmero volt, aki személyesen ismerte a házaspárt.

Lantos a kiállításon Kahlo műveit mexikói népművészeti tárgyak segítségével helyezte a festőnő hazájának kulturális kontextusába, a katalógusban kitért Frida magyarságának legendájára, a tárlaton pedig egy Muray Miklóshoz írt magyar szerelmes levéllel örvendeztette meg a látogatókat. Az utolsó teremben Frida popkulturális hatását villantotta fel, ahogy a divatvilág, a zeneipar vagy a tetoválóművészek az összenőtt szemöldökétől a hajába tűzött rózsán át mindent felfaltak belőle. A brandépítés úttörőjének is tekinthető festőnőtől egyet nem vitathatunk el:

Az imidzse része az is, hogy kíméletlenül őszinte volt saját magához, soha nem akarta szépíteni magát.”

(szerző: Borbély Zsuzsa)

Ha kíváncsi a Fidelio további videóira, és szeretne elsőként értesülni az új részekről, iratkozzon fel YouTube csatornánkra ide kattintva>>>

Sorozatunk előző részei

Kult50

A Fidelio 2017-ben indította el a Kult50 – A kultúra 50 arca kiadványát, amely mindig az előző év kiemelkedő művészi, kulturális teljesítményei alapján mutatja be azt az ötven kulturális szereplőt, akikre itt és most érdemes odafigyelni.

Idén már tíz kategóriában jelölhettek a különböző szakmai szervezetek, valamint a közönség, a jelöltek közül pedig a kategóriákhoz tartozó védnökök és a Fidelio szerkesztősége közösen választották ki a kultúra ötven arcát.

A beválogatott Ötvenet portrésorozatban mutatjuk be.

Legnépszerűbb

Plusz

Hallotta már Blaha Lujza hangját? Most csak egy kattintásra van!

Több mint 2600 digitalizált hangfelvételt tett online elérhetővé az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) a Hangtár elnevezésű digitális adatbázisban. A legkorábbi felvételeken a legendás színésznőt, Blaha Lujzát hallhatják az érdeklődők.
Színház

Balázs Péter 14 év után távozik a Szolnoki Szigligeti Színház éléről

Nem pályázott újra Balázs Péter, a Szolnoki Szigligeti Színház jelenlegi igazgatója, így 14 év után új vezetője lesz az intézménynek. A Kossuth-díjas színész-rendező 2019-ben egyedüli indulóként kapott bizalmat a közgyűléstől, megbízatása 2021 júniusáig szól.
Vizuál

Politikailag független társaságot alapított 42 magyar operatőr

Megalakult a Magyar Filmoperatőrök Egyesülete, amely a a magyar filmművészet legkiemelkedőbb operatőreit hivatott magába tömöríteni. Tiszteletbeli elnöke Ragályi Elemér, elnöke Szabó Gábor lett.
Klasszikus

Sosem hallott Mozart-mű csendül fel a zeneszerző születésének évfordulóján

A salzburgi mester születése után 265 évvel nem mindennapi alkalom egy ősbemutató. Egy újonnan előkerült zenemű csendül fel Mozart születésnapján.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Botrányos siker a drezdai Operaházban – 110 éves Strauss vígoperája, A rózsalovag

Közel két év tervezés után, 1911. január 26-án bemutatták a drezdai Operaházban A rózsalovagot, Richard Strauss és Hugo von Hofmannsthal később nagy vitákat kiváltó háromfelvonásos zenés játékát.
Zenés színház hír

Új Örökös Tagokat avattak a Budapesti Operettszínházban

Négy új tagot választott Örökös Tagjai közé a Budapesti Operettszínház január 22-én, a Magyar Kultúra Napján. Az ünnepségen, amely ezúttal a járványügyi szabályok betartásával, szűk körben zajlott, Kiss-B. Atilla, a színház főigazgatója méltatta a kitüntetetteket.
Zenés színház kvíz

KVÍZ: Felismered a musicaleket az első mondatuk alapján?

Talán nem is gondolnánk, hogy az első jelenet mennyire meghatározhatja egy darab egészét: megadja a hangulatát, előrevetíti a cselekményt, még talán a végkifejletre is utal.
Zenés színház ajánló

„Mindannyian vágyunk erre az idilli szerelemre” – János vitéz az Operett Online-on

Kacsóh Pongrác gyönyörű daljátékával folytatódik a Budapesti Operettszínház közvetítés-sorozata január 22-én. A Petőfi Sándor elbeszéléséből írt János vitéz Bozsik Yvette rendezésében újfajta értelmezést kap, eggyé olvad benne a túlvilági és a földi lét.
Zenés színház hír

Cseh Tamásra emlékezik a Vígszínház a Magyar Kultúra Napján

Koncertszínházi előadással idézi meg Cseh Tamás alakját január 22-én a Vígszínház. A zeneszerző, énekes éppen a Magyar Kultúra Napján lenne 78 éves, a Kelet-nyugati pályaudvar című est két nagy sikerű lemezének – a Fontátvonulás és a Nyugati pályaudvar – dalait dolgozza fel.