Zenés színház

Gördülő Opera

2014.05.09. 14:54
Ajánlom
1944-ben a Magyar Királyi Államvasutak zenerajongó elnöke, Varga László azzal az ötlettel kereste meg Szőke Tibort, a Magyar Királyi Operaház épp krisztusi korban járó karmesterét, hogy a háború befejeztével a vasút ne csak a gazdasági és katonai, hanem a kulturális logisztika ütőere is legyen. OPERA MAGAZIN

"Ha majd véget ér ez a borzalom, és béke lesz, a vasútnak nemcsak embereket és árut kell szállítani, hanem segíteni kell a lelki sebek begyógyulását. Erre a legalkalmasabb a művészet, a zene. Vállalná-e egy új zenekar vezetését?" Szőke igent mondott, a kezdeményezés nyomán 1945-ben megalakult a MÁV Szimfonikus Zenekar, amely máig a világ egyetlen, vasúti cég által alapított és fenntartott zenekara - és megszületett a Gördülő Opera, amely a háború utáni Magyarország egyik legérdekesebb és igen jelentős hatású kulturális projektjévé vált.

Aligha lehet túlbecsülni a nehézségeket, amelyekkel a fiatal karmester és a lelkes vasútigazgató az első időkben szembesülni volt kénytelen.Gyárak, félig még szétbombázott üzemépületek, fűtés nélküli kultúrépületek adtak otthont azoknak a produkcióknak, ahová a vasút kifejezetten erre a célra rendelkezésre bocsájtott szerelvénye elvitte Puccini Pillangókisasszonyát, Donizetti Don Pasqualéját vagy Rossini Sevillai borbélyát. Szőke Tibor muzsikusainak egy része a „politikailag megbízhatatlan" hangszeresekből állt - menedéket és egzisztenciát nyújtva számos családnak -, mások pedig a vasúttársaság lelkes amatőr muzsikusaiból váltak profivá, sokszor hónapok alatt. A közönség pedig nem ritkán zömmel olyanokból állt, akiknek ez volt életükben az első találkozásuk nemcsak az operával, hanem egyáltalán a klasszikus zenével. Az ország fizikai és szellemi újjáépítésének időszakában nehéz lett volna olyan projektet elképzelni, amelyre inkább illene a kulturális misszió mára kicsit elcsépelt, eufemisztikus meghatározása, mint a Gördülő Opera előadásaira.

A zenekar nemcsak a misszióját tekintve, hanem abszolút értelemben is élvonalbelinek számított: a Gördülő Opera együttese éppúgy fellépett a Zeneakadémia Nagytermében, mint a bécsi Musikvereinsaalban, már alapítás utáni második évben, 1947-ben. Az énekes szólisták szintén a legjobbak közül kerültek ki, legyen elég csak Gyurkovics Mária nevét említeni.Az előadások száma megközelítette a hatszázat - csak az opera-előadásoké! Szőke Tibor 1949-es kényszerű emigrálásáig irányította a zenekart, ezután a bécsi, később a kölni opera karmestereként dolgozott, az alapítás ötvenedik évfordulóján, 1995-ben még visszatért és az ünnepi koncerten dirigálta egykori együttesét. 2009-ben, kilencvenhét évesen érte a halál.

Szőke Tibor zenekara és a Gördülő Opera tehát az Operaházból indult és a kezdeményezés is itt született újjá: 2014-ben, pontosan hatvan év szünetet követőenugyancsak a lóvá tett öreg, Don Pasquale történetével indult el ismét a Gördülő Opera sorozat. A cél ugyanaz, miként az elődöké: az Opera idehaza egyedülálló előadásait eljuttatni az operát nem játszó magyar városok kulturális intézményeibe.Először 2014. január 27-én a Kecskeméti Katona József Színházba gördült be az opera, a Káel Csaba által rendezett produkciót Szendrényi Éva könnyen utaztatható díszleteivel és a divat világából érkezett Németh Anikó jelmezeivel láthatta a kecskeméti közönség. „Mindnyájunk érdeke, hogy minél több embert megnyerjünk az opera műfajának. Biztos vagyok abban, hogy Donizetti e vidám darabjával szélesíthetjük az operabarátok körét - ez a rendkívül egyszerű kezdeményezés pedig nagyszerűen segíti ezt a célt: oda is eljuttatja az előadásokat, ahol nincs operajátszás" - fogalmazott a rendező.

