Zenés színház

Gúnyt űz az Operaház a feketékből, vagy a kultúrájukat népszerűsíti?

2019.04.13. 10:05
Ajánlom
A Porgy és Bess előadását kezdettől fogva botrány kísérte, pedig csak egy közepesen előadott kiváló operáról van szó, ami soha nem lesz olyan, mint fekete hangokkal.

Én, alulírott kinyilvánítom, hogy identitásomnak elválaszthatatlan részét képezi az afro-amerikai eredet és tudat. Ezért is külön öröm számomra, hogy George Gershwin Porgy és Bess című operájában felléphetek

– ezt a nyilatkozatot írta alá az Index információi szerint a Magyar Állami Operaház számos énekese. A nyilatkozat aláírása Ókovács Szilveszter kérésére történt, előzménye pedig egy több mint egy éves botrány, amely a Porgy és Bess legutóbbi, Erkel színházi színpadra állításától kíséri az Operát.

A Gershwin-testvérpár ikonikus operáját, a Porgy és Bess-t az 1983-ban elhunyt Ira Gershwin végakarata szerint csak „all-black cast” játszhatja,

tehát a cselekményben szereplő két fehér rendőrt kivéve mindegyik karaktert fekete énekesnek kell alakítania. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Porgy-t szerte a világban csak vendégművészek játszhatják, ahogy az például 2017-ben a Margitszigeten történt.

porgy-154907.jpg

Porgy és Bess a Margitszigeten 2017 nyarán (Fotó/Forrás: Toldy Miklós / Budapesti Nyári Fesztivál)

Tavaly viszont sikerült egy olyan szerződést aláírniuk az Operaháznak és a jogutódoknak, amelyben nem volt benne az „all black cast” kitétel. (Hogy ez miként sikerült, arról az Opera jogi osztálya ebben a cikkben beszélt.) Így négy előadásra törvényesen színpadra állhatott a Porgy, olyan énekesekkel, mint Palerdi András, Bakonyi Marcell, illetve Létay Kiss Gabriella és Sáfár Orsolya. Ha van olyan, hogy fekete hang, akkor ők egyáltalán nem azok, viszont a négy előadás lement gond nélkül – lévén, hogy a szerződés érvényben volt.

A jogutódok ekkor kaptak a fejükhöz, de a négy előadást tekintve már csak annyit tehettek, hogy kötelezték az Operát, hogy a plakátokon jelenjen meg, hogy ez az előadás „ellentétes a mű színrevitelének követelményeivel”.

A hazai és a nyugati sajtó persze felkapta a történetet, a New York Times és a Guardian egyaránt írt az esetről, ahogy számos zenei szaklap is. Ókovács Szilveszter pedig, mintha csak szítani akarná a botrányt, a kezdetektől leszögezte, hogy a Porgy letiltása a valódi faji megkülönböztetés: „Mi az, hogy csak fekete szereplők? A fekete egy színt jelent? Akkor határozzák meg, hogy a színskála pontosan melyik színe megfelelő. Vagy származást?” – nyilatkozta.

A Porgyt áprilisban újra játszani kezdték, és bár voltak arról hírek, hogy a jogutódok meg akarják akadályozni az előadást, nem kísérte botrány az estéket. Ennek ellenére Ókovács az Operaház évadbejelentő sajtótájékoztatóján rögtön szóba hozta a dolgot, és az esemény végén, amikor személyes interjúkra invitálta a sajtót, hozzátette, hogy a Porgy-témával hozzá menjünk, az az övé.

okovacs szilveszter portre1 foto emmer laszlo

Ókovács Szilveszter (Fotó/Forrás: Emmer László)

Most akkor ki az, aki faji megkülönböztetést alkalmaz?

Az a nyilatkozat, amelyből cikkünk elején idéztünk, Ókovács Szilveszter gondolkodását tükrözi, aki felteszi a kérdést, hogy ki a fekete, ki számít feketének, mi alapján döntjük el, hogy ki mennyire afroamerikai. Ugyanígy érvelnek a nyilatkozatot aláírók: mivel többé-kevésbé mindenki a világon találkozik a fekete kultúrával a bluestól a rapig, ezért joguk van arra, hogy elénekeljék a Porgy és Bess-t. A Serenát alakító Bakonyi Ildikó például így beszélt az Indexnek arról, miért tudott azonosulni a nyilatkozattal:

„Nem hazudtunk arról, hogy genetikailag fekete lenne a származásunk: ilyesmiről szó sem volt a nyilatkozatban.

Azt írtuk alá, hogy az afroamerikai tudat az identitásunk részét képezi, és ez így is van.

Gershwin zenéje, a jazz és ezzel együtt az afroamerikai kultúra és művészet az összemberiség kulturális örökségét képezi, mindennapjaink részét képezi, hiszen napi szinten élvezzük ezt a kultúrát, ezt a zenét, így az identitásunk elválaszthatatlan részévé vált. Ebben semmi sértő nincsen senkire nézve.”

Arra a kérdésre, hogy miért volt szükség ilyen nyilatkozatra, a főigazgató válasza különös logikát követ.

„Magyarországon nincs bőrszínnyilvántartás, bűnügyben sincs, személyes adat, és nem tudom megmondani a szereposztásról, hogy ez megfelel-e vagy nem felel meg a feltételnek, ezért inkább megkérdezem tőlük.”

porgy1 foto rakossy peter resize

Porgy és Bess (Fotó/Forrás: Rákossy Péter / Opera)

Van ennek neve

Pedig annak, amit Ókovács jelenleg csinál, az angolban neve is van: cultural appropriation, magyarra így lehetne fordítani: kultúrakisajátítás.

Ez az a jelenség, amikor egy domináns kultúra képviselői egy kisebbségi kultúra jegyeit kezdik másolni,

viselni, és ezzel bármilyen szinten nehezebb helyzetbe hozzák annak képviselőit. Például úgy, hogy alapesetben egy budapesti Porgyhoz hívni kéne egy fekete operatársulatot – így viszont nem.

Volt ebből hazánkat érintő eset is, amikor a Dior divatház 30 ezer euróért árult egy olyan ruhadarabot, amely a bihari hímzést másolta, vagy amikor Lena Hoschek grazi divattervező Kiss Me Piroschka néven árult matyómintás ruhákat.

Nyilvánvaló volt minden magyar számára, akik ezeket a híreket olvasták, hogy a népművészeti hagyományokat őrző kis közösségeket ezzel kár érte – volt is belőle felháborodás.

Na most tegyük fel, hogy a világ minden országa úgy járna el a Porgyval, mint Ókovács Szilveszter. A Gershwin-opera jogbirtokosai nem véletlenül szeretnék, hogy – ahogy az a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon két éve is megvalósult – a Porgyhoz fekete énekeseket kelljen hívni. George Gershwin valódi „jazz-operát” akart írni a művel, és ragaszkodott ahhoz, hogy a premieren feketék énekeljék a feketék szerepeit, mert félt, hogy a fehér énekes nem képes az idiomatikus interpretációra. Az, hogy az „all-black cast” kitétele csak a testvérét jócskán túlélő Ira Gershwin végrendeletében található, nem magyarázható úgy, hogy nem kell figyelembe venni. A Porgy évtizedek alatt vált az operarepertoár ünnepelt darabjává, és amikor megszületett, a faji előítéletek miatt nem az volt a kérdés, hogy fogják-e fehérek játszani, hanem hogy lesz-e egyáltalán színház, amelyik felenged a színpadra egy fekete operát.

Gershwin megírta a Nagy Amerikai Operát

Kapcsolódó

Gershwin megírta a Nagy Amerikai Operát

Nem fogadta kirobbanó siker: az emberek nem tudtak mit kezdeni azzal, hogy egy opera a jazz és a blues elemeiből építkezik. Pedig a Porgy és Bess egyike a valaha írt legjobb operáknak.

Ókovács Szilveszter arra hivatkozva tartja műsoron a Porgyt, hogy az az egyetemes zenekultúra kincse, nem lehet csak a feketéké. George Gershwin elsődleges megfontolásai zeneiek voltak, Ira Gershwin pedig szerepet szeretett volna adni azoknak az afroamerikai operistáknak, akik valóban nehezen jutottak munkához. Az Operaház azt állítja, hogy szerződés híján is elutalták a jogdíjat a megfelelő helyre. Lehet, hogy legközelebb megpróbálok úgy bejutni az Operaházba, hogy nem állok sorba a pénztárnál, hanem leteszem a küszöbre a pénzt, és helyet foglalok a páholyban. Akár ülnek ott, akár nem.

Az alábbi kérdéseket küldtük el Ókovács Szilveszternek:

Felmerült-e, hogy a produkció néhány előadásán afroamerikai vendégművészek adják elő a Porgy és Besst (akiktől aztán átvehették volna hosszútávra a szerepet az Opera hazai művészei)?

Gondolja, hogy a fekete operaénekesek helyzete semmivel sem hátrányosabb, mint egy fehéré? Magyarán: a Gershwinek segítő szándékára már nincs szükség?

Segítették-e anyanyelvi korrepetitorok a Porgy-produkció énekeseinek munkáját, hogy a kiejtésük által is megerősödjön a magyar énekesek afroamerikai identitása?

Szerződés híján utalták át a jogdíjakat az áprilisi előadások után a jogutódoknak. Ez mennyire bevett szokás a zenés színházi szakmában?

Ön szerint mire gondolt George Gershwin, amikor fekete énekesekkel szerette volna hallani a művet?

