Zenés színház

Gianni Schicchi

2008.03.25. 00:00
Ajánlom
Október 29-én mutatták be a Kolozsvári Állami Magyar Színházban Puccini fergeteges vígoperáját, a Gianni Schicchi-t, mely alighanem a zenés színpadok egyik legmorbidabb vígoperája. A halottas ágy körüli kavalkádot a Magyarországon is jól ismert rendező, Silviu Purcărete állította színpadra. Az előadást a Tavaszi Fesztivál elhozza Budapestre.

Purcarete rendezéseit több alkalommal is láthatta a hazai közönség, vendégrendezőként pedig legutóbb (2005-ben) a Katona József Színházban (Shakespeare: Troilus és Cressida) dolgozott. Munkáit általában merész látványvilág és szabad szövegkezelés jellemzi. Az 1991-ben alapított, világhírű Bulandra Színház egykori igazgatója, aki jelenleg Franciaországban él, több operát is rendezett már, s aki ismeri munkásságát, az sejtheti, hogy a Gianni Schicchi-t sem a hagyományos operaklisék mentén dolgozta fel. A Puccinira jellemző nagyméretű zenekart ezúttal egy kisebb együttes helyettesíti, az átdolgozást Stollár Xénia végzete el. Az operát – a címszerep és Rinuccio kivételével – színészekkel énekelteti, a két énekes pedig teljes színészi vértezetben komédiázik.

Igazi "örökösödési háború" bontakozik ki a színpadon, a hoppon maradt rokonság jóval nagyobb, mint azt Puccini színlapja alapján képzelni lehet. Valóságos keselyűhad gyülekezik a halottas ágy és a halotti tor megterített asztala mellett, ám gyászos hangulatnak nyoma sincs. A mulatságosan groteszk játék, a burleszkszerű hangütés tökéletesen kidolgozott, mérnökien tervezett csapatmunkáját bízta Purcarete színészekre, s nem énekesekre. Tulajdonképpen ez a rendezés nem távolodott el nagyon Puccini színházi elképzeléseitől, hiszen a zeneszerző a pénzsóvár rokonság tagjainak nem írt szólószámokat, zenei működésük az "ensemble éneklés" (csoport-előadás) tipikus esete és magasiskolája, s persze a vígoperai hangvétel kötelező eszköze. S hogy a zenei hatás ne csorbuljon, és a kényes ízlésű zeneértők se csalatkozzanak, Purcarete megnövelte a rokonság létszámát, így az énekes színészek felszabadultabban, magabiztosabban dalolhatnak, a színpadi kavalkád pedig még látványosabb.

"A Gianni Schicchi természetesen nem hagyományos opera-előadás, hanem különleges színházi esemény; nem az operákkal akarunk versenyt futni" – mondta a színházigazgató (Tompa Gábor) az előadásról. Purcarete koncepciójában az áttétel opera és színház között hajszálnyi. Vagy talán nem is létezik. "Mert opera, de hol a karmester? A zenekar hangol, végül belohol a dirigens – remek Purcarete-ötlet. Helyenként morbid, például gyerekek labdáznak a halott Bouso Donati lábánál, a rokonság a holttest mellett ül tort. Ekkor kerül a képbe Gianni Schicchi – Sándor Árpád nagyszerű alakításában –, a vagány, akinek semmiség megoldani az örökösödési problémát. Persze a maga javára. Ilyen, színház és opera közti ötvözetet még a sokat tapasztalt kolozsvári közönség sem látott" – írta az október végi előadás egyik kritikusa.

(2008. március 25. 19:00 Thália Színház (Budapest) - Puccini: Gianni Schicchi - a Kolozsvári Állami Magyar Színház előadása; hangszerelte: Stollár Xénia; rend.: Silviu Purcarete; Vendégünk egy város - Kolozsvár köszönti Budapestet)

 
 

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Klasszikus

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„A humor a legszebb eszköz a sötétség ellen” – interjú Dénes Viktorral

Számos operettben bizonyított már táncoskomikusként, ezúttal azonban Rozsda Lovag bőrébe bújik Dénes Viktor a Budapesti Operettszínház zenés mesejátékában, a Rozsda Lovag és Fránya Fridában. Az újrahasznosított főhősről, a környezettudatosságról és a commedia dell’arte darabbéli megjelenéséről beszélgettünk.
Zenés színház hír

Különleges produkcióval álltak színpadra a Madách Színházban a Baltazár Színház művészei

Rendhagyó előadással tisztelgett a Madách Színház december 2-án a sérült emberek előtt a fogyatékossággal élő emberek világnapja alkalmából. A Szerencsejáték Zrt. „Tarts velünk egy akadálymentes jövőért!” kampányának részeként ugyanis a Mamma Mia! egyik betétdalát az előadás szereplői a Baltazár Színház színészeivel közösen adták elő.
Zenés színház kritika

A mitológiai szörnyek valósága

Eötvös Péter-ősbemutatót tartott a Berlini Állami Opera. A zeneszerző Sleepless című opera-balladája Jon Fosse Trilógiája alapján készült, Mundruczó Kornél állította színpadra.
Zenés színház hír

Polyák Lilla 20 év után távozik a Madách Színházból

A színésznő a hírt Facebook-oldalán jelentette be, köszönetet mondva a színház dolgozóinak az eddigi közös munkáért.
Zenés színház interjú

Régi-új mesék – Beszélgetés Székely Krisztával

A Hoffmann meséinek van terjedelmes mennyiségű hiteles kézirata, kritikai kiadása, de nincs definitív verziója. Fodor Géza „ismeretlen remekmű”-nek nevezte Offenbach befejezetlenül maradt operáját, amelyre – szintén Fodort idézve – önmagában nem, csak interpretációtörténetileg tekinthetünk. Ezt a történetet írja tovább az Opera előadása, amelyet Székely Kriszta rendez.