Az alábbi cikk szponzorált tartalom, nem a Fidelio szerkesztőségének tagjai írták.
A grófnőt összesen 650 fiatal lány meggyilkolásával vádolták, de soha nem ítélték el. Élete utolsó négy évét saját várában, Csejtén töltötte háziőrizetben. Az, hogy nem született ítélet, jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy elinduljon a mítoszképződés körülötte – rejtélyekkel, titkokkal, találgatásokkal.
Az alkotói gárda a férjét elvesztett, a családját és a vagyont őrző, kiszolgáltatott helyzetében helytálló személyt kívánja rehabilitálni.
Az előadás Báthory Erzsébet rejtélyes történetét mutatja be, stílus- és műfajteremtő formában. Szövegkönyvét Miklós Tibor írta, zenéjét Szomor György szerezte. Az előadást Bagó Bertalan álmodta színre Vereckei Rita díszlet- és Kiss Bori jelmezterveivel, a koreográfus Novák Péter.
„Óriási ambícióval kezdtünk neki a produkciónak anno, egyedülállóan találkoztak össze a magyarországi és határon túli tehetségek, ami további lendületet adott víziónknak. Egy történelmi személyiségen keresztül beszélni a jelen identitásáról mindennél erősebb hatás, bízom benne, hogy jól kamatoztattuk ezt a lehetőséget!” – nyilatkozta az opera-musicalről Novák Péter, aki a darab 2012-es, első bemutatóját is koreografálta.
A darab a főszereplő lényére, személyiségére íródott
Báthory Erzsébet (Fotó/Forrás: Kanyó Béla / Margitszigeti Színház)
„Gyakorlatilag rám írták az alkotók ezt a darabot, ami ritkaság. A vérgrófnőnek tartott asszony legendája életem egyik legmeghatározóbb szerepévé vált. Amikor bő tíz évvel ezelőtt bemutattuk a Margitszigeten Szomor György - Miklós Tibor - Pejtsik Péter alkotását a Báthory Erzsébet musical-operát, akkor ez a mű Bán Teodóra ügyvezető kérésére készült, s a főszerepet kimondottan nekem szánta.
Ebben a szerepben operaénekesi feladatként több mint két és fél oktávos terjedelemben kell képzett technikával hatalmasakat énekelni,
kórussal, nagyzenekarral egy nagyívű kortárs opera-musicalben” – mondta el Benedekffy Katalin.
„A darabbal és a programsorozattal nem titkolt célunk, mélyebb és személyesebb vetületben felfedni és újraértelmezni, történészek segítségével megismerni a kor történelmi eseményeit és Báthory Erzsébet alakját. Párhuzamállítás nélkül, korunkban is hasonló módon fontos a rágalmak, vádaskodások áldozattá válást megelőzni. Szándékunk bemutatni és talán rehabilitálni is a grófnő történelemi NŐ alakját, a valódi oldalát, segítségül hívva az előadás, a kvíz, a Víztoronyban lévő kiállítás és a perjáték adta lehetőségeket” – nyilatkozta Bán Teodóra, a Margitszigeti Színház igazgatója és művészeti vezetője.
Titkok és rejtélyek – Perjáték a kerengőben, kiállítás a Víztorony-kilátóban
Az előadás előtt egy különleges kiegészítő program is várja az érdeklődőket. Június 10-én délután 5 órától az ELTE jogászhallgatókból álló csapata, a Perjátszó Kör a grófnő történetét hiteles történelmi források alapján, szakmailag hitelesen, mégis élvezetesen tárja a nézők elé a színház kerengőjébe. Erre a programrészre az előadásjeggyel rendelkezők regisztrálhatnak a színház weboldalán. A programsorozatot egy, a Margitszigeti Színház által összeállított kiállítás teszi még színesebbé, melyet a teátrum Báthory Erzsébet – Gyilkos vagy áldozat? címmel nyit meg délután fél 7-kor a Margitszigeti Víztorony kiállítótérben.
Bővebb információ a Margitszigeti Színház programjairól itt található, a Báthory Erzsébet előadásra pedig itt lehet jegyet vásárolni.
Támogatott tartalom
Fejléckép: Báthory Erzsébet (fotó/forrás: Kanyó Béla/Margitszigeti Színház)
hírlevél
