Zenés színház

„Ha így is lehet, akkor ne mondja senki, hogy az operettnek befellegzett” – búcsúztasd az óévet A Répakirállyal Budaörsön!

2025.12.01. 10:55
Megosztom
Nagy sikerű új előadásával zárja az évet a Budaörsi Latinovits Színház, december 31-én este Offenbach társadalomkritikával és humorral átitatott operettjét, A RÉPAKIRÁLY-t tűzik műsorra. A 2025/26-os évad első nagyszínpadi bemutatóját már a premieren ováció és vastaps fogadta, Kovalik Balázs rendezése pedig azóta is nagy népszerűségnek örvend. Az év utolsó estéjén a zöldségek és gyümölcsök, képregényhősök és politikusok, cinkos összekacsintások és fülbemászó dallamok, na meg a sok-sok humor mellé egy pohár pezsgőt is kapnak a nézők.

A Budaörsi Latinovits Színház fennállásának eddigi legnagyobb volumenű előadását állította színpadra idén ősszel. Jacques Offenbach 1872-ben bemutatott művét, a Le roi Carotte című operettet Kovalik Balázs rendező Ari-Nagy Barbara dramaturggal, Závada Péter dalszövegíróval és Furák Péter zenei vezetővel dolgozta át. Az alkotók a mai viszonyokra ültették át A Répakirályt, jelentősen átformálva az eredeti szöveget, így hozva közelebb a darab groteszk világát a mai kor emberéhez. Az eredmény egy a társadalmi visszásságokat és a mindenkori politikai elit gyarlóságait éles kritikával illető, a közélet abszurdba hajló jelenségeire fergeteges humorral reflektáló és megannyi izgalmas és váratlan kulturális utalással játszó „kortárs operett” lett.

„Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.” – írta az előadásról Turbuly Lilla, a Magyar Narancs kritikusa, ezekkel a sorokkal zárva elemzését: „Operett, szatíra, abszurd mese.

Kovalik Balázs rendezése fokozatosan fogadtatja el a nézővel, hogy itt mindent lehet.

A bravúr, hogy egy idő után ezt el is hisszük, és ebből a műfaji és stiláris sokféleségből nem valamiféle zavaros keverék, hanem magával ragadó, életteli előadás születik. Ha így is lehet, akkor ne mondja senki, hogy az operettnek befellegzett.”

Repakir1-105357.jpg

Jelenet A RÉPAKIRÁLY-ból (Fotó/Forrás: Borovi Dániel / Budaörsi Latinovits Színház)

A közel 150 éves mű ráadásul bizonyos értelemben véve magyarországi ősbemutató, hiszen a nézők korábban még sosem hallhatták magyarul. Az elkészült magyar változat mind szövegében, mind vizuális megvalósításban elrugaszkodik az offenbachi világtól, kihasználva a műfaj azon tulajdonságát, hogy bátran nagyítja fel a különböző társadalmi jelenségeket. Az alkotók ugyanakkor arra törekedtek, hogy minden aktualizálás ellenére hűek maradjanak az alaptörténethez.

Az alapszituáció szerint XXIV. Fridolint (Sas Zoltán) a kabinet nem tartja túl jó uralkodónak, mert például kultúrára, de főleg saját kedvteléseire szórja a pénzt, törvényszerű tehát, hogy megbuktassák. A helyére egy igazi gyökér, egy sárgarépa (Mertz Tibor) ül, akit – bár egyértelmű, hogy alkalmatlan a feladatára – valamilyen érthetetlen okból isteníteni kezd a nép. A Répakirály élvezi az életet Kunigunda hercegnő (Szőts Orsi) társaságában, a korábbi uralkodó pedig két kísérőjével menekülni kényszerül. Robin (Juhász Vince) és a fiúnak öltözött Rosé (Szaplonczay Mária) őrült kalandokba keverednek, de ahogyan egy operettől elvárható, a végén minden jóra fordul. Vagy mégsem?

„A RÉPAKIRÁLY története végtelenül abszurd, de

mint minden jó abszurd mű, pont ezáltal sokkal többet és sokkal direktebb módon mond rólunk, mint realisztikusabb megközelítés esetén tehetné.

(…) Érdemes minél előbb megnézni az előadást!” – írta az előadásról Kondor Kata, a Fidelio kritikusa.

Repakir2-105357.jpg

Jelenet A RÉPAKIRÁLY-ból (Fotó/Forrás: Borovi Dániel / Budaörsi Latinovits Színház)

Az elfonnyadt Répakirály, az öntudatára ébredő Fridolin és minden hű és kevésbé hű alattvaló egy pezsgős koccintással egybekötött, rendhagyó szilveszteri előadásra hívja a közönséget december 31-én este.

A RÉPAKIRÁLY címszerepében Mertz Tibort láthatják a nézők, partnerei pedig Sas Zoltán, Böröndi Bence, Szaplonczay Mária, Juhász Vince, Szőts Orsi, Spolarics Andrea, Fröhlich Kristóf, Bregyán Péter, Bohoczki Sára, Chován Gábor, Ilyés Róbert, Bognár Anna, Gellért Dorottya és Kerek Dávid.

További részletek az előadásról itt érhetők el.

Jegyek a szilveszteri előadásra itt kaphatók. >>>

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Jelenet A RÉPAKIRÁLY-ból (fotó/forrás: Borovi Dániel / Budaörsi Latinovits Színház)

Eljött a gyökérség kora – 15 sor színház

Kapcsolódó

Eljött a gyökérség kora – 15 sor színház

„A RÉPAKIRÁLY története végtelenül abszurd, de mint minden jó abszurd mű, pont ezáltal sokkal többet és sokkal direktebb módon mond rólunk, mint realisztikusabb megközelítés esetén tehetné.” A következő rövid írás a Budaörsi Latinovits Színház előadásáról szól.

Egy sárgarépa tart görbe tükröt nekünk – nagyszabású zenés előadásra készül a Budaörsi Latinovits Színház

Egy sárgarépa tart görbe tükröt nekünk – nagyszabású zenés előadásra készül a Budaörsi Latinovits Színház

A többszörösen díjazott Liliom után újra Budaörsön rendez Kovalik Balázs, ezúttal Jacques Offenbach és Victorien Sardou nagyoperettjét, A RÉPAKIRÁLY-t állítja színpadra – a művet a színház apparátusához igazítva.

Budaörsi Latinovits Színház

A Budaörsi Latinovits Színház az egyetlen olyan állandó, kőszínházi struktúrával üzemelő színház ma Magyarországon, amely nem megyeszékhelyen vagy megyei jogú városban található. A színháznak – amely 2013-ban vette fel a posztumusz Kossuth-díjas magyar színész, Latinovits Zoltán nevét – 2015 óta van saját társulata, jelenleg 14 állandó színművészt foglalkoztat.

A Budaörsi Latinovits Színház fontos küldetésének tartja, hogy a világirodalom klasszikus és kortárs remekművei mellett évadról évadra szerepeljen repertoárjában magyar színdarab is, ezzel hívva fel a közönség figyelmét a hazai alkotók munkáira, és egyszersmind így ösztönözve a szerzőket olyan újabb és újabb művek megírására, amelyek igazul reflektálnak korunk problémáira.

Az színház új időszámításában, vagyis az elmúlt évtizedben olyan neves alkotók fordultak meg Budaörsön, és térnek vissza ide rendezőként, mint Alföldi Róbert, Fehér Balázs Benő, Hegymegi Máté, Kovalik Balázs, Laboda Kornél, Máté Gábor, Mohácsi János, Novák Eszter, Ördög Tamás, Pelsőczy Réka, Polgár Csaba, ifj. Vidnyánszky Attila vagy Zsótér Sándor.

