Zenés színház

Gurmai Éva: "A hangzás és a látvány egyaránt megfelel majd a mai igényeknek"

2013.08.03. 07:19
Ajánlom
Augusztus 20-án Erkel utolsó befejezett operáját, az István királyt mutatják be a Margitszigeten. A ritkán hallható mű keletkezési körülményeiről, zenei sajátosságairól, illetve a százharminc éves kézirat modern kottaszöveggé való átírásának nehézségeiről a produkció előkészítésében közreműködő zenetörténészt kérdeztük. INTERJÚ

- Az István királyt a Magyar Királyi Operaház 1884-es megnyitására kérték Erkeltől, az opera azonban nem készült el idejében. Mi volt ennek az oka?

- A premiert hosszas kompozíciós munka előzte meg, a legkorábbi adatok 1874-ből származnak. A több mint tíz éves komponálási időszak egyik oka a szövegkönyv volt, melyet először Molnár György, másodszor Váradi Antal készített, Dobsa Lajos I. István király című tragédiája nyomán. 1880-ig a szerző Molnár librettójából dolgozott, mikor is Váradi Antal a Nemzeti Színház megbízásából átírta, pontosabban újraírta azt. Az új szövegkönyv oly mértékben tér el az előzőtől, hogy a Pesti Napló szerint (1875. június 11.) már elkészült két felvonást és a készen lévő egyéb zenei anyagokat nem, vagy csak igen kis mértékben használhatta fel a későbbiekben Erkel Ferenc. 1880-tól tehát minden bizonnyal újraindult a kompozíciós munka. A késedelem másik oka betegségekhez, szervezési nehézségekhez, szereplőváltásokhoz köthető. Mindenki tisztában volt az opera újszerűségével, hatalmas apparátusával. Az énekes próbák megkezdődtek ugyan az Operaház megnyitása előtt, de a vezetőség bölcsen úgy döntött, hogy még legalább fél év szükséges az opera tökéletes színreviteléhez.

- Meglepő, hogy a nemzeti kultúra eszméjéért lelkesedő 19. században az államalapító, szentté avatott királyról szóló alkotás nem vált az életmű koronájává. Mi áll ennek a hátterében, mennyiben felelős ezért maga a kompozíció? Miért nem emelkedhetett a darab a Bánk bán vagy a Hunyadi László rangjára?

- Az új operára való hosszú várakozást hatalmas siker követte. Bemutatója 1885. március 14-én  volt a Magyar Királyi Operaházban, Erkel Sándor vezényletével. A szerzőt a Bánk bán óta így nem ünnepelték. A sajtó külön kiemelte, hogy több mint tizenötször tapsolták elő az ősz mestert, szűnni nem akaró ováció kíséretében. A korabeli gyakorlathoz képest példátlanul sokáig és sokat játszották az István királyt, és hamar követte ezt az 1896-os millenniumi felújítás. Ekkor már jelentősen megváltozott a mű arculata. Az 1930-as felújításig, s azt követően is egyértelműen a Hunyadi és a Bánk bán szerepelt sikerrel az Operaház színpadán. Hogy nem csatlakozott hozzájuk az István király a mai napig sem, annak több oka van. Jóval nagyobb zenekart mozgósít Erkel az István királyban, mint korábbi operáiban, zenei anyaga is szövevényesebb, a wagneri zenedráma zenei világához közelít. A szövegkönyv sem könnyíti meg az opera azonnali közönségsikerré válását. Nem a nyelvezet korszerűtlensége miatt, amivel a Hunyadinak és a Bánk bánnak meg kellett küzdenie, hanem azért, mert a drámaisága kevés helyet ad a lírának. Hiányoznak az idézhető, könnyen fülbemászó nagyáriák, helyettük egy komplex drámai-zenei folyamat bomlik ki, amely zárt számok nélkül építi jeleneteit nagy együttesekbe torkollva. A zenei hang tehát merőben megváltozott a két említett, népszerű operához képest. Ehhez az utókornak is fel kell nőni, és akkor zenei rangját is elnyeri a mű vélhetően.

- Erkel operáinak esetében - egy idő után legalábbis - többnyire szabályos alkotógárdáról lehet beszélni. Hogyan fest az István király szerzői háttere?

