Zenés színház

GreekLateNight – az Opera a Zeneakadémián

18 éven felülieknek szól az Opera LateNight sorozata, amelynek két új darabja a görög szerelem nyomába ered. A Magyar Állami Operaház bemutatóját ismét két fiatal rendezi. Gluck és Bertoni Orfeusz történetéről íródott műveit egy estén nézheti meg a közönség a Zeneakadémia Solti György Kamaratermében. Bemutató február 5-én.

Az est első részében Gluck legnépszerűbb operája, az Orfeusz és Eurüdiké csendül fel, mely igen nagy hatással volt a későbbi korok zeneszerzőire, köztük Mozartra, Beethovenre és Wagnerre is. 1762-ben adták elő először Bécsben, majda zeneszerző a párizsi közönség ízlésére szabva átdolgozta 12 évvel később. A Zeneakadémián a bécsi változatot mutatja be az Opera, a darabot Szenteczki Zita, a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves színház- és bábrendező szakos hallgatója viszi színpadra. Koncepcióját Gluck mellett Carol Ann Duffy kortárs skót költőnő Eurüdiké c. verse is inspirálta, melyben a címszereplő már menekülne a kap­csolatból.

GreekLateNight

GreekLateNight

Ezt a momentumot – nárcizmusából fakadóan – Orfeusz képtelen feldolgozni, így a halálból visszatérő asszony szándékosan provokálja ki, hogy a szerelmes férfi ránézzen. Az Orfeusz és Eurüdikékülönböző hely­színei a hős belső kálváriájának különböző stációjává válnak, ahol a halál a szakítással egyenértékű. A párt ebben a produkcióban két fiatal éne­kes, Daragó Zoltán és Molnár Ágnes alakítja, Ámor szerepében Rácz Rita lép színpadra. Szenteczki Zita rendezése a „kötelező, idilli happy end” helyett a pár kapcsolatára koncentrál.

Második műsorszámként Ferdinando Bertoni darabja látható Lázár Helga színrevitelében, az alkotó ugyancsak negyedéves bábrendező szakos hallgató. Bertoni 1776-ban jó barátja, a kasztrált énekes, Gaetano Guadagni számára írta meg a maga Orfeuszát. Bevallottan Gluck partitúrájából merítkezve komponált, ugyanazt a librettó alapot használva. Ez a tény az akkori hallgatóságból némi felháborodást váltott ki, a 2016-os dupla bemutató közönsége számára azonban igazi kaland lesz felfedezni a sok hangulati és dallambeli hasonlóság/azonosság mellett a kis különbségeket is. Bertoni Orfeuszában Lázár Helga az élettől búcsúzó, demens férfit állít a történet középpontjába, akinél a föld, az Elysium, a Pokol és annak kapuja, valamint a szikla ifjúkora külön­böző korszakait és ezek elengedését szimbolizálja. Az előadás címszerepét a rendkívül széles repertoárral rendelke­ző Várhelyi Éva énekli, mellette Eurü­dikét az ugyancsak sokoldalú Wierdl Eszter, a Hymen né átformált Ámort pedig a méltán népszerű Kertesi Ingrid alakítja.

Orfeusz Eurüdiké iránt érzett, az alvilág­gal is dacoló, olthatatlan szerelmének története napjainkig foglalkoztatja a zeneszerzőket, de különösen inspi­rálóan hatott a barokk korszakában – az antik törté­netnek több mint harminc változata ismert. Az est két rendezője a zenés színpad­dal kapcsolatos ismereteket többek közt Tallér Zsófia zeneszerző és Anger Ferenc rendező, az Operaház művésze­ti igazgatójának óráin sajátította el. A két egyfelvonásos két eltérő koncep­ció mentén jár körbe hasonló kérdésköröket: a lezárás, az elengedés problematikáját, így szentelve figyelmet a mitikus történet ritkábban kihangsú­lyozott, női aspektusának is. A produkciók zenei vezetője és az est karmestere: Bartal László.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.
Könyv

„Egy tájba lépek ki, ahová a másik nem követhet” – 100 éve született Mészöly Miklós

1921. január 19-én született a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású írója, Mészöly Miklós. Életműve gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják, de több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet is fűződik a nevéhez.
Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Jazz/World

Két kvartettel áll színpadra az etno-jazz királya a Magyar Kultúra Napján

A Dresch-univerzum két meghatározó felállása hallható egy este a Fonó Online közvetítésében. Dresch Mihály a magyar jazz egyik legegyénibb zenei világát képviselő, meghatározó, irányadó szereplője. Ahogy Garbarek az észak-európai vagy Coltrane az afro zenei tradíciókat, úgy Dresch az erdélyi autentikus folk jellemző elemeit emelte be a jazzbe. Zenéje sodró, személyes és intim, erő és hit sugárzik belőle.
Könyv

Mészöly-centenáriummal indul a Várkert Irodalom sorozata

Streamelt esttel jelentkezik a Várkert Bazár január 21-én. A Mészöly Miklós személye köré szerveződő esten szóba kerülnek az író alkotásai, a rá ható és általa teremtett stílusirányzatok, valamint iskolák, de megelevenedik a Polcz Alaine-nel kötött házassága is, melynek 53 évét irodalmi művek és levelek őrzik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

„Mindannyian vágyunk erre az idilli szerelemre” – János vitéz az Operett Online-on

Kacsóh Pongrác gyönyörű daljátékával folytatódik a Budapesti Operettszínház közvetítés-sorozata január 22-én. A Petőfi Sándor elbeszéléséből írt János vitéz Bozsik Yvette rendezésében újfajta értelmezést kap, eggyé olvad benne a túlvilági és a földi lét.
Zenés színház hír

Cseh Tamásra emlékezik a Vígszínház a Magyar Kultúra Napján

Koncertszínházi előadással idézi meg Cseh Tamás alakját január 22-én a Vígszínház. A zeneszerző, énekes éppen a Magyar Kultúra Napján lenne 78 éves, a Kelet-nyugati pályaudvar című est két nagy sikerű lemezének – a Fontátvonulás és a Nyugati pályaudvar – dalait dolgozza fel.
Zenés színház hír

„Húsz évem már a múlt” – 20 éves a Rómeó és Júlia musical

2001. január 19-én mutatták be a párizsi Palais des Congrès-ben Gérard Presgurvic musicaljét, a Shakespeare drámája nyomán írt Rómeó és Júliát.
Zenés színház hír

A nyári szezonra készül a Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Idén a vártnál jóval korábban, már január 18-án kihirdette nyári előadásait a Margitszigeti Szabadtéri Színpad. A minden eddiginél gazdagabb műsorkínálatban az operák, musicalek, balett-, valamint táncelőadások mellett rendhagyó koncerteket is láthatnak az érdeklődők, ahol az ünnepelt popsztárokon túl a klasszikus zene mesterei is képviseltetik magukat.
Zenés színház koktélparti

„Nessun dorma” – Minek köszönheti rendkívüli népszerűségét Puccini operaáriája?

„Vincerò! Vincerò-ò-ò!!!” – És a fejünkben máris megszólal Pavarotti hangja, amint elnyújtva a magas H hangot, üdvrivalgásra készteti a stadionok közönségét. Kerülőúton vált Puccini áriája mindenki kedvencévé, és egy futball-világbajnoksággal indult az egész.