Programkereső

Legolvasottabb

Könyv

Egy stadionnyi Paradicsom – Nádasdy Ádám az új Dante-fordításról

Egy közös karácsonyi italozás alkalmával jutott Nádasdy Ádám és Térey János arra a megállapításra, hogy Dante Isteni színjátékának Paradicsom részét újra kéne fordítani. Nem azért, mert Babits szövege ne lenne jó, nagyon is szép, a mai olvasóközönség viszont már nehezebben fogadja be. Az új változat elkészült, Nádasdy Ádám, a mű fordítója pedig a 2021-es Budapesti Őszi Fesztivál keretében ismertette a művet a Márai Sándor Kulturális Központban.
Klasszikus

Cziffra György századik születésnapját ünnepli a zenészvilág

Két különleges koncerttel, kiállítással, külföldi programokkal folytatódik a Cziffra György-emlékév, a zongoraművész századik születésnapján Eötvös Péter erre az alkalomra írt műve is elhangzik
Tánc

Tejbe mártott testek

Új weboldallal jelentkezett a Győri Balett, a honlaphoz tartozó rendhagyó társulati fotókat a csapat egyik táncművésze, Jekli Zoltán készítette.
Klasszikus

Újabb három évig Szinetár Miklós az Opera Örökös Tagjainak elnöke

A neves rendezőt, a Tagság jelenlegi elnökét október 12-én, az Eiffel Műhelyházban tartott közgyűlésen választották újra
Vizuál

Vaszary, Aba-Novák és Munkácsy remekművei a Virág Judit Galéria őszi aukcióján

Vaszary János utolsó itáliai nyarát felidéző festménye, Aba-Novák Vilmos római trattoria ciklusának lenyűgöző darabja, Munkácsy Mihály anya-gyerek kompozíciója és Kádár Béla Amerika-élményének emléket állító műve is kalapács alá kerül a Virág Judit Galéria őszi aukcióján október 17-én a Budapest Kongresszusi Központban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Kultúrák találkozása – A mosoly országa bemutatójára készül az Operettszínház

Október 22-én, 23-án és 24-én mutatják be a Budapesti Operettszínházban Lehár Ferenc egyik legkülönlegesebb színpadi művét, amely ezúttal a Magyarországon először dolgozó Stephen Medcalf rendezésében kerül színre.
Zenés színház interjú

„Szu-Csong országa olyan, mint Vietnám régen” – interjú Ninh Duc Hoang Longgal

A vietnámi származású Ninh Duc Hoang Long néhány évvel ezelőtt a Bánk bán Hazám, hazám című áriájával és a János vitéz legismertebb dalával, Kukorica Jancsi belépőjével vált a közönség kedvencévé, azóta pedig megkerülhetetlen alakja lett a hazai opera- és operettjátszásnak. Rosillon szerepével debütált a Budapesti Operettszínházban, most pedig A mosoly országában Szu-Csong herceget alakítja. A kulturális különbségekről, a nyelvi nehézségekről és a kínai hercegről beszélgettünk.
Zenés színház kritika

Elhasznált életek egy lépcsőfordulóban

Képzelet és valóság határán egyensúlyozó, szürreális világot álmodott a Budapesti Operettszínház színpadára Balázs Zoltán, aki első musicalrendezésében Fellini önéletrajzi ihletésű filmjéhez, a 8 és 1/2-hez, valamint annak zenés színházi változatához nyúlt.
Zenés színház hír

Utoljára állt színpadon Haumann Péter

Szeptember 24-én lépett utoljára színpadra Haumann Péter, aki a Madách Színház 1500. jubileumi Macskák előadásán búcsúzott a nézőktől.
Zenés színház hír

„Engedjék meg, hogy elmenjek szabadon” – Utoljára lépett színpadra Lehoczky Zsuzsa

Szeptember 27-én, egy tiszteletére tartott gálán láthatták a nézők utoljára színpadon Lehoczky Zsuzsát, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt.