Zenés színház

Gyűrűs pár

2017.12.27. 10:12
Ajánlom
A szoprán és a tenor rendszerint párt, sőt mi több, álompárt alkot az operaszínpadon – és ez gyakorta így történik a való életben is. A február 10-i Ring Estély két sztárvendége, Roberto Alagna és Aleksandra Kurzak is szép példa erre.

A mediterrán szenvedély és a szláv líraiság találkozása: félszemmel a bulvár felé sandítva akár így is jellemezhetnénk a szicíliai felmenőkkel rendelkező francia tenorista és felesége, a lengyel muzsikusfamíliából származó szoprán párkapcsolatát, amelyet 2016 novemberében, Wrocławban házasságkötéssel is szentesített a két világjáró énekes. Az egészen bizonyos, hogy

Roberto Alagnával kapcsolatban teljesen indokoltan juthat eszünkbe a szenvedélyesség és a délszaki temperamentum,

hiszen arról annyiféle bizonyságot adott már számunkra az ünnepelt tenor pályafutása. Az olasz és a francia repertoár megannyi nagy tenorszerepének érzelmekben és indulatokban gazdag alakítása éppúgy ezt a túláradó jelenséget tette és teszi mindmáig élményszerűvé, ahogyan a művész egyik-másik emlékezetes „civil” kitörése is alkalmasint ezzel a temperamentummal magyarázandó.

Aleksandra Kurzak és Roberto Alagna

Aleksandra Kurzak és Roberto Alagna (Fotó/Forrás: Kasia Paskuda / Opera Magazin)

Ám Roberto Alagnával kapcsolatban az emlékezetes jelzőt mégis kár lenne az utóbbi esetekre pazarolnunk, elvégre a Pavarotti, Domingo és Carreras diadalmas hármassága nyomában fellépő tenoristanemzedék igazi kiválósága ő. Egy nagy operai örökség letéteményeseként, óriások nyomdokába lépve kezdte meg pályafutását, midőn 1988-ban megnyerte a Pavarotti-énekversenyt, s az előzőleg jószerint autodidakta, korábbi tenorok felvételeiből tanuló fiatalember hamar felnőtt a saját tehetsége által rendelt szerepéhez. Félreismerhetetlen és máig gondosan megőrzött hangszíne, elegáns előadói kultúrája, erőteljes színpadi jelenléte, valamint nem mellesleg nyilvánvaló jóképűsége előbb felívelő pályájú üstökössé, majd az új évezredben a kevés igazi operai állócsillag egyikévé avatta Alagnát.

Robert Alagna

Robert Alagna (Fotó/Forrás: Stella Orion / Opera Magazin)

A szenvedélyes vérmérsékletre rácáfolva, a szerepek és fölkérések közt válogató tenorsztár sokkal inkább hideg, semmint forró fejjel dönt, ha a repertoárjáról van szó. Saját hangjának és előadói alkatának legjobb ismerőjeként

Alagna következetesen kitart az olasz és a francia repertoár mellett:

Don Josétól Kalafig, Gounod operájának Rómeójától Alfano Cyranójáig. Ez utóbbi szerep mindazonáltal már Alagna kísérletező- és fölfedezőkedvét is igazolja, hiszen Domingo mellett leginkább neki köszönhető, hogy néhány éve (új) életre kelt az operaszínpadokon az orráról nevezetes, legendás francia kard- és tollforgató. Igazi határátlépésekre viszont jószerint csak akkor szánja rá magát Robertissimo, ha egészen személyes közelségébe kerül egy-egy opera. Így 2007-ben, a Marseille-i világpremieren elénekelte Vladimir Cosma Marius és Fanny című operájának férfi főszerepét – miután a filmzenéi révén világhírű szerző ezt eleve számára komponálta. És részt vállalt annak az operának a megszületésében is, amely Victor Hugo Egy halálraítélt utolsó napja című tézisregénye nyomán készült, méghozzá a három Alagna fivér, Roberto, Frédérico és a zeneszerző David közös alkotásaként: ez a mű egyébiránt a 2009-es Mezzo Operaverseny programján is ott szerepelt, a debreceni társulat előadásában.

Aleksandra Kurzak

Aleksandra Kurzak (Fotó/Forrás: Kasia Paskuda / Opera Magazin)