- A szerzői háttér természetesen itt is sokszereplős. Komoly vitákra ad okot már a szerzőség megítélése is. Mivel a bemutató partitúrája túlnyomórészt Erkel Gyula, kis mértékben Erkel Sándor kézírásában maradt fenn, egyesek úgy vélik, az operát Erkel Ferenc és Gyula közös munkájának kellene tekinteni, és ezt a színlapokon is így kellene feltüntetni. Ezt igazolja, hogy Erkel Ferenc ceruzás vázlatai nem egy az egyben kerültek be a végleges formába, sok helyen igen eltér tőle a zenei anyag. Azonban az ellenkezője is igaz, egyértelműen kimutatható, hogy a ceruzás vázlatok nagyon nagy szerepet játszottak a partitúra megalkotásakor, az énekes szólamokban és a hangszerelésben egyaránt. Az idős mester jó ideje már csak felügyelte a kompozíciós munkát, többnyire nem az ő kézírásában maradtak fenn kései művei, a szerzőségét azonban életében sohasem kérdőjelezték meg.

- Az opera, mint a színházi műfajok általában, ki van téve az egyes előadások eszköztárának felszereltségéből, fellépőinek felkészültségéből fakadó változtatásoknak, húzásoknak, betoldásoknak. Erkel művei azonban sokszor ehhez képest is sokat változtak a színpadi gyakorlat során, olyannyira, hogy nem egyszer eltérő szövegváltozatok alakultak ki. Az István király esetében lehet ilyesmiről beszélni, létezik valamiféle ősalak, amit érdemes megkülönböztetni, helyreállítani?

- A nagy siker ellenére a kompozíciós folyamat az István király esetében sem szűnt meg. Először fél órával rövidebb lett az előadás néhány húzás következtében, majd nász-balettel bővült. A sajtó azt is hírül adta, hogy Erkel - a librettistával közösen - az első két felvonás összevonására készül. Ez valójában a szerző halála után, az 1896-os átdolgozásban valósult meg, mikor is kihagyták a teljes első felvonást, mégpedig úgy, hogy a tartalmát István újonnan beiktatott áriájának segítségével foglalták össze a másodikban. A húzások, átdolgozások, betoldások nyomon követhetőek a partitúrából és részben a szólamanyagból is, azonban szétválasztásuk, rekonstruálásuk nem volt könnyű feladat. Célul természetesen az ősalakhoz legközelebbi, de még a szerző irányításával történő változásokat tartalmazó verzió helyreállítását tűztük ki.

- Milyen munkát jelent egy Erkel-opera kottaszövegének előadásra való előkészítése? Egyáltalán miért van erre szükség?

- A kézirat eleve nehezen olvasható, magán viseli a másolók kézjegyeit. Az átdolgozások és húzások során egyre több ceruzás és tintás bejegyzés tarkította a játszó oldalakat, melyek sokat és sokszor változtak. Gyakran kellett lapozni a betoldásokért a játékosoknak, a partitúra átszerkesztettsége is bonyolulttá tette helyenként a tájékozódást. Az előző állapot átfirkálásával létrejött újrahangszerelés sem volt ritka. A korabeli kottaírás több lényeges ponton eltér a maitól, legfőképpen abban, hogy az előjegyzést egy zenei szakasz első ütemében teszi csak ki, a továbbiakban nem. Tekintve azt, hogy Erkel nem riad vissza a 7-b előjegyzéstől sem, a korabeli kézirat olvasása nagyon nehéz. A közreadásnál azzal is szembesültünk, hogy maga a kézirat sem tökéletes, s feltételezhetően jóval több forrás létezett. A zenei artikuláció helyenként a zenekari szólamokban pontosabb volt, mint a partitúrában, és gyakran fedeztünk fel hanghibákat, ritmushibákat is. Ezeket a közreadás során mind korrigáltuk. Ahhoz hogy a 21. században életre keljen egy darab, elengedhetetlenül szükséges annak korszerű, olvasható, nyomtatott verziója.

- Az augusztus 20-i előadás nézői milyen élményre számíthatnak zenei, dramaturgiai szempontból?

