Zenés színház

Gúnyt űz az Operaház a feketékből, vagy a kultúrájukat népszerűsíti?

2019.04.13. 10:05
Ajánlom
A Porgy és Bess előadását kezdettől fogva botrány kísérte, pedig csak egy közepesen előadott kiváló operáról van szó, ami soha nem lesz olyan, mint fekete hangokkal.

Én, alulírott kinyilvánítom, hogy identitásomnak elválaszthatatlan részét képezi az afro-amerikai eredet és tudat. Ezért is külön öröm számomra, hogy George Gershwin Porgy és Bess című operájában felléphetek

– ezt a nyilatkozatot írta alá az Index információi szerint a Magyar Állami Operaház számos énekese. A nyilatkozat aláírása Ókovács Szilveszter kérésére történt, előzménye pedig egy több mint egy éves botrány, amely a Porgy és Bess legutóbbi, Erkel színházi színpadra állításától kíséri az Operát.

A Gershwin-testvérpár ikonikus operáját, a Porgy és Bess-t az 1983-ban elhunyt Ira Gershwin végakarata szerint csak „all-black cast” játszhatja,

tehát a cselekményben szereplő két fehér rendőrt kivéve mindegyik karaktert fekete énekesnek kell alakítania. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Porgy-t szerte a világban csak vendégművészek játszhatják, ahogy az például 2017-ben a Margitszigeten történt.

porgy-154907.jpg

Porgy és Bess a Margitszigeten 2017 nyarán (Fotó/Forrás: Toldy Miklós / Budapesti Nyári Fesztivál)

Tavaly viszont sikerült egy olyan szerződést aláírniuk az Operaháznak és a jogutódoknak, amelyben nem volt benne az „all black cast” kitétel. (Hogy ez miként sikerült, arról az Opera jogi osztálya ebben a cikkben beszélt.) Így négy előadásra törvényesen színpadra állhatott a Porgy, olyan énekesekkel, mint Palerdi András, Bakonyi Marcell, illetve Létay Kiss Gabriella és Sáfár Orsolya. Ha van olyan, hogy fekete hang, akkor ők egyáltalán nem azok, viszont a négy előadás lement gond nélkül – lévén, hogy a szerződés érvényben volt.

A jogutódok ekkor kaptak a fejükhöz, de a négy előadást tekintve már csak annyit tehettek, hogy kötelezték az Operát, hogy a plakátokon jelenjen meg, hogy ez az előadás „ellentétes a mű színrevitelének követelményeivel”.

A hazai és a nyugati sajtó persze felkapta a történetet, a New York Times és a Guardian egyaránt írt az esetről, ahogy számos zenei szaklap is. Ókovács Szilveszter pedig, mintha csak szítani akarná a botrányt, a kezdetektől leszögezte, hogy a Porgy letiltása a valódi faji megkülönböztetés: „Mi az, hogy csak fekete szereplők? A fekete egy színt jelent? Akkor határozzák meg, hogy a színskála pontosan melyik színe megfelelő. Vagy származást?” – nyilatkozta.

A Porgyt áprilisban újra játszani kezdték, és bár voltak arról hírek, hogy a jogutódok meg akarják akadályozni az előadást, nem kísérte botrány az estéket. Ennek ellenére Ókovács az Operaház évadbejelentő sajtótájékoztatóján rögtön szóba hozta a dolgot, és az esemény végén, amikor személyes interjúkra invitálta a sajtót, hozzátette, hogy a Porgy-témával hozzá menjünk, az az övé.

okovacs szilveszter portre1 foto emmer laszlo

Ókovács Szilveszter (Fotó/Forrás: Emmer László)

Most akkor ki az, aki faji megkülönböztetést alkalmaz?

Az a nyilatkozat, amelyből cikkünk elején idéztünk, Ókovács Szilveszter gondolkodását tükrözi, aki felteszi a kérdést, hogy ki a fekete, ki számít feketének, mi alapján döntjük el, hogy ki mennyire afroamerikai. Ugyanígy érvelnek a nyilatkozatot aláírók: mivel többé-kevésbé mindenki a világon találkozik a fekete kultúrával a bluestól a rapig, ezért joguk van arra, hogy elénekeljék a Porgy és Bess-t. A Serenát alakító Bakonyi Ildikó például így beszélt az Indexnek arról, miért tudott azonosulni a nyilatkozattal:

„Nem hazudtunk arról, hogy genetikailag fekete lenne a származásunk: ilyesmiről szó sem volt a nyilatkozatban.

Azt írtuk alá, hogy az afroamerikai tudat az identitásunk részét képezi, és ez így is van.

Gershwin zenéje, a jazz és ezzel együtt az afroamerikai kultúra és művészet az összemberiség kulturális örökségét képezi, mindennapjaink részét képezi, hiszen napi szinten élvezzük ezt a kultúrát, ezt a zenét, így az identitásunk elválaszthatatlan részévé vált. Ebben semmi sértő nincsen senkire nézve.”

Arra a kérdésre, hogy miért volt szükség ilyen nyilatkozatra, a főigazgató válasza különös logikát követ.

„Magyarországon nincs bőrszínnyilvántartás, bűnügyben sincs, személyes adat, és nem tudom megmondani a szereposztásról, hogy ez megfelel-e vagy nem felel meg a feltételnek, ezért inkább megkérdezem tőlük.”

porgy1 foto rakossy peter resize

Porgy és Bess (Fotó/Forrás: Rákossy Péter / Opera)

Van ennek neve

Pedig annak, amit Ókovács jelenleg csinál, az angolban neve is van: cultural appropriation, magyarra így lehetne fordítani: kultúrakisajátítás.

Ez az a jelenség, amikor egy domináns kultúra képviselői egy kisebbségi kultúra jegyeit kezdik másolni,

viselni, és ezzel bármilyen szinten nehezebb helyzetbe hozzák annak képviselőit. Például úgy, hogy alapesetben egy budapesti Porgyhoz hívni kéne egy fekete operatársulatot – így viszont nem.

Volt ebből hazánkat érintő eset is, amikor a Dior divatház 30 ezer euróért árult egy olyan ruhadarabot, amely a bihari hímzést másolta, vagy amikor Lena Hoschek grazi divattervező Kiss Me Piroschka néven árult matyómintás ruhákat.

Nyilvánvaló volt minden magyar számára, akik ezeket a híreket olvasták, hogy a népművészeti hagyományokat őrző kis közösségeket ezzel kár érte – volt is belőle felháborodás.

Na most tegyük fel, hogy a világ minden országa úgy járna el a Porgyval, mint Ókovács Szilveszter. A Gershwin-opera jogbirtokosai nem véletlenül szeretnék, hogy – ahogy az a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon két éve is megvalósult – a Porgyhoz fekete énekeseket kelljen hívni. George Gershwin valódi „jazz-operát” akart írni a művel, és ragaszkodott ahhoz, hogy a premieren feketék énekeljék a feketék szerepeit, mert félt, hogy a fehér énekes nem képes az idiomatikus interpretációra. Az, hogy az „all-black cast” kitétele csak a testvérét jócskán túlélő Ira Gershwin végrendeletében található, nem magyarázható úgy, hogy nem kell figyelembe venni. A Porgy évtizedek alatt vált az operarepertoár ünnepelt darabjává, és amikor megszületett, a faji előítéletek miatt nem az volt a kérdés, hogy fogják-e fehérek játszani, hanem hogy lesz-e egyáltalán színház, amelyik felenged a színpadra egy fekete operát.

Gershwin megírta a Nagy Amerikai Operát

Kapcsolódó

Gershwin megírta a Nagy Amerikai Operát

Nem fogadta kirobbanó siker: az emberek nem tudtak mit kezdeni azzal, hogy egy opera a jazz és a blues elemeiből építkezik. Pedig a Porgy és Bess egyike a valaha írt legjobb operáknak.

Ókovács Szilveszter arra hivatkozva tartja műsoron a Porgyt, hogy az az egyetemes zenekultúra kincse, nem lehet csak a feketéké. George Gershwin elsődleges megfontolásai zeneiek voltak, Ira Gershwin pedig szerepet szeretett volna adni azoknak az afroamerikai operistáknak, akik valóban nehezen jutottak munkához. Az Operaház azt állítja, hogy szerződés híján is elutalták a jogdíjat a megfelelő helyre. Lehet, hogy legközelebb megpróbálok úgy bejutni az Operaházba, hogy nem állok sorba a pénztárnál, hanem leteszem a küszöbre a pénzt, és helyet foglalok a páholyban. Akár ülnek ott, akár nem.

Az alábbi kérdéseket küldtük el Ókovács Szilveszternek:

Felmerült-e, hogy a produkció néhány előadásán afroamerikai vendégművészek adják elő a Porgy és Besst (akiktől aztán átvehették volna hosszútávra a szerepet az Opera hazai művészei)?

Gondolja, hogy a fekete operaénekesek helyzete semmivel sem hátrányosabb, mint egy fehéré? Magyarán: a Gershwinek segítő szándékára már nincs szükség?

Segítették-e anyanyelvi korrepetitorok a Porgy-produkció énekeseinek munkáját, hogy a kiejtésük által is megerősödjön a magyar énekesek afroamerikai identitása?

Szerződés híján utalták át a jogdíjakat az áprilisi előadások után a jogutódoknak. Ez mennyire bevett szokás a zenés színházi szakmában?

Ön szerint mire gondolt George Gershwin, amikor fekete énekesekkel szerette volna hallani a művet?

Miben tér el az Operaház produkciója attól, amit egy „all-black-cast” nyújtani tud?

Amint válaszokat kapunk az Operaháztól, új cikkel jelentkezünk.

Feketék fehéren

Kapcsolódó

Feketék fehéren

A Porgyt értékei szerint műsoron kellene tartani minden operaházban: az Erkel Színházban most - dacolva egy végrendelettel - színpadra került, egyedül a hiányos rendezés állt a siker útjában.

Fehér szereplőgárda énekli a feketék operáját, a Porgy és Besst

Fehér szereplőgárda énekli a feketék operáját, a Porgy és Besst

Január 27-től látható a Porgy és Bess az Erkel Színházban, ami azért különleges, mert az Operaház 35 év után kivívta, hogy fekete énekesek nélkül is előadhassák Gershwin zseniális operáját.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

„Most vagyok abban az időszakban, amikor már van jogom megformálni ezt a szerepet”

A Bánk bán című opera minden magyar szívében különleges helyet foglal el. Az egyik legjelentősebb operánk ezúttal a Coopera szervezésében, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon kel életre, Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező kezei nyomán. Az előadás egyik főszereplőjét, Gertrudot a Magyar Állami Operaház népszerű mezzoszopránja, Mester Viktória alakítja majd, akivel a készülő produkció kapcsán beszélgettünk.
Zenés színház

Mutatjuk az első képeket a Puskás musicalből!

Puskás, a musical címmel nagyszabású zenés színházi produkció készült Szente Vajk rendezésében. A legismertebb magyar életéről szóló darab előzetes bemutatója augusztus 20-án lesz az Erkel Színházban.
Vizuál

A Pilátus is versenybe szállhat a Golden Globe-ért

Dombrovszky Linda filmjét beválogatták a legjobb idegennyelvű filmnek járó Golden Globe-díjért versenybe szálló alkotások közé, a Foreign Language Film Series 2021 elnevezésű programba.
Vizuál

Antonio Banderas abszurdnak tartja, hogy szexszimbólumnak bélyegezték

A talán legsikeresebb hollywoodi karriert befutó spanyol filmszínész, Antonio Banderas augusztus 10-én ünnepli hatvanadik születésnapját. 
Zenés színház

Amikor Pavarottit kifütyülték a milánói Scalában

Mindenkinek lehet gyenge pillanata, még az isteni Lucianónak is, az olasz operaközönség azonban nem elnéző. 1992-ben, egy Don Carlos előadáson még őt is kifütyülték.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Ősanya és végzetasszony – Interjú Gál Erika operaénekessel

Gál Erika mindkét karaktert elsőrendűen hozza, azonban az egyik sokkal közelebb áll hozzá. Beszélgetésünkben azt is elmondta, melyik. Az operaénekes azt is bevallotta, hogy keveset ácsingózik az újságírók figyelmére. Ezt azonban egyáltalán nem bánja.
Zenés színház interjú

„A művészet szépsége, hogy korlátok között szabadok lehetünk”

Az államalapítás ünnepének előestéjén, augusztus 19-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon felcsendülnek a Bánk bán című opera csodaszép, minden magyar számára ismerős dallamai. A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila rendezésében létrejövő produkció főbb szerepeiben Molnár Levente mellett Fischl Mónikát és Mester Viktóriát is láthatja majd a közönség. Az előadás karmesterével, a Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művész Kesselyák Gergellyel a közelgő premier kapcsán beszélgettünk.
Zenés színház magazin

Amikor Pavarottit kifütyülték a milánói Scalában

Mindenkinek lehet gyenge pillanata, még az isteni Lucianónak is, az olasz operaközönség azonban nem elnéző. 1992-ben, egy Don Carlos előadáson még őt is kifütyülték.
Zenés színház képek

Mutatjuk az első képeket a Puskás musicalből!

Puskás, a musical címmel nagyszabású zenés színházi produkció készült Szente Vajk rendezésében. A legismertebb magyar életéről szóló darab előzetes bemutatója augusztus 20-án lesz az Erkel Színházban.
Zenés színház interjú

„Most vagyok abban az időszakban, amikor már van jogom megformálni ezt a szerepet”

A Bánk bán című opera minden magyar szívében különleges helyet foglal el. Az egyik legjelentősebb operánk ezúttal a Coopera szervezésében, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon kel életre, Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező kezei nyomán. Az előadás egyik főszereplőjét, Gertrudot a Magyar Állami Operaház népszerű mezzoszopránja, Mester Viktória alakítja majd, akivel a készülő produkció kapcsán beszélgettünk.