Anna Netrebko 1971-ben született Krasznodarban, kubáni kozák család leszármazottjaként. Énektehetsége hamar nyilvánvalóvá vált, így jutott el a szentpétervári konzervatóriumig. Hogy fenntarthassa magát, munkát vállalt a Mariinszkij Színházban: gondnok lett. Annyira vágyott arra, hogy egyszer a legendás színpadra léphessen, hogy alázattal végezte a ház legkevésbé felemelő munkáit, amilyen a takarítás is.

Netrebko 2013 06 01 139 2 (Fotó/Forrás: Kristian Schuller / Deutsche Grammophone)

Aztán úgy döntött, eljött az ő ideje, és visszatért korábbi munkahelyére – immár meghallgatásra. Persze Anna Netrebko már korábban sem tudott észrevétlen maradni, az azonban mégiscsak szokatlan karrierkezdet, hogy Valerij Gergijev karmester a színpadon éneklő fiatal művésznőben felismeri az egykor a színház folyosóin szorgoskodó Hamupipőkét. A világhírű dirigens azonnal lecsapott a nem mindennapi vokális kincsre, s egyengetni kezdte Netrebko karrierjét – aki mára ismertségben lekörözte mesterét: vitathatatlanul ő Oroszország első számú kulturális exportcikke. Amihez a nevét vagy arcát adja, azonnal elkapkodják, legyen az luxusóra vagy repülőjegy.

2002-es, mára legendássá vált debütálása óta ő lett a Salzburgi Ünnepi Játékok húzóneve, mi több, emblémája. A New York-i Metropolitan Operától Japánig a lába előtt hevernek az opera szerelmesei – de személyisége, életmódja azokat is megérinti, akik egyébként nem hívei a műfajnak.

Saját bevallása szerint például vásárlásmániás: Facebook-oldalán rendre megcsodálhatjuk őrültebbnél őrültebb cipő- és ruhakölteményeit. A tervezők versengnek a kegyeiért: elég egy fotót posztolnia, és a webshopokat megrohanják a rajongók az adott öltözet miatt. Két extravagáns lakása – egy New Yorkban, egy Bécsben – a lakberendezők álma: ahogyan a színpadon vagy a magánéletben, úgy az enteriőrök tekintetében sem ismeri az unalmat.

Mindig kiáll a gyermekekért: több alapítványt is segít, amely a legkisebbek egészségét és jólétét hivatott támogatni. Mindemellett pedig a rajongók szemében Anna Netrebko az erős, önálló, modern nő szimbóluma is. Tehetségének köszönhetően jutott elképesztő magasságokba, minden pillanatában élvezi az életet, sikerrel hangolja össze az anyaságot és a karriert, s afelől sem titkolózik, hogy Erwin Schrott uruguayi basszbaritonnal közös kisfia autista. Egy ideje pedig fejre állította a zenei világ egyik legfőbb sztereotípiáját, a sikeres férfi társaként befutó üdvöske toposzát. Ugyanis gyakran lép fel férjével, az azeri Yusif Eyvazovval, aki – minden erénye mellett – egyelőre sokkal kevésbé ismert és elismert, mint Netrebko.

Netrebko és Eyvazov (Fotó/Forrás: DAVIDS/Sven Darmer / Opera Magazin)

Hogy mi a titka?

Mer kockáztatni, de egész pályája során ösztönösen érezte, hol az egyensúly a könnyed darabok és a legkomolyabb művek, a poénok és a kérlelhetetlen profizmus között. Fia, Tiago születése után a drámai repertoár felé fordult, és sokak megdöbbenésére 2017-ben Wagner-hősnőként is debütált. Sikerrel. Saját bevallása szerint ez úgy lehetséges, hogy egy időszakon belül nem ugrál a stílusok és szerepek között, az adott feladathoz igazítja elképesztően rugalmas technikáját. Lassan számlálni sem lehet, hányszor kapta meg az ECHO Klassik díjat, két Brit Awardot is nyert. Övé Oroszország legmagasabb kulturális kitüntetése, a Time magazin pedig a száz legbefolyásosabb ember közé sorolja. Ő nyitotta meg a szocsi téli olimpiát 2014-ben, s egyik arca volt Oroszország 2020-as futballvébé-pályázatának is. Hiába, no, odahaza pontosan tudják: Anna Netrebko maga a tökéletes országimázs.

A cikk eredeti változata az Opera Magazin 2017. szeptember-októberi számában jelent meg.