Zenés színház

Gheorghiu, Dessay és Hvorosztovszkij nyitotta a Bolsojt

2011.10.30. 18:00
Ajánlom
Hetvenezer négyzetméter, 21 milliárd rubel összköltség, 3600 restaurátor és építész, 400 kilogramm aranyfesték - hat évig tartó felújítási munkálatok után nyílt meg október 28-án a moszkvai Bolsoj. A gálakoncerten Dmitrij Csernyakov rendezésében az orosz klasszikusok művei hazai és külföldi művészek előadásában elevenedtek meg.

Az előzetes hírekkel ellentétben Plácido Domingo nem lépett föl, viszont az állami vezetőket, a politikai és gazdasági elitet felvonultató közönség hallhatta Angela Gheorghiu román és Natalie Dessay francia operacsillagokat, s a hazai nagyságok közül énekelt az új nagyszínpadon Dmitrij Hvorosztovszkij is. Elhangzottak Glinka Ivan Szuszanyin című operájának legismertebb részletei, és láthatta a közönség Csajkovszkij Hattyúk tava, valamint Hacsaturján Spartacus című balettjének legszebb jeleneteit is, az utóbbit minden idők legfiatalabb Spartacusával, Ivan Vasziljevvel a főszerepben.

A gálakoncert szokatlan színpadi képpel indult: az építők előtt tisztelegve a rendező megidézte az évekig tartó munkálatokat: egy Kamaz is begurult a nagyszínpadra a sisakos, munkásruhába öltözött szereplők közé. A szünetben szerepet kaptak az ajándék-virágkosarakkal színre lépő nézőtéri felvigyázók, idős, a Bolsojhoz hosszú évek óta kötődő hölgyek. Táncuk még Medvegyev államfőt is megnevettette. A nagyszínházi hagyományokat felevenítető kétórás koncertet az utcai kivetítőkön, valamint az Oroszország 1-es nevű tévécsatornán, különböző orosz híroldalakon, de a YouTube-on és a világ 600 filmszínházában is követhették élőben a nézők.

A szervezők számos külföldi államfőt, kormányfőt meghívtak, de sem Angela Merkel német kancellárt, sem más ismert külföldi politikust nem láthattak a tévénézők a gálakoncerten, és a külföldi hírességek közül a riportereknek be kellett érniük Monica Belucci olasz színésznővel. A hazai nagyságok közül a díszpáholyban Medvegyev elnök mellett Jelena Obrazcova, a szovjet-orosz opera nagyasszonya foglalt helyet. Ott volt Galina Visnyevszkaja operénekesnő, a Bolsoj másik egykori csillaga, akit férjével, Roman Rosztropovics világhírű csellistával együtt állítólag Szolzsenyicinnel való kapcsolatuk miatt 1884-ben kiutasítottak az akkori Szovjetunióból. Megjelent a gálán Mark Zaharov színházi rendező és Maja Pliszeckaja, a balett királynője, Oleg Tabakov színész-színházigazgató, Mihail Gorbacsov egykori szovjet pártfőtitkár, valamint Kirill pátriárka is. A gálakoncertet Dimitrij Medvegyev államfő nyitotta meg a nemzet kincsének nevezett Nagyszínházban, megemlítve azt is, hogy a hosszúra nyúlt felújítás miatt aggódtak az építők és a kormányzat is. A jól értesültek értették a célzásokat, hiszen az újjáépítést több botrány is kísérte. 2009-ben maga Medvegyev elnök volt kénytelen felügyelete alá vonni a munkálatokat, a beruházásra fordított pénzekkel való visszaélés miatt büntető eljárás indult. Luzskov, volt moszkvai főpolgármester tevékenysége idején egy helyben topogott a felújítás. Ráadásul a megnyitó előtti hetekben a Nagyszínház egyik vezető táncosa, Nyikolaj Ciszkaridze a sajtóban arra panaszkodott, hogy nincs minden készen a Bolsoj megnyitójára, és nem a művészek munkáját, kényelmét szolgálják a belső létesítmények. 

Mindazonáltal a nagy ünnepet követően ezrek kíváncsiak Moszkvában és országszerte a megújult Bolsojra, amely nagy kedvezményekkel várja az opera-és balettkedvelőket. Minden előadásra a jegyek egyötödét mindössze 50 rubelért (350 forintért) fogják árulni, a diákoknak pedig 40 jegyet előadásonként 20 rubelért kínálnak. Az érdeklődők hónapokkal ezelőtt megrohamozták a pénztárakat és az internetes jegyárusító helyeket, így már legfeljebb csak februárra lehet jegyekhez jutni a híres Nagyszínházba. A többségnek alaposan zsebbe kell nyúlnia, hiszen 250 és 9000 rubel között kaphatóak az áhított belépők. A Hattyúk tavára a legmagasabbak a helyárak: egységesen 9000 rubelért, azaz mintegy 36 ezer forintért árulják.

