Zenés színház

"Ha egy nő szerelmes, nem törődik az emancipációval"

2016.01.28. 14:40
Ajánlom
Eszenyi Enikő rendezésében január 21-én mutatta be a prágai Nemzeti Színház Rossini egyik kevéssé ismert operáját, a Hamupipőkét. Abban a szerencsében volt részünk, hogy betekinthettünk a készülő előadás próbafolyamatába, már a véghajrában.

Prága gyönyörű. Megérti az ember Eszenyi Enikőt, aki már hatodjára tér ide vissza rendezni. Azonban korábbi prágai sikerei ‒ a Sok hűhó semmiért, a Tévedések vígjátéka, a Vízkereszt, vagy amit akartok, A kertész kutyája, valamint a Tóték ‒ után Rossini művével új tűzkeresztségen esett át a tapasztalt rendezőnő: a mostani az első operarendezése. Zenés rendezések szép számmal állnak már a háta mögött, az opera azonban általában nehezen adja meg magát, hiszen mindig kérdés: a történetmesélés vagy a tökéletesen megformált zenei ívek és a partitúra sérthetetlensége fontosabb-e.

Hamupipőke

Hamupipőke (Fotó/Forrás: Szkárossy Zsuzsa)

A kérdésre, hogy hogyan alakult ki a darab szereposztása, Eszenyi Enikő így válaszolt: „Amikor erről beszélgettünk az igazgatónővel, azt mondtam neki, hogy nagyon szeretnék egy fiatal csapatot. Habár a Hamupipőke az egyik legcsodálatosabb Rossini-mű, nem játsszák gyakran, mert énektechnikailag nagyon nehéz és szükségesek hozzá a megfelelő kvalitású énekesek, amit vendégénekes nélkül ritkán tudnak megoldani a társulatok. Nekem most olyan szerencsém volt, hogy sikerült egy ukrán sztárt megnyerni, de a szereposztásban van üzbég, német és görög énekes is.”

Eszenyi Enikő valószínűleg Rossini példáját követte, aki már operája bemutatásakor kikötötte, hogy minden fantasztikus elemet mellőzni kell a cselekményből. De hogy lehet varázstalanítani egy ilyen mesét, aminek legfőbb lényege mégiscsak a varázslatokban rejlik?

Például úgy, ahogy azt Eszenyi teszi, amikor az egész történetet egy külvárosba helyezi, ahol Hamupipőke két mostohanővérével és apjával egy konténerből kialakított alkalmi szállásban él. Aki nem ismeri a librettót, annak már itt furcsa lehet a Grimm-meséhez képest az anya helyett az apa, Don Magnifico jelenléte. (A későbbiekben számos ilyen eltéréssel találkozunk, amelyekről kiderül, hogy Rossini, illetve Jacopo Ferretti szövegkönyvíró invenciói). Az apa itt stílusosan egy jégkorongszurkoló, a lánytestvérek ‒ Clorinda és Trisbe ‒ pedig plasztikázott, túlsminkelt plázacicák. Hogy ez mindenkinek egyértelmű legyen, egyiküknek kitömött melle, míg a másiknak kitömött feneke van. Velük ellentétben az operajátszás egyik nagy üdvöskéje, a következő Netrebkóként is emlegetett, csodálatos hangú Lena Belkina Hamupipőke szerepében a természetes szépség megtestesítője.

Hamupipőke

Hamupipőke (Fotó/Forrás: Szkárossy Zsuzsa)

A kontraszt nem véletlen, hiszen Eszenyi Enikő éppen erre szeretett volna rámutatni:

a mi egyszerű Hamupipőkénk a saját identitásával is sikeres tud lenni.

Önmaga marad akkor is, amikor a többi lány erősen változtat a küllemén. Ő könyvet olvas, művelődik, ám amikor ahhoz van kedve, ő is szeretne szép lenni, bálba menni, csak nem utánoz másokat. Okos lány. De ha egy nő szerelmes, nem törődik az emancipációval” – fogalmazott.

A természetesség versus mesterkéltség ellentételezés végigvonul az előadáson. Van itt (még Rossini ötlete alapján) hercegnek beöltöztetett, szőke, hosszú parókát viselő szolga-figura; a média világának eltúlzott parafrázisa, amikor a férfikar a sztárokat megrohamozó fotós és újságíró hadsereggé változik; a lányokat egy berendezett stúdióban fotózó herceg és még számtalan ötletes megoldás. Aki galambokat vár, az is megkapja a magáét, azzal a kis csellel, hogy itt a Juronics Tamás által koreografált táncosok önálló életre keltett kézfejeiből bontakoznak ki. Mindennek Kentaur bátor és igazán újszerű díszlete ad keretet sok-sok tükörrel (hogy értsük a tükörtartást), vetítéssel, vagy a hintót szintén Rossini ötlete nyomán helyettesítő limuzinnal, amit –egészen elképesztő látványt nyújtva – orral lefelé, felülről repül be a színpadra.

