Zenés színház

Gershwin megírta a Nagy Amerikai Operát

2017.06.22. 15:37
Ajánlom
Nem fogadta kirobbanó siker: az emberek nem tudtak mit kezdeni azzal, hogy egy opera a jazz és a blues elemeiből építkezik. Pedig a Porgy és Bess egyike a valaha írt legjobb operáknak, június 23-án és 25-én pedig a Margitszigeti Szabadtéri Színpadra érkezik..

Megkomponálni a Porgy és Besst – Gershwin tudta, hogy élete fő művét írja, amely nem csak neki fontos mérföldkő, hanem az egész amerikai kultúra számára is. Autentikus operát szeretett volna írni, mely

úgy mesél el az afro-amerikaiak történetét, hogy feketékhez és fehérekhez egyaránt szól.

A Gershwin-testvérek, a szövegíró Ira és a zeneszerző George, csakúgy mint mindenki a kontinensen, egy európai szerzőpárost istenítettek: Gilbertet és Sullivant. Imádták a jazzt és a feketék zenéjét, de George égető szükségét érezte, hogy tudásban felzárkózzon az igazán komoly műveket  író európai komponisták mögé. "De miért lennél te második Ravel, ha első Gershwin lehetsz?" – kérdezte tőle állítólag Ravel, amikor az amerikai órákat kért tőle. Amikor megírta a Rhapsody in Blue-t, remélte, hogy a koncerttermek főszereplőivé teheti a dance hallt és a jazzt, amelyeket ugyanolyan kincsnek tartott, mint amilyennek mondjuk Bartók tartotta a magyar vagy a román népzenét.

Olvassa el Laquita Mitchell-lel készült interjúnkat!

Laquita Mitchell: „Bess megváltoztatta az életemet”

Kapcsolódó

Laquita Mitchell: „Bess megváltoztatta az életemet”

A fiatal amerikai szoprán, Laquita Mitchell számos énekversenyt nyert hazájában és Európában. A San Francisco Opera sok elismerést begyűjtött Porgy és Bess előadásának női főszerepében bármikor megnézhetjük DVD-n, de június 23-án és 25-én a Margitszigeten, egy egészen különleges estén személyesen is meggyőződhetünk tehetségéről.

A három szerző (balról: George Gershwin, DuBose Hayward, Ira Gershwin)

A három szerző (balról: George Gershwin, DuBose Hayward, Ira Gershwin)

1927 környékén Gershwin mesésen gazdag volt már, de az olyan művek, mint a Rhapsody in Blue és a Zongoraverseny arra inspirálták, hogy egy komoly, nagy művel foglalkozzon.

Hogyan lett Gershwin mesésen gazdag?

Kapcsolódó

Hogyan lett Gershwin mesésen gazdag?

A nagy amerikai zeneszerző több millió dolláros vagyont hagyott maga után, de gazdagságát nem egyszerűen népszerűségének és hatalmas életművének köszönhette.

Örömmel fedezte fel DuBose Heyward regényét, a Porgyt

– egy mozgássérült fekete koldus történetét, aki Charleston gettójában él. Noha a húszas évek végén DuBose felesége színpadra állította a regény adaptációját a Broadwayn, Gershwint ez nem tántorította el az opera tervétől.

A Porgy című dráma nagy sikert aratott 1927-ben, Gershwin pedig megnyerte magának annak rendezőjét, hogy rendezze meg az operát is. Az emberek már ismerték tehát a történetet, de ez nem volt baj. Végülis Mozart is egy létező drámát szemelt ki a Figaro házassága c. operájának témájául. Mind a Figaro, mind a Porgy rizikós sztori volt a maguk korában, de az operát színre állítóknak nem kellett tartaniuk attól, hogy a téma miatt az előadás botrányba fullad, hiszen a dráma korábban már tesztelte a nézők ingerküszöbét.

Hetven évvel a rabszolgaság eltörlése után feketéket főszerepbe állítani még mindig merész dolog volt.

1911-ben sikert aratott Scott Joplin ragtime-operája, a Treemonisha, de sosem adaptálták rendesen színpadra. Készült egy-két Broadway-show, de ezek csak fekete közönség számára. Gershwin viszont A Nagy Amerikai Operát akarta megírni.

A librettót DuBose Heyward és Ira Gershwin alkotta meg, Gershwin pedig Dél-Karolinába utazott, az opera tényleges színhelyének közelébe, hogy ihletet gyűjtsön. Ma már slágerdarabok a mű legszebb részei – a Summertime, az I Got Plenty O'Nuttin', az It Ain't Necessarily So és a Bess, You Is My Woman Now. Először koncertváltozatban hangzott fel a Porgy és Bess (a Carnegie Hallban 1935-ben), a Broadway-bemutatót pedig két színpadi adaptáció is megelőzte: egy Bostonban, egy pedig a New York-i Alvin Theaterben. (A bostoni próbák alatt Gershwin jelentősen meghúzta a négyórás művet, hogy könnyebben befogadható legyen.)

Végül a Broadway-n rendkívül sokáig játszották az operát, összesen 124-szer az első produkciót.

A bemutató mégsem volt kirobbanó siker – főleg szakmai körökben. A New York Times inkább musicalként értékelte, a New York Herald-Tribune kritikusa pedig a műfaji besoroláson rugózott gonoszul. Szerinte a blues és jazz egy komoly operai partitúrában teljességgel téves elképzelés, és az egész amúgy is esetlen.

A zenetudósok és a kritikusok évtizedekig nem ismerték el, hogy a Porgy és Bess rendes opera lenne. A Houston Grand Opera bemutatója 1976-ban ilyen szempontból fordulópontnak tekinthető. Ebben az évben adták elő először a teljes operát, Gershwin saját húzásai nélkül. A produkciót Tony-díjjal jutalmazták (az operatörténetben egyetlenként), illetve bezsebelt egy Grammyt is.

Hallgassa meg az operát élőben!

A Porgy és Besst június 23-án és 25-én, este 8 órától hallhatja a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A főszerepekben Kenneth Overton, Laquita Mitchell és Robert Mack.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Zenés színház opera

Vízzel árasztják el a színpadot a Gioconda premierjén

Meg a többi előadáson is. Velence csatornái vizes valójukban elevenednek meg Almási-Tóth András rendezésében, amely Ponchielli legsikerültebb művét állítja színpadra 2019. február 22-én az Erkel Színházban.
Zenés színház kritika

„Mindig ott van a Callas, akinek meg kell felelnem”

Itthon is vetítik a Maria Callasról szóló dokumentumfilmet. Kiderül, hogy a díva közelebbről is díva, a végzetnél pedig nincs hatalmasabb.