Zenés színház

"Ha a kortárs szitokszó lett, arról csakis magunk tehetünk"

2017.01.30. 09:03
Ajánlom
A Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának dékánjával, Tóth Péter zeneszerzővel legújabb alkotásai kapcsán beszélgettünk kortárs művészetről, Pucciniről és a kóruszene művészeti nevelésben betöltött szerepéről.
Tóth Péter

Tóth Péter

– Az elmúlt évben tizenhárom bemutatód volt. Melyik műfaj áll hozzád a legközelebb?

– Bemutatták egy meseoperámat, készítettem egy 56-os zenekari művet, egy karácsonyi kantátát, elhangzott három kamaradarabom és számos kórusművem. Ezek a premierek nagyon fontosak a számomra, és igyekszem számon tartani, hogy mi mikor és hol hangzik el. A megírt és az előadott darabok számát tekintve az elmúlt néhány évet – 80-100 elhangzással évenként – igazán sikeresnek mondhatom. Külön öröm, hogy ezeket a bemutatókat nem nekem kellett elősegítenem. Legutóbb egy holland együttes keresett meg, hogy hallották egy művemet az interneten, és szeretnének előadni. Sok műfajban dolgozom, amik szinte egyenrangúan vannak jelen az életemben, de úgy alakult, hogy a kórusművek a legjellemzőbbek.

– Pályád elején tartózkodtál a vokális alkotásoktól. Mi történt?

- Korábban sem a dalok, sem az opera nem érdekeltek, de a kóruszenével kapcsolatban talált meg az az élmény, hogy egy együttes lelkesedett azért, amit alkottam, ez pedig engem is tovább inspirált. Az első kórusművemet a debreceni kórusversenyre írtam, most pedig már olyan együttesek felkérésére komponálok, mint a Marczibányi téri Kodály Iskola Leánykara vagy a Nyíregyházi Cantemus Kóruscsalád.

Fontos a felkérés, de csak akkor vállalok el valamit, hogyha az találkozik a belső elképzeléseimmel.

Petrovics Emil jóvoltából dolgozni kezdtem az Operában is előbb dramaturgként, majd rendezőasszisztensként, egy súgólyukból végigkövetett Manon Lescaut- előadás után előttem is lehullottak azok a falak, amelyek távol tartják az operától a közönség egy részét.

– Mi lehetett az oka ennek az ellenszenvnek?

– Ennek köze van ahhoz a kortárs magyar vokális zenéhez, amit mondjuk a 70-es, 80-as évek képviseltek. Azt gondolom, hogy a dallamosságot még akkor is fenn kell tartani, ha a megvalósítás egyébként igazodik a kor standardjaihoz. A beszédmód lehet, hogy más, de amit el akarunk mondani, a gesztus, az irány egy és ugyanaz több száz éve.

Ha a kortárs szitokszó lett, arról csakis magunk tehetünk.
Tóth Péter

Tóth Péter

– Van valamiféle hagyomány vagy példa, amit tudatosan követsz?

Puccini. Nem tudom őt megfejteni, és ez bosszantó.

Nem tudok rájönni a titkára annak a fantasztikus dallamvezetésnek, hangszerelésnek, amit ő alkalmazott. Izgat, ahogy az egyik ütemből nem lehet feltétlenül megmondani az utána következőt. Ha valamit, akkor ezt a természetességet szeretném egyszer én is elérni, hogy úgy következzenek a hangok egymás után, hogy azok bár váratlanok, mégis odaillőek, és kellemesek a fülnek. Hogy a hallgató azt érezze: Aha, nem is lehetne másként.

– Tavaly fejezted be egy nagyobb lélegzetű művedet. Erről mit lehet tudni?

– A Tóték című opera egy abszurd történetet dolgoz fel, bizonyos pontokon a popularitás határát súrolva. Az ötletgazda László Boldizsár volt, a csapat pedig ugyanaz, akikkel az Árgyélus királyfit készítettem. A darab érdekli a Magyar Állami Operaházat, ennek megfelelően alakítottam egyfelvonásosra a művet, a bemutatót 2018-ra tervezzük. Van egy másik történet is, a Cyrano de Bergerac, ami egyelőre csak ötletszinten foglalkoztat. Roxane konfliktusa érdekel, aki egyszerre vonzódik a fiatal férfitesthez és az érett férfi gondolkodásához.

Tóth Péter és Gyüdi Sándor az Árgyélus királyfi próbáján

Tóth Péter és Gyüdi Sándor az Árgyélus királyfi próbáján

– Alkotói tevékenységed mellett a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának dékánja vagy. Hogyan látod a fiatalokat és a város kulturális életét?

