Zenés színház

Gúnyt űz az Operaház a feketékből, vagy a kultúrájukat népszerűsíti?

2019.04.13. 10:05
Ajánlom
A Porgy és Bess előadását kezdettől fogva botrány kísérte, pedig csak egy közepesen előadott kiváló operáról van szó, ami soha nem lesz olyan, mint fekete hangokkal.

Én, alulírott kinyilvánítom, hogy identitásomnak elválaszthatatlan részét képezi az afro-amerikai eredet és tudat. Ezért is külön öröm számomra, hogy George Gershwin Porgy és Bess című operájában felléphetek

– ezt a nyilatkozatot írta alá az Index információi szerint a Magyar Állami Operaház számos énekese. A nyilatkozat aláírása Ókovács Szilveszter kérésére történt, előzménye pedig egy több mint egy éves botrány, amely a Porgy és Bess legutóbbi, Erkel színházi színpadra állításától kíséri az Operát.

A Gershwin-testvérpár ikonikus operáját, a Porgy és Bess-t az 1983-ban elhunyt Ira Gershwin végakarata szerint csak „all-black cast” játszhatja,

tehát a cselekményben szereplő két fehér rendőrt kivéve mindegyik karaktert fekete énekesnek kell alakítania. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Porgy-t szerte a világban csak vendégművészek játszhatják, ahogy az például 2017-ben a Margitszigeten történt.

porgy-154907.jpg

Porgy és Bess a Margitszigeten 2017 nyarán (Fotó/Forrás: Toldy Miklós / Budapesti Nyári Fesztivál)

Tavaly viszont sikerült egy olyan szerződést aláírniuk az Operaháznak és a jogutódoknak, amelyben nem volt benne az „all black cast” kitétel. (Hogy ez miként sikerült, arról az Opera jogi osztálya ebben a cikkben beszélt.) Így négy előadásra törvényesen színpadra állhatott a Porgy, olyan énekesekkel, mint Palerdi András, Bakonyi Marcell, illetve Létay Kiss Gabriella és Sáfár Orsolya. Ha van olyan, hogy fekete hang, akkor ők egyáltalán nem azok, viszont a négy előadás lement gond nélkül – lévén, hogy a szerződés érvényben volt.

A jogutódok ekkor kaptak a fejükhöz, de a négy előadást tekintve már csak annyit tehettek, hogy kötelezték az Operát, hogy a plakátokon jelenjen meg, hogy ez az előadás „ellentétes a mű színrevitelének követelményeivel”.

A hazai és a nyugati sajtó persze felkapta a történetet, a New York Times és a Guardian egyaránt írt az esetről, ahogy számos zenei szaklap is. Ókovács Szilveszter pedig, mintha csak szítani akarná a botrányt, a kezdetektől leszögezte, hogy a Porgy letiltása a valódi faji megkülönböztetés: „Mi az, hogy csak fekete szereplők? A fekete egy színt jelent? Akkor határozzák meg, hogy a színskála pontosan melyik színe megfelelő. Vagy származást?” – nyilatkozta.

A Porgyt áprilisban újra játszani kezdték, és bár voltak arról hírek, hogy a jogutódok meg akarják akadályozni az előadást, nem kísérte botrány az estéket. Ennek ellenére Ókovács az Operaház évadbejelentő sajtótájékoztatóján rögtön szóba hozta a dolgot, és az esemény végén, amikor személyes interjúkra invitálta a sajtót, hozzátette, hogy a Porgy-témával hozzá menjünk, az az övé.

okovacs szilveszter portre1 foto emmer laszlo

Ókovács Szilveszter (Fotó/Forrás: Emmer László)

Most akkor ki az, aki faji megkülönböztetést alkalmaz?

Az a nyilatkozat, amelyből cikkünk elején idéztünk, Ókovács Szilveszter gondolkodását tükrözi, aki felteszi a kérdést, hogy ki a fekete, ki számít feketének, mi alapján döntjük el, hogy ki mennyire afroamerikai. Ugyanígy érvelnek a nyilatkozatot aláírók: mivel többé-kevésbé mindenki a világon találkozik a fekete kultúrával a bluestól a rapig, ezért joguk van arra, hogy elénekeljék a Porgy és Bess-t. A Serenát alakító Bakonyi Ildikó például így beszélt az Indexnek arról, miért tudott azonosulni a nyilatkozattal:

„Nem hazudtunk arról, hogy genetikailag fekete lenne a származásunk: ilyesmiről szó sem volt a nyilatkozatban.

Azt írtuk alá, hogy az afroamerikai tudat az identitásunk részét képezi, és ez így is van.

