Zenés színház

"Ha egy nő szerelmes, nem törődik az emancipációval"

2016.01.28. 14:40
Ajánlom
Eszenyi Enikő rendezésében január 21-én mutatta be a prágai Nemzeti Színház Rossini egyik kevéssé ismert operáját, a Hamupipőkét. Abban a szerencsében volt részünk, hogy betekinthettünk a készülő előadás próbafolyamatába, már a véghajrában.

Prága gyönyörű. Megérti az ember Eszenyi Enikőt, aki már hatodjára tér ide vissza rendezni. Azonban korábbi prágai sikerei ‒ a Sok hűhó semmiért, a Tévedések vígjátéka, a Vízkereszt, vagy amit akartok, A kertész kutyája, valamint a Tóték ‒ után Rossini művével új tűzkeresztségen esett át a tapasztalt rendezőnő: a mostani az első operarendezése. Zenés rendezések szép számmal állnak már a háta mögött, az opera azonban általában nehezen adja meg magát, hiszen mindig kérdés: a történetmesélés vagy a tökéletesen megformált zenei ívek és a partitúra sérthetetlensége fontosabb-e.

Hamupipőke

Hamupipőke (Fotó/Forrás: Szkárossy Zsuzsa)

A kérdésre, hogy hogyan alakult ki a darab szereposztása, Eszenyi Enikő így válaszolt: „Amikor erről beszélgettünk az igazgatónővel, azt mondtam neki, hogy nagyon szeretnék egy fiatal csapatot. Habár a Hamupipőke az egyik legcsodálatosabb Rossini-mű, nem játsszák gyakran, mert énektechnikailag nagyon nehéz és szükségesek hozzá a megfelelő kvalitású énekesek, amit vendégénekes nélkül ritkán tudnak megoldani a társulatok. Nekem most olyan szerencsém volt, hogy sikerült egy ukrán sztárt megnyerni, de a szereposztásban van üzbég, német és görög énekes is.”

Eszenyi Enikő valószínűleg Rossini példáját követte, aki már operája bemutatásakor kikötötte, hogy minden fantasztikus elemet mellőzni kell a cselekményből. De hogy lehet varázstalanítani egy ilyen mesét, aminek legfőbb lényege mégiscsak a varázslatokban rejlik?

Például úgy, ahogy azt Eszenyi teszi, amikor az egész történetet egy külvárosba helyezi, ahol Hamupipőke két mostohanővérével és apjával egy konténerből kialakított alkalmi szállásban él. Aki nem ismeri a librettót, annak már itt furcsa lehet a Grimm-meséhez képest az anya helyett az apa, Don Magnifico jelenléte. (A későbbiekben számos ilyen eltéréssel találkozunk, amelyekről kiderül, hogy Rossini, illetve Jacopo Ferretti szövegkönyvíró invenciói). Az apa itt stílusosan egy jégkorongszurkoló, a lánytestvérek ‒ Clorinda és Trisbe ‒ pedig plasztikázott, túlsminkelt plázacicák. Hogy ez mindenkinek egyértelmű legyen, egyiküknek kitömött melle, míg a másiknak kitömött feneke van. Velük ellentétben az operajátszás egyik nagy üdvöskéje, a következő Netrebkóként is emlegetett, csodálatos hangú Lena Belkina Hamupipőke szerepében a természetes szépség megtestesítője.

Hamupipőke

Hamupipőke (Fotó/Forrás: Szkárossy Zsuzsa)

A kontraszt nem véletlen, hiszen Eszenyi Enikő éppen erre szeretett volna rámutatni:

a mi egyszerű Hamupipőkénk a saját identitásával is sikeres tud lenni.

Önmaga marad akkor is, amikor a többi lány erősen változtat a küllemén. Ő könyvet olvas, művelődik, ám amikor ahhoz van kedve, ő is szeretne szép lenni, bálba menni, csak nem utánoz másokat. Okos lány. De ha egy nő szerelmes, nem törődik az emancipációval” – fogalmazott.

A természetesség versus mesterkéltség ellentételezés végigvonul az előadáson. Van itt (még Rossini ötlete alapján) hercegnek beöltöztetett, szőke, hosszú parókát viselő szolga-figura; a média világának eltúlzott parafrázisa, amikor a férfikar a sztárokat megrohamozó fotós és újságíró hadsereggé változik; a lányokat egy berendezett stúdióban fotózó herceg és még számtalan ötletes megoldás. Aki galambokat vár, az is megkapja a magáét, azzal a kis csellel, hogy itt a Juronics Tamás által koreografált táncosok önálló életre keltett kézfejeiből bontakoznak ki. Mindennek Kentaur bátor és igazán újszerű díszlete ad keretet sok-sok tükörrel (hogy értsük a tükörtartást), vetítéssel, vagy a hintót szintén Rossini ötlete nyomán helyettesítő limuzinnal, amit –egészen elképesztő látványt nyújtva – orral lefelé, felülről repül be a színpadra.