Az említett Cosma-opera ősbemutatóján a női főszerep Alagna akkori feleségének, Angela Gheorghiunak, a 2015-ös operaházi Faust Bál díszvendégének jutott: ők ketten, némi megszakítással, bő másfél évtizeden át birtokolták az operai álompár státuszát, ám 2013-ban kapcsolatuk véget ért. Ekkoriban lépett be Roberto Alagna életébe Aleksandra Kurzak, a lengyel szoprán, aki az ezredforduló óta haladt a legnagyobb operaházak – és majdani párja felé. Az operaénekesnő anya és kürtös apa zenei tehetséggel többszörösen megáldott lánya Hamburgban fejezte be énekesi tanulmányait, és karrierje is ott, a hamburgi operában állt gyorsan emelkedő pályára – az ekkortájt szuperszonikus sebességgel induló szláv operaénekesnők egyikeként. Kurzak 2004-ben már a New York-i Metropolitan Operában debütált: a Hoffmann meséi robotbabája, Olympia szerepében. S hogy a MET azóta is rendszeresen fellépteti a bájos megjelenésű énekesnőt, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy

a budapesti Ring Estélyre is New York felől érkezik majd,

ahol is sorozatban hét estén át fog a Bajazzók Neddájaként szerepelni. A szoprán időközben a világ mindahány más fontos és kultikus operaházába eljutott – és visszatért: a londoni Covent Gardenbe, a bécsi és a müncheni Staatsoperbe, a párizsi Bastille és Garnier Operába, és 2010-ben, Gilda szerepében a milánói Scalába is.

Aleksandra Kurzak és Roberto Alagna

Aleksandra Kurzak és Roberto Alagna (Fotó/Forrás: Kasia Paskuda / Opera Magazin)

A New York-i Bajazzók Caniója természetesen Alagna lesz, és néhány nappal Budapest után a pár ugyancsak közösen ad majd koncertet Kurzak hazájában is. Egymásra találásuk óta ők ketten ugyanis jószerint elválaszthatatlanok. Alagna és az ugyancsak egy korábbi énekesházasságból továbblépő Kurzak közös kislánya, Malena 2014 januárjában született, és a pár a fentebb említett wrocławi esküvő előtt és után egyaránt változatlan kedvvel keresi a közös fellépések, a közös szereplés lehetőségét. Az énekes házaspároknak ezt a gyakori elkötelezettségét kettejük esetében nem csupán a pódiumra is átvitt civil kémia nyilvánvaló megléte igazolja, hanem sokak egybehangzó véleménye szerint a két hang, a két előadói kultúra szép összeillése is. Hogy ez valóban így van-e, arról

február 10-én, az operai évad Ring Estélyén

a szerencsések élőben is meggyőződhetnek. Az Erkel Színházban ezen az ünnepi estén mindenesetre két operai sztár és két összeillő ember debütál majd Aleksandra Kurzak és Roberto Alagna személyében.

A cikk eredetileg az Opera Magazin 2017. november-decemberi számában jelent meg. 

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Milyen tempóban játsszuk a Kilencedik szimfóniát?

Őrületesen gyors Kilencediket játszott az Óbudai Danubia Zenekar a Zeneakadémián, egy órán belül végeztek a szimfóniával. Beethoven nem forog a sírjában, sőt, valószínűleg ezzel lenne elégedett.
Könyv

Könyvek selejtezése miatt támadják a rendrakási szakértőt

Marie Kondo itthon is ismert módszere „forradalmasította a rendrakást”, a könyvekkel kapcsolatos tanácsai miatt azonban világszerte felháborodtak a könyvmolyok. Valóban csak azok a könyvek kellenek, amelyek örömöt hoznak az életünkbe? Vagy az irodalom ennél összetettebben működik? Tekinthető a könyv pusztán tárgynak? Kell-e selejtezni a könyveket?
Plusz

A füttyművészet Paganinije: Hacki Tamás 75 éves 

Hacki Tamás füttyművész, a fütyülés Paganinijének is nevezett orvosprofesszor február 18-án lesz hetvenöt éves. 
Tánc

Most már ilyen is van: férfi spicc-cipő

A nemi egyenlőség kérdése a balettet is utolérte: egyre több férfi vágyik új magasságokba, néhányan már spicc-re is felmerészkednek.
Klasszikus

Már lehet jelentkezni a Virtuózok ötödik évadába

A Virtuózok következő, Kamara Virtuózok elnevezésű ötödik évadába február 15-től jelentkezhetnek olyan muzsikáló csoportok, amelyekben családtagok és iskolatársak, barátok, tanár-diák kapcsolatok mutatkoznak meg a klasszikus zenén keresztül.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Zenés színház opera

Vízzel árasztják el a színpadot a Gioconda premierjén

Meg a többi előadáson is. Velence csatornái vizes valójukban elevenednek meg Almási-Tóth András rendezésében, amely Ponchielli legsikerültebb művét állítja színpadra 2019. február 22-én az Erkel Színházban.
Zenés színház kritika

„Mindig ott van a Callas, akinek meg kell felelnem”

Itthon is vetítik a Maria Callasról szóló dokumentumfilmet. Kiderül, hogy a díva közelebbről is díva, a végzetnél pedig nincs hatalmasabb.
Zenés színház magazin

A nép dívája: Renée Fleming 60 éves

Születésnapot ünnepel Renée Fleming, akinek hangját az opera mellett filmekben is gyakran hallani, és nálunk is koncertezett már.