Gershwin zenéje, a jazz és ezzel együtt az afroamerikai kultúra és művészet az összemberiség kulturális örökségét képezi, mindennapjaink részét képezi, hiszen napi szinten élvezzük ezt a kultúrát, ezt a zenét, így az identitásunk elválaszthatatlan részévé vált. Ebben semmi sértő nincsen senkire nézve.”

Arra a kérdésre, hogy miért volt szükség ilyen nyilatkozatra, a főigazgató válasza különös logikát követ.

„Magyarországon nincs bőrszínnyilvántartás, bűnügyben sincs, személyes adat, és nem tudom megmondani a szereposztásról, hogy ez megfelel-e vagy nem felel meg a feltételnek, ezért inkább megkérdezem tőlük.”

porgy1 foto rakossy peter resize

Porgy és Bess (Fotó/Forrás: Rákossy Péter / Opera)

Van ennek neve

Pedig annak, amit Ókovács jelenleg csinál, az angolban neve is van: cultural appropriation, magyarra így lehetne fordítani: kultúrakisajátítás.

Ez az a jelenség, amikor egy domináns kultúra képviselői egy kisebbségi kultúra jegyeit kezdik másolni,

viselni, és ezzel bármilyen szinten nehezebb helyzetbe hozzák annak képviselőit. Például úgy, hogy alapesetben egy budapesti Porgyhoz hívni kéne egy fekete operatársulatot – így viszont nem.

Volt ebből hazánkat érintő eset is, amikor a Dior divatház 30 ezer euróért árult egy olyan ruhadarabot, amely a bihari hímzést másolta, vagy amikor Lena Hoschek grazi divattervező Kiss Me Piroschka néven árult matyómintás ruhákat.

Nyilvánvaló volt minden magyar számára, akik ezeket a híreket olvasták, hogy a népművészeti hagyományokat őrző kis közösségeket ezzel kár érte – volt is belőle felháborodás.

Na most tegyük fel, hogy a világ minden országa úgy járna el a Porgyval, mint Ókovács Szilveszter. A Gershwin-opera jogbirtokosai nem véletlenül szeretnék, hogy – ahogy az a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon két éve is megvalósult – a Porgyhoz fekete énekeseket kelljen hívni. George Gershwin valódi „jazz-operát” akart írni a művel, és ragaszkodott ahhoz, hogy a premieren feketék énekeljék a feketék szerepeit, mert félt, hogy a fehér énekes nem képes az idiomatikus interpretációra. Az, hogy az „all-black cast” kitétele csak a testvérét jócskán túlélő Ira Gershwin végrendeletében található, nem magyarázható úgy, hogy nem kell figyelembe venni. A Porgy évtizedek alatt vált az operarepertoár ünnepelt darabjává, és amikor megszületett, a faji előítéletek miatt nem az volt a kérdés, hogy fogják-e fehérek játszani, hanem hogy lesz-e egyáltalán színház, amelyik felenged a színpadra egy fekete operát.

Gershwin megírta a Nagy Amerikai Operát

Kapcsolódó

Gershwin megírta a Nagy Amerikai Operát

Nem fogadta kirobbanó siker: az emberek nem tudtak mit kezdeni azzal, hogy egy opera a jazz és a blues elemeiből építkezik. Pedig a Porgy és Bess egyike a valaha írt legjobb operáknak, június 23-án és 25-én pedig a Margitszigeti Szabadtéri Színpadra érkezik..

Ókovács Szilveszter arra hivatkozva tartja műsoron a Porgyt, hogy az az egyetemes zenekultúra kincse, nem lehet csak a feketéké. George Gershwin elsődleges megfontolásai zeneiek voltak, Ira Gershwin pedig szerepet szeretett volna adni azoknak az afroamerikai operistáknak, akik valóban nehezen jutottak munkához. Az Operaház azt állítja, hogy szerződés híján is elutalták a jogdíjat a megfelelő helyre. Lehet, hogy legközelebb megpróbálok úgy bejutni az Operaházba, hogy nem állok sorba a pénztárnál, hanem leteszem a küszöbre a pénzt, és helyet foglalok a páholyban. Akár ülnek ott, akár nem.

Az alábbi kérdéseket küldtük el Ókovács Szilveszternek:

Felmerült-e, hogy a produkció néhány előadásán afroamerikai vendégművészek adják elő a Porgy és Besst (akiktől aztán átvehették volna hosszútávra a szerepet az Opera hazai művészei)?

Gondolja, hogy a fekete operaénekesek helyzete semmivel sem hátrányosabb, mint egy fehéré? Magyarán: a Gershwinek segítő szándékára már nincs szükség?