– Rendszerint próbálom szorosabb együttműködésre fogni a zenekart, a színházat és a város kórusait és közben a klasszikus zene presztízsét fenntartani. Jó az együttműködés, Szeged pedig nagyon nyitott város. A fiatalokkal kapcsolatban egy történetet szeretnék elmesélni. Petrovics Emil beszélt valamiről, majd tett egy megjegyzést Bartók Hegedűversenyével kapcsolatban, ami nekem új információ volt. Ő és az évfolyamtársaim is kérdő szemekkel néztek rám, én pedig majd elsüllyedtem szégyenemben, az óra után pedig siettem a könyvtárba. Ezt ma tanárként ritkán élem át.

Amikor a sok-sok hiányt tapasztalom a hallgatókban, elgondolkodom, vajon mit rontottunk el mi, tanárok.

Vagyunk-e olyan erős egyéniségek, akik akkor is hatni tudnak, ha pusztán néznek? A fiatalokat arra kell megtanítanunk, hogy higgyenek magukban, és közben kételkedjenek mindenben. Ha ezt egészséges összhangban tudják tartani, akkor van remény.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

„A hagyományos koncerteknek egyszer csak vége lesz” – Beszélgetés Tihanyi László és Horváth Balázs zeneszerzőkkel

Mindketten régóta részt vesznek az UMZE Kamaraegyüttes és Egyesület munkájában, a jövő évadban ismét játssza is darabjaikat a zenekar. Tihanyi László és Horváth Balázs a jövő évi koncertek mellett a kortárs zene népszerűsítéséről is mesélt, és arról, hogyan vezényli egy komponista a saját művét.
Színház

Bezárja kapuit az Átrium

A színház a Facebook-oldalán jelentette be, hogy a támogatások hiánya olyan helyzetbe sodorta őket, amelyben az intézmény fenntartását nem tudják megoldani.
Színház

Feminista tragikomédiából a náci Németországba

A kisvárdai tartózkodásom harmadik napjára elárasztottak az olyan „elintézésre váró”, kulturális tevékenységhez csak lazán kapcsolódó ügyek, mint a másnap hajnali taxi intézése, vagy a megfelelő mennyiségű és hőmérsékletű víz beszerzése. Erőfeszítéseimet ugyan csak részben koronázta siker, de legalább maradt időm lélekben felkészülni az esti két előadásra.
Plusz

Több mint 440 ezer látogató után újabb különleges koncertekkel vár a Magyar Zene Háza

Januári megnyitása óta nagy érdeklődés kísérte a Magyar Zene Háza programjait, koncertjeit, műfaji korlátokat lebontó zenei eseményeit. Ősszel újabb látványos kiállítással, határokat feszegető koncertekkel, valamint különleges programokkal várja a látogatókat a Ház.
Vizuál

Gondolán érkezik Kolodko Mihály legújabb miniszobra

Nem példanélküli, hogy a gerillaszobrász miniatűr alkotásai külföldön bukkannak fel – ezúttal egészen az olaszországi Velencéig kell utaznunk az új szoborért.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház videó

Melis György születésnapjára

1923. július 2-án született Melis György, a 20. század egyik legjelentősebb baritonja. A kerek évfordulót megelőzően néhány remek felvételével emlékezünk az énekesre.
Zenés színház hír

Fiatal énekesek szerepelnek a magyar-amerikai operaprodukcióban

Mozart Az álruhás kertészlány című operáját mutatja be koprodukcióban a Magyar Állami Operaház és a San Diegó-i Opera Neo. A produkció július 1-jén, egy alkalommal Budapesten is látható, majd az augusztusi, amerikai premier után 2023-ban kerül ismét színre.
Zenés színház ajánló

Ismét a zenés színházat ünnepli Debrecen

Második alkalommal rendezi meg a Debreceni Ünnepi Játékokat az idén ötéves Coopera. A július 31. és augusztus 15. között zajló rendezvénysorozat középpontjában a zene, a színház és az opera áll.
Zenés színház hír

Súlyosan megsérült a Budapesti Operettszínház egyik táncosa a terézvárosi házomlásnál

Június 27-én, a reggeli órákban leomlott egy ház tetőszerkezete a 6. kerületi az Aradi utca és Jókai utca sarkán. A leeső szerkezeti elemek a Jókai utcára zuhantak, maguk alá temetve a Budapesti Operettszínház egyik táncművészét, aki éppen próbára tartott.
Zenés színház interjú

„A lelkem mélyén musicaltáncos vagyok” – interjú Kapitány Dorottyával

A balettkar oszlopos tagjaként Kapitány Dorottya az elmúlt években a Budapesti Operettszínház csaknem összes darabjában látható volt, tavasszal pedig egészen új szerepben próbálhatta ki magát: a Jekyll és Hyde koreográfus-asszisztensi feladatait látta el. Az indulásról, a háttérben zajló folyamatokról és az új feladatkörről is beszélgettünk.