Zenés színház

Gershwin megírta a Nagy Amerikai Operát

2017.06.22. 15:37
Ajánlom
Nem fogadta kirobbanó siker: az emberek nem tudtak mit kezdeni azzal, hogy egy opera a jazz és a blues elemeiből építkezik. Pedig a Porgy és Bess egyike a valaha írt legjobb operáknak.

Megkomponálni a Porgy és Besst – Gershwin tudta, hogy élete fő művét írja, amely nem csak neki fontos mérföldkő, hanem az egész amerikai kultúra számára is. Autentikus operát szeretett volna írni, mely

úgy mesél el az afro-amerikaiak történetét, hogy feketékhez és fehérekhez egyaránt szól.

A Gershwin-testvérek, a szövegíró Ira és a zeneszerző George, csakúgy mint mindenki a kontinensen, egy európai szerzőpárost istenítettek: Gilbertet és Sullivant. Imádták a jazzt és a feketék zenéjét, de George égető szükségét érezte, hogy tudásban felzárkózzon az igazán komoly műveket  író európai komponisták mögé. "De miért lennél te második Ravel, ha első Gershwin lehetsz?" – kérdezte tőle állítólag Ravel, amikor az amerikai órákat kért tőle. Amikor megírta a Rhapsody in Blue-t, remélte, hogy a koncerttermek főszereplőivé teheti a dance hallt és a jazzt, amelyeket ugyanolyan kincsnek tartott, mint amilyennek mondjuk Bartók tartotta a magyar vagy a román népzenét.

Olvassa el Laquita Mitchell-lel készült interjúnkat!

Laquita Mitchell: „Bess megváltoztatta az életemet”

Kapcsolódó

Laquita Mitchell: „Bess megváltoztatta az életemet”

A fiatal amerikai szoprán, Laquita Mitchell számos énekversenyt nyert hazájában és Európában. A San Francisco Opera sok elismerést begyűjtött Porgy és Bess előadásának női főszerepében bármikor megnézhetjük DVD-n, de június 23-án és 25-én a Margitszigeten, egy egészen különleges estén személyesen is meggyőződhetünk tehetségéről.

A három szerző (balról: George Gershwin, DuBose Hayward, Ira Gershwin)

A három szerző (balról: George Gershwin, DuBose Hayward, Ira Gershwin)

1927 környékén Gershwin mesésen gazdag volt már, de az olyan művek, mint a Rhapsody in Blue és a Zongoraverseny arra inspirálták, hogy egy komoly, nagy művel foglalkozzon.

Hogyan lett Gershwin mesésen gazdag?

Kapcsolódó

Hogyan lett Gershwin mesésen gazdag?

A nagy amerikai zeneszerző több millió dolláros vagyont hagyott maga után, de gazdagságát nem egyszerűen népszerűségének és hatalmas életművének köszönhette.

Örömmel fedezte fel DuBose Heyward regényét, a Porgyt

– egy mozgássérült fekete koldus történetét, aki Charleston gettójában él. Noha a húszas évek végén DuBose felesége színpadra állította a regény adaptációját a Broadwayn, Gershwint ez nem tántorította el az opera tervétől.

A Porgy című dráma nagy sikert aratott 1927-ben, Gershwin pedig megnyerte magának annak rendezőjét, hogy rendezze meg az operát is. Az emberek már ismerték tehát a történetet, de ez nem volt baj. Végülis Mozart is egy létező drámát szemelt ki a Figaro házassága c. operájának témájául. Mind a Figaro, mind a Porgy rizikós sztori volt a maguk korában, de az operát színre állítóknak nem kellett tartaniuk attól, hogy a téma miatt az előadás botrányba fullad, hiszen a dráma korábban már tesztelte a nézők ingerküszöbét.

Hetven évvel a rabszolgaság eltörlése után feketéket főszerepbe állítani még mindig merész dolog volt.

1911-ben sikert aratott Scott Joplin ragtime-operája, a Treemonisha, de sosem adaptálták rendesen színpadra. Készült egy-két Broadway-show, de ezek csak fekete közönség számára. Gershwin viszont A Nagy Amerikai Operát akarta megírni.

A librettót DuBose Heyward és Ira Gershwin alkotta meg, Gershwin pedig Dél-Karolinába utazott, az opera tényleges színhelyének közelébe, hogy ihletet gyűjtsön. Ma már slágerdarabok a mű legszebb részei – a Summertime, az I Got Plenty O'Nuttin', az It Ain't Necessarily So és a Bess, You Is My Woman Now. Először koncertváltozatban hangzott fel a Porgy és Bess (a Carnegie Hallban 1935-ben), a Broadway-bemutatót pedig két színpadi adaptáció is megelőzte: egy Bostonban, egy pedig a New York-i Alvin Theaterben. (A bostoni próbák alatt Gershwin jelentősen meghúzta a négyórás művet, hogy könnyebben befogadható legyen.)