Segítették-e anyanyelvi korrepetitorok a Porgy-produkció énekeseinek munkáját, hogy a kiejtésük által is megerősödjön a magyar énekesek afroamerikai identitása?

Szerződés híján utalták át a jogdíjakat az áprilisi előadások után a jogutódoknak. Ez mennyire bevett szokás a zenés színházi szakmában?

Ön szerint mire gondolt George Gershwin, amikor fekete énekesekkel szerette volna hallani a művet?

Miben tér el az Operaház produkciója attól, amit egy „all-black-cast” nyújtani tud?

Amint válaszokat kapunk az Operaháztól, új cikkel jelentkezünk.

Feketék fehéren

Kapcsolódó

Feketék fehéren

A Porgyt értékei szerint műsoron kellene tartani minden operaházban: az Erkel Színházban most - dacolva egy végrendelettel - színpadra került, egyedül a hiányos rendezés állt a siker útjában.

Fehér szereplőgárda énekli a feketék operáját, a Porgy és Besst

Fehér szereplőgárda énekli a feketék operáját, a Porgy és Besst

Január 27-től látható a Porgy és Bess az Erkel Színházban, ami azért különleges, mert az Operaház 35 év után kivívta, hogy fekete énekesek nélkül is előadhassák Gershwin zseniális operáját.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Fischer Ádám is fellép a Royal Albert Hallban

A holdra szállás 50., Viktória királynő születésének 200., a Proms megalapítója, Henry Wood születésének 150. évfordulójára emlékezik a BBC Proms rendezvénysorozata, amelyen idén először környezetvédelemmel kapcsolatos zeneműveket is műsorra tűztek.
Klasszikus

Chaplin, az elfeledett zeneszerző zseni

Legtöbb filmjéhez maga komponált zenét, pedig nem tudott kottát olvasni. Egy időben sehova nem ment a hegedűje nélkül, és zeneszerzőként Oscar-díjat is nyert. Chaplin kevéssé ismert arca a muzsikusé.
Zenés színház

Liliom hazatalál

Április 26-án mutatja be a Budapesti Operettszínház a Molnár Ferenc színműből készült világhírű musicalt, a Carouselt. Béres Attila rendezővel a Liliom iránti rajongásáról és a készülő előadásról beszélgettünk.
Klasszikus

Ez a csellóirodalom egyik legszebb versenyműve

Dvořák egyik legszebb művével, a h-moll gordonkaversennyel búcsúzik a Müpa közönségétől a Pannon Filharmonikusok ebben az évadban.
Jazz/World

Női energiáktól pezseg a Jazztavasz

A május 3. és 5. között zajló Jazztavaszon idén három hölgy közvetíti a jazz iránti szenvedélyt – ezúttal basszusgitáron, szaxofonon, illetve énekhanggal.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Kortársak és klasszikusok a Bartók Plusz Operafesztiválon

Közzétette programját a miskolci Bartók Plusz Operafesztivál. A klasszikus és modern zenés színházi élményt, opera-animációt és báboperát is kínáló fesztivál szenzációjának Eötvös Péter Az Aranysárkány című művének hazai ősbemutatója ígérkezik. A jegyárusítás megkezdődött, egyes előadásokra 30 százalékos kedvezménnyel vásárolhatnak belépőjegyet május 5-ig.
Zenés színház interjú

Népdalt énekelve sétál át a macska a hivatalon

Halas Dóra és Nagy Fruzsina már a második közös előadásukat készítették el a Soharóza kórussal. Catwalk-koncertnek nevezik az általuk alkotott műfajt, amelyben elegyednek a kóruskoncert, a színház és a divatbemutató jellegzetességei. Az Ügyben népdalokat dolgoztak fel, bár mint mondták, Kodály és Bartók óta valami nagyon félrecsúszott a népzene társadalmi megítélésében.
Zenés színház interjú

Liliom hazatalál

Április 26-án mutatja be a Budapesti Operettszínház a Molnár Ferenc színműből készült világhírű musicalt, a Carouselt. Béres Attila rendezővel a Liliom iránti rajongásáról és a készülő előadásról beszélgettünk.
Zenés színház hír

Posztumusz Igaz Ember díjat kapott Kálmán Imre

A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapján a zeneszerző lánya, Kálmán Yvonne vette át a díjat az Operettszínházban.
Zenés színház opera

4 operaelőadás 26 órán belül? Kelemen Zoltánnak belefért

Három Bajazzókat és egy Bánk bán előadást vészelt át a szegedi Kelemen Zoltán operaénekes 26 órán belül. Nem is akárhogyan!