Zenés színház

Gördülő Opera

2014.05.09. 14:54
Ajánlom
1944-ben a Magyar Királyi Államvasutak zenerajongó elnöke, Varga László azzal az ötlettel kereste meg Szőke Tibort, a Magyar Királyi Operaház épp krisztusi korban járó karmesterét, hogy a háború befejeztével a vasút ne csak a gazdasági és katonai, hanem a kulturális logisztika ütőere is legyen. OPERA MAGAZIN

"Ha majd véget ér ez a borzalom, és béke lesz, a vasútnak nemcsak embereket és árut kell szállítani, hanem segíteni kell a lelki sebek begyógyulását. Erre a legalkalmasabb a művészet, a zene. Vállalná-e egy új zenekar vezetését?" Szőke igent mondott, a kezdeményezés nyomán 1945-ben megalakult a MÁV Szimfonikus Zenekar, amely máig a világ egyetlen, vasúti cég által alapított és fenntartott zenekara - és megszületett a Gördülő Opera, amely a háború utáni Magyarország egyik legérdekesebb és igen jelentős hatású kulturális projektjévé vált.

Aligha lehet túlbecsülni a nehézségeket, amelyekkel a fiatal karmester és a lelkes vasútigazgató az első időkben szembesülni volt kénytelen.Gyárak, félig még szétbombázott üzemépületek, fűtés nélküli kultúrépületek adtak otthont azoknak a produkcióknak, ahová a vasút kifejezetten erre a célra rendelkezésre bocsájtott szerelvénye elvitte Puccini Pillangókisasszonyát, Donizetti Don Pasqualéját vagy Rossini Sevillai borbélyát. Szőke Tibor muzsikusainak egy része a „politikailag megbízhatatlan" hangszeresekből állt - menedéket és egzisztenciát nyújtva számos családnak -, mások pedig a vasúttársaság lelkes amatőr muzsikusaiból váltak profivá, sokszor hónapok alatt. A közönség pedig nem ritkán zömmel olyanokból állt, akiknek ez volt életükben az első találkozásuk nemcsak az operával, hanem egyáltalán a klasszikus zenével. Az ország fizikai és szellemi újjáépítésének időszakában nehéz lett volna olyan projektet elképzelni, amelyre inkább illene a kulturális misszió mára kicsit elcsépelt, eufemisztikus meghatározása, mint a Gördülő Opera előadásaira.

A zenekar nemcsak a misszióját tekintve, hanem abszolút értelemben is élvonalbelinek számított: a Gördülő Opera együttese éppúgy fellépett a Zeneakadémia Nagytermében, mint a bécsi Musikvereinsaalban, már alapítás utáni második évben, 1947-ben. Az énekes szólisták szintén a legjobbak közül kerültek ki, legyen elég csak Gyurkovics Mária nevét említeni.Az előadások száma megközelítette a hatszázat - csak az opera-előadásoké! Szőke Tibor 1949-es kényszerű emigrálásáig irányította a zenekart, ezután a bécsi, később a kölni opera karmestereként dolgozott, az alapítás ötvenedik évfordulóján, 1995-ben még visszatért és az ünnepi koncerten dirigálta egykori együttesét. 2009-ben, kilencvenhét évesen érte a halál.

Szőke Tibor zenekara és a Gördülő Opera tehát az Operaházból indult és a kezdeményezés is itt született újjá: 2014-ben, pontosan hatvan év szünetet követőenugyancsak a lóvá tett öreg, Don Pasquale történetével indult el ismét a Gördülő Opera sorozat. A cél ugyanaz, miként az elődöké: az Opera idehaza egyedülálló előadásait eljuttatni az operát nem játszó magyar városok kulturális intézményeibe.Először 2014. január 27-én a Kecskeméti Katona József Színházba gördült be az opera, a Káel Csaba által rendezett produkciót Szendrényi Éva könnyen utaztatható díszleteivel és a divat világából érkezett Németh Anikó jelmezeivel láthatta a kecskeméti közönség. „Mindnyájunk érdeke, hogy minél több embert megnyerjünk az opera műfajának. Biztos vagyok abban, hogy Donizetti e vidám darabjával szélesíthetjük az operabarátok körét - ez a rendkívül egyszerű kezdeményezés pedig nagyszerűen segíti ezt a célt: oda is eljuttatja az előadásokat, ahol nincs operajátszás" - fogalmazott a rendező.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Elmezavara miatt nem ítélik el a zongoraművész volt feleségét, aki megölte két gyermeküket

 Egy texasi bíró hétfőn elmezavara miatt nem találta bűnösnek két kislányuk meggyilkolásában Vagyim Holodenko ukrán zongoraművész volt feleségét.
Vizuál

Így áll most a Liget-projekt – galéria

Töprengett mostanában azon, hogy haladhat a munka a Városligetben és a múzeumokban? Képek és átadási időpontok a cikkben.
Vizuál

Már biztos: mozifilm lesz a Downton Abbey-ből

Hosszú találgatás után most megerősítették, hogy filmváltozat készül az angol sorozatból. A hírek szerint az eredeti szereplőgárda tagjai is visszatérnek.
Zenés színház

Frankó Tünde: „Kedves pikantériát ad...”

Egy művésznek az a legfontosabb, hogy a törekvéseiben a színháza partner legyen - állítja Frankó Tünde. A Palotakoncertek fellépőit bemutató sorozatunkban a népszerű primadonna válaszolt kérdéseinkre.
Zenés színház

Laki Péter: „Ez nem hagyományos gála”

A fiatal táncos komikus igazi showman, és karizmatikus színpadi jelenlétét a Budavári Palotakoncerteken is kamatoztatja: Kerényi Miklós Mátéval együtt látják el a házigazda feladatát.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház palotakoncertek

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.
Zenés színház operett

Látványos show lesz a Cirkuszhercegnő a Margitszigeten

Az anekdota szerint egy rosszul elsült viccéből született Kálmán Imre nagyoperettje, a Cirkuszhercegnő, amelyet július 20-21-én játszanak a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.
Zenés színház interjú

Laki Péter: „Ez nem hagyományos gála”

A fiatal táncos komikus igazi showman, és karizmatikus színpadi jelenlétét a Budavári Palotakoncerteken is kamatoztatja: Kerényi Miklós Mátéval együtt látják el a házigazda feladatát.
Zenés színház operett

Frankó Tünde: „Kedves pikantériát ad...”

Egy művésznek az a legfontosabb, hogy a törekvéseiben a színháza partner legyen - állítja Frankó Tünde. A Palotakoncertek fellépőit bemutató sorozatunkban a népszerű primadonna válaszolt kérdéseinkre.
Zenés színház interjú

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.