Miben tér el az Operaház produkciója attól, amit egy „all-black-cast” nyújtani tud?

Amint válaszokat kapunk az Operaháztól, új cikkel jelentkezünk.

Feketék fehéren

Kapcsolódó

Feketék fehéren

A Porgyt értékei szerint műsoron kellene tartani minden operaházban: az Erkel Színházban most - dacolva egy végrendelettel - színpadra került, egyedül a hiányos rendezés állt a siker útjában.

Fehér szereplőgárda énekli a feketék operáját, a Porgy és Besst

Fehér szereplőgárda énekli a feketék operáját, a Porgy és Besst

Január 27-től látható a Porgy és Bess az Erkel Színházban, ami azért különleges, mert az Operaház 35 év után kivívta, hogy fekete énekesek nélkül is előadhassák Gershwin zseniális operáját.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Meghalt Josef Abrhám, a Kórház a város szélén Blažej doktora

Az egyik legnépszerűbb cseh színész nyolcvankét éves volt. Bár rengeteg tévéjátékban és filmben játszott, legtöbben a Kórház a város szélén című legendás sorozat Blažej doktoraként emlékeznek rá - adta hírül az ujszo.com szlovák hírportál. 
Könyv

Visszatér a Városmajorba a Margó Fesztivál

Június 9-12. között, az Ünnepi Könyvhéttel egy időben, a Városmajori Szabadtéri Színpadon rendezik meg a Margó Irodalmi Fesztivált, ahol többek közt Nádas Péterrel, Tóth Krisztinával, Romsics Ignáccal, Bereményi Gézával, Péterfy Borival, Zoltán Gáborral és az Alkalmáté Truppal is találkozhatunk.
Vizuál

100 éve lappangó remekműveket árverez el a Virág Judit Galéria

A 25 éves Virág Judit Galéria jubileumi aukcióján Rippl-Rónai József, Vaszary János és Kádár Béla kivételesen értékes alkotása is kalapács alá kerülnek. Mindhárom festmény eddig magángyűjteményekben rejtőzött. A művek két héten át ingyenesen megtekinthetők a Falk Miksa utcai galériában. 
Vizuál

Jobbnál jobb filmekkel jön az Artmozik éjszakája

Premier előtti vetítések és az elmúlt évek legjobb filmjei várják a filmrajongókat az idei Artmozik éjszakáján, május 20-án késő délutántól másnap hajnalig, öt fővárosi moziban. Ezúttal is filmről filmre vándorolhatunk a Művész, a Puskin, a Toldi, a Tabán és a Kino Cafe mozik között.
Plusz

A kultúra fogalmát a lehető legtágabban értelmezi a kultúráért és innovációért felelős miniszterjelölt

Csák János a kinevezése előtti meghallgatáson elmondta, az új minisztérium maga is innovációnak tekinthető. A miniszterjelölt kinevezését a bizottság 1 ellenszavazat és 1 tartózkodás mellett 11 szavazattal támogatta.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Elisabeth Sobotka lesz a Berlini Állami Opera új főigazgatója

A Bregenzi Fesztivál vezetője 2024 szeptemberében kezdheti meg munkáját az intézmény élén. A jelenlegi főigazgató, Matthias Schulz 2025-től a Zürichi Operát vezeti majd.
Zenés színház hír

Rost Andrea tart ősszel mesterkurzust

A világhírű énekesnő PályaStart címmel vezet összetett képzést az ősz folyamán a Magyar Állami Operaházban, melyen operaénekes-növendékek és pályakezdő művészek tökéletesíthetik tudásukat.
Zenés színház hír

Bretz Gábor kapta a Székely Mihály-emlékplakettet

Az Operaház egykori legendás énekesének emlékére létrehozott díjat egy arra érdemes énekesnek adják át, művészi és emberi magatartásának elismerésére. Idén a világszerte ismert basszbaritonra esett a választás.
Zenés színház interjú

„Az igazi nőnek mindig titka van” – interjú Fischl Mónikával

Fischl Mónika az operettirodalom csaknem minden jelentős primadonnaszerepét eljátszotta már, az évad végéhez közeledve pedig többek között a Csárdáskirálynőben és a Marica grófnőben lesz látható a Budapesti Operettszínházban. A színésznővel a nemrég átvett Liszt Ferenc-díjáról, tanításról, az operett és musical kapcsolatáról, valamint az előadások egyedi rendezői koncepciójáról beszélgettünk.
Zenés színház lapszemle

Kritikaszemle Kurtág György párizsi operabemutatójáról

A Scalában tartott ősbemutató után április 30-án a Párizsi Nemzeti Operában is színre került Kurtág György egyetlen operája, a Beckett nyomán írt A játszma vége. A kritikák remekműként írták le az alkotást.