Végül a Broadway-n rendkívül sokáig játszották az operát, összesen 124-szer az első produkciót.

A bemutató mégsem volt kirobbanó siker – főleg szakmai körökben. A New York Times inkább musicalként értékelte, a New York Herald-Tribune kritikusa pedig a műfaji besoroláson rugózott gonoszul. Szerinte a blues és jazz egy komoly operai partitúrában teljességgel téves elképzelés, és az egész amúgy is esetlen.

A zenetudósok és a kritikusok évtizedekig nem ismerték el, hogy a Porgy és Bess rendes opera lenne. A Houston Grand Opera bemutatója 1976-ban ilyen szempontból fordulópontnak tekinthető. Ebben az évben adták elő először a teljes operát, Gershwin saját húzásai nélkül. A produkciót Tony-díjjal jutalmazták (az operatörténetben egyetlenként), illetve bezsebelt egy Grammyt is.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Ők kapták a legmagasabb állami kitüntetéseket 2026-ban

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából átadták a művészeti és a tudományos élet legrangosabb elismeréseit, a Kossuth- és Széchenyi-díjakat.
Plusz

Cserhalmi György: „A művészeti díjaknak nem törésvonalakat kellene kijelölniük a szakmán belül”

Közzétette a Magyar Színházi Társaság azon alkotók névsorát, akiket a szervezet Elnöksége által felkért 12 Kossuth-díjas művész konszenzussal javasolt állami művészeti díjakra. Emellett tolmácsolták Bodor Johanna elnök és Cserhalmi György Kossuth-díjas színművész szavait is.
Vizuál

Oscar-díj: Paul Thomas Anderson felért a csúcsra

Az Egyik csata a másik után tarolt a 98. Oscar-díjátadón: Paul Thomas Anderson rendezése hat kategóriában kapott aranyszobrot, Sean Penn pedig illusztris társaságba került újabb elismerésével.
Jazz/World

A jazz örök, a helyszín legendás – indul a Vigadó Jazz Club tavaszi évada

A Vigadó Jazz Club idén tavasszal is három különleges koncerttel várja a műfaj kedvelőit. A három karakteres zenekar műsorában egyaránt helyet kap a kortárs jazz, a népzenei ihletésű improvizáció és a tradicionális ragtime hangulata.
Színház

Csillagos esték és nagy visszatérések – jubileumi Mézesvölgyi Nyár Veresegyházon

Huszonhárom különböző produkcióval, összesen huszonöt estén át várja nézőit Pest megye legnagyobb összművészeti fesztiválja, a 10. Mézesvölgyi Nyár Veresegyházon június 21. és augusztus 29. között.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

A Metropolitan ifjú csillagai adnak koncertet az Operaházban

A nemzetközi operaélet két ragyogó fiatal művésze, Aigul Akhmetsina és Long Long közös ária- és dalesttel lép fel március 22-én az operaházban. Az esten Jonathan Papp működik közre zongorán.
Zenés színház ajánló

Hollywoodba illő szerelmi történet és elgondolkodtató lélektani thriller az Eiffel Műhelyházban

Dupla ősbemutatót tart a Magyar Állami Operaház: Selmeczi György és Vajda János új egyfelvonásosai, a Királyi fenség és Az ítélet Szennai Kálmán vezényletével, Szabó Máté rendezésében április 11-én látható először az Eiffel Műhelyházában.
Zenés színház kritika

Az arany mámorító ereje

Dagadhattunk a büszkeségtől, hogy mennyi kiváló magyar művész működött közre a Zürichi Opera bemutatójában, egy viszonylag ritkán látható Hindemith-operában, a Cardillacban. Mundruczó Kornél rendezésében Bretz Gábor és Láng Dorottya is színpadra lépett.
Zenés színház gyász

Elhunyt Kővári Anikó operaénekes

Az énekművész, aki előadói pályája lezárultával az Operaház és az Erkel Színház nézőtéri felügyelőjeként is sokat tett az operaműfaj érdekében, nyolcvannégy éves volt.
Zenés színház interjú

Tassonyi Balázs: „Szeretem az olyan szerepeket, amelyeknél durvább átalakuláson kell keresztülmennem”

Még csak ötödéves a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, ám Tassonyi Balázs már több jelentős szerepet tudhat maga mögött a Budapesti Operettszínházban, hamarosan pedig a Dankó Pista című operettshow-ban láthatja a közönség.