És olyan komoly kritikai és közönségsikert arató előadások születtek itt, mint az ifj. Vidnyánszky Attila által rendezett Liliomfi, a Székely Csaba színdarabjából Alföldi Róbert által színpadra vitt Öröm és boldogság vagy Az igazság gyertyái, a Pelsőczy Réka által rendezett Születésnap és Vadászat, a Berzsenyi Bellaagh Ádám rendezte Beszélnünk kell Kevinről, a Wéber Anikó azonos című ifjúsági regényéből készült Az osztály vesztese vagy a számos rangos szakmai díjjal elismert Liliom, Kovalik Balázs első budaörsi rendezése Alföldi Róberttel a címszerepben.

www.latinovitsszinhaz.eu

Legolvasottabb

Könyv

Új könyves kihívás indult diákoknak, a cél egyszerű: elolvasni egymillió oldalt

Elindult az 1 millió oldal elnevezésű országos olvasásnépszerűsítő kezdeményezés, amely több száz iskola diákjait ösztönzi közös olvasásra. A kihívás január 31-ig tart.
Zenés színház

Kései remeklés – Jonas Kaufmann Otellója Bécsben

Sztárszereposztásban láthatta a közönség a Bécsi Állami Opera színpadán Giuseppe Verdi Shakespeare nyomán írt, időskori operáját, az Otellót. Vágyhat-e még másra a zenerajongó szíve? – tehettük fel a kérdést a november 2-i előadáson.
Klasszikus

Ritmus, szépség, dallam – íme a Zeneakadémia tavaszi programja

Antje Weithaas, Christian Teztlaff és Giovanni Guzzo hegedűművészek, Martina Frezzotti, Schaghajegh Nosrati és Cyprien Katsaris zongoraművészek, továbbá a Voces8 brit énekegyüttes lesznek a Zeneakadémia jövő tavaszi koncertkínálatának külföldi sztárjai.
Könyv

Nem akart emlékművet állítani magának – Udvaros Dorottya életéről Nyáry Krisztián írt könyvet

A Corvina Kiadó gondozásában jelent meg a Vetkőzés – Udvaros Dorottya élete című kötet, amelyben a Kossuth-díjas színművész pályája fontos döntéseiről, lázadásairól, tévedéseiről és a szabadságért vívott küzdelmeiről mesél. Olvass bele a kötetbe!
Klasszikus

Liszt h-moll szonátájáról nyílik tárlat a Liszt Múzeumban

Új időszaki kiállítás nyílik a Régi Zeneakadémián, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpontban november 13-án 17 órakor. A tárlat Liszt Ferenc egyik nagyszabású zongoraművét, a h-moll szonátát járja körül.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház kritika

Kései remeklés – Jonas Kaufmann Otellója Bécsben

Sztárszereposztásban láthatta a közönség a Bécsi Állami Opera színpadán Giuseppe Verdi Shakespeare nyomán írt, időskori operáját, az Otellót. Vágyhat-e még másra a zenerajongó szíve? – tehettük fel a kérdést a november 2-i előadáson.
Zenés színház ajánló

Sose halunk meg – egy történet, amelyben ott van az élet minden szépsége

Történet barátságról, szabadságról, nagy álmokról és az élet szeretetéről, amely egyszerre nevettet meg, és érinti meg a szívünket. A Pannon Várszínház zenés előadása december 6-án látható a MOM Sportban.
Zenés színház hír

Segítség helyett problémák – a SzíDoSz a minisztériumhoz fordult az Opera Mentőöv Program ügyében

Az Opera Mentőöv Program eredetileg a Covid miatt nehéz helyzetbe került művészek támogatására indult el, ám több kárvallottja lett, a szakszervezet várja az érintettek jelentkezését, valamint a minisztériumhoz fordult az ügyben.
Zenés színház hír

Takács Tamara, Sáfár Orsolya és Brickner Szabolcs is elismerést kapott a magyar opera napján

A Magyar Állami Operaház művészeinek és háttérmunkatársainak szokásos díjátadóját november 7-én tartották. Az elismeréseket Ivacs Balázs megbízott főigazgató adta át az Opera vezetőinek társaságában.
Zenés színház kritika

Miért akar valaki végezni a nevelt fiával? – a Siegfried Münchenben

Folytatódott a Bajor Állami Opera nagyszabású vállalása, harmadik részéhez érkezett Richard Wagner A nibelung gyűrűjének új produkciója. Tobias Kratzer rendezőnek ezúttal egy merőben más hangulatú darabbal kellett megbirkóznia.