Hamupipőke

Hamupipőke (Fotó/Forrás: Szkárossy Zsuzsa)

Eszenyi Enikő az énekesekkel közös munkáról elárulta: „Nagyon jó volt velük dolgozni. Most, ahogy a próba után sétáltunk a Hamupipőkét alakító Lena Belkinával, meséltem neki az egyik nagy élményemet, amikor Szentpéterváron láttam Komlósi Ildikót énekelni A trubadúrban, mire ő azt válaszolta, hogy neki éppen ő a kedvenc énekese. Nagyon jó dolog, hogy a világban összeérnek ezek a szálak. Itt, Csehországban dolgozom egy világhírű fiatal énekesnővel, aki Ukrajnából származik, neki pedig egy magyar énekesnő a kedvence.” Eszenyi Enikő utólag azt is elárulta, premierajándékként az előadásban is szereplő rubik-kockákkal lepte meg az énekeseket.

A Hamupipőke díszleteit Kentaur, a jelmezeket Bianca Imelda Jeremias, a világítást pedig a Vígszínház fővilágosítója, Csontos Balázs tervezte, a koreográfus Juronics Tamás, Eszenyi Enikő munkatársa pedig Szabó G. László volt.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Igazi Angyal volt” – Emlékezések Kurtág Mártára

Fischer Iván és Keller András a Slipped Disc hasábjain búcsúztak a múlt héten elhunyt zongoraművésznőtől, Kurtág György alkotótársától.
Vizuál

Rekordok dőltek a Virág Judit Galéria árverésén

Kádár Béla Concertina című festménye 110, valamint Schönberger Armand Abszintivók című festménye 85 millió forintos eladási árával életműrekordot döntött a Virág Judit Galéria őszi árverésén.
Klasszikus

Ilyen érzés volt egyetlen európaiként hallgatni a Concerto Budapest koncertjét Kínában

Szürreális és tanulságos élmény volt, de emlékezetes volt az este Fucsouban a zenekar azon tagjai számára is, akik a koncert előtt egy vörös szőnyegen sétáltak Jackie Chan-nel.
Klasszikus

Hangverseny Kocsis Zoltán emlékére

Maurice Ravel, Frédéric Chopin és Kovács Zoltán egy-egy művével emlékeznek Kocsis Zoltán zongoraművészre, karmesterre és zeneszerzőre halála évfordulóján a Nemzeti Filharmonikusok.
Klasszikus

Íme a februári Beethoven-maraton teljes programja!

Forradalmi, látnoki, zseni – a klasszikus zene örök csillagát, Ludwig van Beethovent ünneplik a Müpa, a BFZ és a magyar zenei élet legmeghatározóbb muzsikusai 2020. február 2-án, a zeneszerző születésének 250. évfordulóján. Az igazi fanatikusok 11 órán át hallgathatják a zeneszerző-óriás műveit.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

A ruha is teszi az embert – így öltözködjünk az Operába

Az Opera a zene szentélye, ahová nem mindegy, milyen lélekkel és milyen külsőségek szerint lépünk be. Az Opera Magazin új rovatában az öltözködés és az illem szigorú és szelíd szabályainak sűrűjében segít eligazodni. Schiffer Miklóst kérdeztük.
Zenés színház ajánló

Ilyen már rég volt: operettet mutat be a Víg

Október 26-án, szombaton tartja a Vígszínház a Mágnás Miska premierjét Eszenyi Enikő rendezésében. Utoljára húsz éve tűztek műsorra operettet.
Zenés színház videó

Gyerekek adják elő az István, a királyt

Elindult az „István, a király iskolába megy” program. A legendás rockopera emblematikus főszereplői – Varga Miklós, Vikidál Gyula, Feke Pál, Vadkerti Imre – kisfilmben biztatnak jelentkezésre.
Zenés színház interjú

A punktól az opera felé – Kérdések és válaszok az operajátszásról

Új sorozat indult az Opera Magazinban, amelyben a színházi szakma képviselői beszélnek arról, szerintük hogyan érdemes operát játszani, mitől jó egy előadás, valamint mivel lehet megszólítani a fiatalokat és megtartani az idősebbeket. Az első részben Kiss Eszter Veronika és Fáy Miklós kritikusokat kérdezték.
Zenés színház ajánló

A János vitéz az Operettszínházban – negyven év után

Kacsóh Pongrác daljátéka, a János vitéz novemberben tér vissza a Budapesti Operettszínház színpadára. Szeptember 30-án sajtónyilvános olvasópróbával vette kezdetét a munka, ahol számos érdekesség kiderült az előadásról és az alkotógárdáról.