Hamupipőke

Hamupipőke (Fotó/Forrás: Szkárossy Zsuzsa)

Eszenyi Enikő az énekesekkel közös munkáról elárulta: „Nagyon jó volt velük dolgozni. Most, ahogy a próba után sétáltunk a Hamupipőkét alakító Lena Belkinával, meséltem neki az egyik nagy élményemet, amikor Szentpéterváron láttam Komlósi Ildikót énekelni A trubadúrban, mire ő azt válaszolta, hogy neki éppen ő a kedvenc énekese. Nagyon jó dolog, hogy a világban összeérnek ezek a szálak. Itt, Csehországban dolgozom egy világhírű fiatal énekesnővel, aki Ukrajnából származik, neki pedig egy magyar énekesnő a kedvence.” Eszenyi Enikő utólag azt is elárulta, premierajándékként az előadásban is szereplő rubik-kockákkal lepte meg az énekeseket.

A Hamupipőke díszleteit Kentaur, a jelmezeket Bianca Imelda Jeremias, a világítást pedig a Vígszínház fővilágosítója, Csontos Balázs tervezte, a koreográfus Juronics Tamás, Eszenyi Enikő munkatársa pedig Szabó G. László volt.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Így kell dolgozni, így kell élni” – Tallér Zsófiára emlékezünk

A Fidelio felkérésére Tallér Zsófia három egykori tanítványa – ahogy ő fogalmazott, Petrovics unokák – emlékezik a fiatalon elhunyt Erkel-, Bartók–Pásztory-, Fonogram-, valamint Artisjus-díjas zeneszerzőre.
Plusz

Új kutatás bizonyítja a komolyzene felszabadító hatását

A válaszadók 82 százaléka érzi úgy, hogy a komolyzene megnyugtatja, 67 százalékukat pedig inspirálják a klasszikus dallamok - derül ki a Liszt Ferenc Kamarazenekar megbízásából készült reprezentatív felmérés adataiból.
Zenés színház

Orfeum a háború árnyékában – interjú Laki Péterrel

Laki Péter 2012 óta számos szerepben bizonyított már a Budapesti Operettszínházban, legutóbb a Marica grófnő Zsupánjaként láthatta őt a közönség. Ezúttal az operettirodalom egyik legismertebb darabja, a Csárdáskirálynő Bónijaként áll a nézők elé – online. Az elmúlt időszakról, a zene iránti szeretetéről és az előadás történelmi hátteréről beszélgettünk.
Klasszikus

Várjon Dénes szólóestjével folytatódik az MVM Koncertek

A Kossuth-díjas zongoraművész live-streaming módon közvetített koncertjét április 20-án tartják Zeneakadémia Nagytermében.
Vizuál

Ilyen volt a karantén nyolc képzőművész szemével

Vírushelyzet alatt készült kortárs műveket mutat be a MANK Karantén-naplók címmel. Az új online kiállításon a művészek naplószerűen fogalmazzák meg hogyan hatott életükre, gondolkodásukra a vírus és az elmúlt egy év.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Orfeum a háború árnyékában – interjú Laki Péterrel

Laki Péter 2012 óta számos szerepben bizonyított már a Budapesti Operettszínházban, legutóbb a Marica grófnő Zsupánjaként láthatta őt a közönség. Ezúttal az operettirodalom egyik legismertebb darabja, a Csárdáskirálynő Bónijaként áll a nézők elé – online. Az elmúlt időszakról, a zene iránti szeretetéről és az előadás történelmi hátteréről beszélgettünk.
Zenés színház gyász

89 évesen elhunyt Szabó Rózsa operaénekes

Lukács Ervin Kossuth-díjas karmester özvegye, Szabó Rózsa magánénekes halálhírét a Magyar Állami Operaház közölte.
Zenés színház gyász

Elhunyt Szalay Miklós, az Operaház egykori karigazgatója

Szalay Miklóst néhány nappal 86. születésnapja előtt érte a halál – tudatta az Operaház.
Zenés színház hír

Pályakezdő operaénekeseknek hirdet bel canto mesterkurzust és énekversenyt a Coopera

Molnár Levente Liszt-díjas bariton ötlete nyomán Musicum Laude címmel bel canto mesterkurzust hirdet a Coopera. A nyári képzést egy énekversennyel egybekötött gála zárja majd szeptemberben.
Zenés színház ajánló

Ajándék előadásokkal kedveskedik nézőinek a Madách Színház

Ismét műsorra tűzi népszerű online előadásait a Madách Színház, a zenés beszélgetéseket bárki ingyenesen megtekintheti. A SzínpadON produkciói szerda esténként láthatóak, az alkotók így szeretnének egy kis színházat visszacsempészni az emberek életébe.