A moszkvai színházat hat évvel ezelőtt zárták be, megnyitásának időpontja az eredeti tervek szerinti 2008-hoz képest folyamatosan halasztódott, több probléma is felmerült közben. Dmitrij Medvegyev elnöki akarata szerint azonban 2011-ben mindenképp újra kellett nyílnia a Bolsojnak. A Nagyszínház - melynek történetétől részletesen itt olvashatnak - , az orosz zenei, opera- és balettkultúra 1821 és 1825 között épült fellegvára nagyon rossz állapotban volt, amikor 2005-ben bezárták és megkezdték felújítását.

A munkálatok elég késedelmesen és kalandosan zajlottak: az épületnek lényegében nem volt megfelelő alapozása, ezért új alapokra helyezték, és több emelet mélységben egy további színháztermet, valamint különféle kiszolgáló helyiségeket építettek alá. Éppen három éve volt egy pillanat, amikor úgy tűnt, hogy össze fog omlani az egész, s ha mégsem, akkor 2013 előtt nem készül el, de Jurij Luzskov akkori moszkvai polgármester közbelépésére megoldották a problémákat, és felgyorsult a munka. A felújítás költségei azonban sokszorosan meghaladják az eredetileg tervezettet, már csak azért is, mert 2009-ben súlyos visszaélésekre derült fény: a szerződésben eredetileg szereplő összeget legalább háromszor átutalták a kivitelező cégnek, és több büntetőeljárás is indult. Majd azzal, hogy Luzskov rendelkezésére napi 24 órában háromezer ember kezdett dolgozni a színházon, még inkább emelkedtek a költségek. A munkálatok előzetes számítások szerint 630 millió amerikai dollárba kerültek volna, de mára azt jóval túllépték, a hivatalosan adatok szerint a végösszeg magyar fizetőeszközte átszámítva 146 milliárd forintot tesz ki. A renoválás, melyet az UNESCO is dicsért, legnagyobb értékeinek az új alapozást, a terület jelentős megnövelését, a legkorszerűbb színpadtechnika beépítését, és legfőként a korábbi felújítások előtti remek akusztika helyreállítását tekintik.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Liliom mint intellektuális művész – ifj. Vidnyánszky Attila rendezése a Vígben

A Vígszínház hatalmas színpadát is szinte szétfeszítő, óriási díszletben mutatták be Molnár Ferenc emblematikus darabját, a Liliomot. A kisemberek szinte elvesznek a térben, de tragédiájuk elemi erővel tör át a rivaldán.
Jazz/World

Írók, akiknek szövegeiben ott lüktet a jazz

A jazz és az irodalom keveredéséből igazi varázsital jön létre, ha avatott kezek keverik. Olyan prózaírókat gyűjtöttünk össze, akik a jazz és az irodalom iránti szenvedélyüket igazi esszenciába oltották.
Klasszikus

Plácido Domingo koncertjén álló tapsot kaptak a Virtuózok

A legendás tenor Gertler Teóval, Abouzahra Amirával és Abouzahra Mariammal lépett fel Dániában. A kis virtuózok álló ovációt kaptak, és hatalmas motivációt az előttük álló feladatokhoz.
Zenés színház

Anna Nyetrebko lesz az idei Bécsi Operabál díszvendége

Anna Nyetrebko orosz-osztrák sztárszoprán és férje, Yusif Eyvazov azerbajdzsán tenor lesz az idei Bécsi Operabál díszvendége.
Plusz

A kínaiak ellopták a Szabadság hidat

Épül a Huawei új központja Tongkuan városában. A kínaiak európai építmények pontos mását húzták fel, köztük a Szabadság hídét.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház bécs

Anna Nyetrebko lesz az idei Bécsi Operabál díszvendége

Anna Nyetrebko orosz-osztrák sztárszoprán és férje, Yusif Eyvazov azerbajdzsán tenor lesz az idei Bécsi Operabál díszvendége.
Zenés színház hír

Meghirdették a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversenyt

Az operett nemzetközi népszerűsítése és új tehetségek felfedezése a célja a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversenynek.
Zenés színház premier

A Liliomfi zenés változatát mutatja be a Madách

A Liliomfi musicalváltozatát mutatja be március 23-án a Madách Színház. A zenés komédiát Szigligeti Ede műve alapján Szente Vajk írta, zenéjét Bolba Tamás szerezte.
Zenés színház gyász

Elhunyt a világhírű Wagner-énekes, Theo Adam

A német operaénekes, korának egyik nagy Richard Wagner- és Richard Strauss-előadója 92 éves volt.
Zenés színház magazin

Ma ünnepeljük a magyar musical napját

Azért esett a választás erre a napra, mert 1961. január 12-én mutatta be a Petőfi Színház az első magyar musicalt, az Egy szerelem három éjszakáját.