- Az énekes és zenekari próbák nagy erőkkel folynak, és készül a látványterv Erkel László (Kentaur) jóvoltából, aki a díszlet- és jelmeztervező is. Az est rendezője Nagy Viktor lesz. A bővített fúvóskarral kiegészült MR Szimfonikusok mellé két kórus is társul az opera igényeihez mérten, az MR Énekkar és a Budapesti Stúdió Kórus. A szólisták között a magyar operaélet legjobbjait hallhatja a közönség ((többek között Bretz Gábort, Wiedemann Bernadettet, Szegedi Csabát és Balczó Pétert). A helyszín (a Margitszigeti Szabadtéri Színpad) és az alkalom megkívánta ugyan a tömörítéseket, ezek azonban dramaturgiai szempontból nem érintik a mű szerkezetét és érthetőségét. A négy felvonás két részben, egy szünettel szólal majd meg, ez a szigeti körülményekhez ideális. A hangzás és a látvány egyaránt megfelel majd a mai igényeknek, és Erkel utolsó operája vélhetően folytatja azt az utat, amelyen a 19. századi premierrel elindult.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Miranda Liu három órán át játszott a zenekarnak, míg megkapta a koncertmesteri széket

Tizenkilenc évesen vált a legfiatalabb hazai koncertmesterré, igaz, meg is dolgozott érte. Miranda Liu még mindig csak huszonkettő, de már kvartettalapító, most pedig egy új kamarazenei fesztivált szervez az ősz beköszöntekor. Ez lesz a New Millennium.
Könyv

Ernest Hemingway ritkán látott családi fotói

Felépítette saját mítoszát: síelt, horgászott, vadászott, bikaviadalokat látogatott, szenvedélyesen érdekelte a háború és fáradhatatlanul kereste a személyes boldogságot. A Nobel-díjas amerikai író, akinek tárgyilagos szikár stílusát sokan próbálják utánozni azóta is, 1899. július 21-én született.
Vizuál

Aki pestiesítette a párizsi divatot

Egyszerű másoló, remek divatérzékű üzletasszony vagy tervezőzseni? Rotschild Klára szalonja a luxust jelentette a harmincastól a hetvenes évekig. Simonovics Ildikó mesélt arról, milyen kihívás összegyűjteni a még megmaradt ruhákat, dokumentumokat és kibogozni a valóságot a legendák és pletykák közül.
Klasszikus

Barokk randevú Gödöllőn

A barokk zenének ad otthont augusztusban a Gödöllői Királyi Kastély, ahol Bach egyik ritkán játszott világi kantátájának színpadi változata és Vivaldi a-moll kettősversenye is elhangzik.
Klasszikus

Amikor Maria João Pires másik zongoraversennyel készült, mint a zenekar

Ma ünnepli 75. születésnapját Maria João Pires, az egyik legjobb Mozart-játékos az elmúlt évtizedekből. Leghíresebb koncertfelvételével köszöntjük őt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház opera

A politika vált a legfőbb beszédtémává. Ennek nem kéne így lennie.

Októberben mutatják be Budapesten Eötvös Péter tizenöt éves operáját, az Angyalok Amerikában. Ennek kapcsán olvasható interjú a világ egyik legkeresettebb operaszerzőjével.
Zenés színház ajánló

A „Hazám, hazám”-áriát is elénekli Ninh Long a Palotakoncerteken

Alig pár hét, és ismét operettslágerektől lesz hangos az Oroszlános udvar, ahol a hagyományokhoz híven idén is megrendezik a műfaj szerelmeseinek nyári ünnepét, a Budavári Palotakoncerteket. A Budapesti Operettszínház jól ismert sztárjai mellett új tehetségek is színpadra állnak, aki óriási lelkesedéssel vetették bele magukat a munkába.
Zenés színház ajánló

Az operettrajongók ünnepe lesz ez a két nap

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 20-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú hallható Auksz Évával, Lombos Pállal, Mits Gergellyel és Vadász Dániellel. Utóbbi a Budavári Palotakoncertek producere, amelyet augusztus 2-án és 3-án rendeznek meg.
Zenés színház előzetes

Jesszumpeppi, az előzetes alapján borzasztónak tűnik a Macskák filmváltozata

Olyan világsztárok főszereplésével jön a Macskák című Lloyd Webber-musical filmváltozata, mint Taylor Swift, Ian McKellen és Judi Dench. Nem tűnik jónak.
Zenés színház magazin

Ezek Renée Fleming kedvenc szopránáriái

Az egyik legnépszerűbb amerikai operaénekes, Renée Fleming hat kedves áriáját gyűjtötte össze. Meglepő, de hiányzik egy nagyon fontos darab a listáról.