Zenés színház

Hagyomány

2005.11.16. 00:00
Ajánlom
A Szegedi Nemzeti Színházban 2004 őszén tervezték bemutatni a Hegedűs a háztetőn-t Gregor József – aki Szolnokon már játszotta Tevjét – és Törőcsik Mari főszereplésével, Schwajda György rendezésében. A szolnoki produkciót újították volna fel szegedi szereplőkkel, ám a rendező visszalépése, Törőcsik Mari Nemzeti Színház-beli feladatai, illetve Gregor József betegsége miatt csak idén ősszel tudtak premiert tartani. Schwajda dramaturgiai elképzelését Szegeden Bal József valósította meg, így tulajdonképpen a szolnoki replikájának is tekinthető a dél-magyarországi produkció.

Gregor József

Felmegy a függöny, és előttünk áll Anatevka, egy igazi stetl, amelynek lakói a tűzhely-kocsma-bolt-zsinagóga-iskola határolta területen harmonikus egyszerűségbe, derűsen, a rájuk mért csapásokba beletörődve élnek. Mira János díszlete Chagall világát idézi (nem véletlen az orosz-francia festő képe és a musical címe közti egybeesés sem): nincs egyetlen vízszintes vonal a fából készült házakon, amelyek már annyi ideje állnak, hogy a gerendák besötétedtek. Felbomlott a rend. A háttérben orosz hagymakupolák a színpad teljes magasságában, csak a korlát kékje és a narancssárga felöltős hegedűs (Varga Donát) oldja a komor hangulatot. Szuggesztív, rendkívül erőteljes kép. Ötletes, ahogyan egy homlokzatelemet felhúznak, majd, ha a jelenetek a belső terekben – kocsma, Tevje háza – játszódnak, a házak ajtajait is felhúzzák. Azok a levegőben lógva szintén a chagalli könnyedséget, játékosságot, illetve a felfordult világot idézik. (A díszlet és a jelmez is csak apró változtatásokon ment keresztül a szolnoki előadáshoz képest.)

„Tevje gondolkodásmódja, habitusa roppant közel áll a szívemhez. Amikor a Művész presszóban leültünk Schwajdával beszélgetni, ő csak azt kérte tőlem: Jóska, nehogy koncepciód legyen. Nincs rá szükség, mert Tevje te vagy” – nyilatkozta Gregor József még a szolnoki előadás kapcsán. Igaza volt Schwajda Györgynek. Gregor bejön, semmit sem csinál, mégis megteremti azt a drámaiságot, amelyet a szerep hordoz. Leül a tejeskannára, és mozgással, gesztussal elénekli a Ha én gazdag lennék-et, és a Madaram is valóban megrendítően hangzik előadásában. A darab „problémás” részei a monológok, a töprengések, a beszélgetések Istennel. A hagyományos – és itt is alkalmazott – megoldás az, hogy a színész a közönségnek mond mindent, Istent pedig valahol a magasba révedve keresi. Gregor azonban ezeket a nézőt cinkossá bevonó kliséket úgy tudja alkalmazni, hogy nem veszik el sem a személyesség, sem a tragikum.

Hiába a férfiközpontú ortodox zsidó társadalom, ha a háttérben a nők irányítanak, és addig manipulálnak, amíg az ő akaratuk érvényesül. Sajnos ebben az előadásban nincsenek erős akaratú, erőteljesen ábrázolt asszonyok, lányok. A falu többi lakója szürke, a szereplők még a szerzők által alig felskiccelt vonásokkal sem tudják egyéníteni a figurákat. Nem bölcs a rabbi (Galkó Bence), inkább patópálos. Nem szegény, szerencsétlen Mótel (Gömöri Krisztián), hanem az arcára kiült idült vigyorral inkább örök vesztes, akit a házasság és a gyerek sem tesz felnőtté. Nincs forradalmi hév Percsikben (Pataki Ferenc), a koldust, Reb Náhumot (Somló Gábor) pedig láb nélküli – így „remek” élc a neki szóló „Ne lábatlankodjál!” megjegyzés az esküvőn.

Általánosan elmondható: nem minden prózai színész énekel olyan színvonalon, hogy musicalben szerepelhessen. Ezt a problémát a rendező azzal kerüli ki, hogy behozza a színpadra az énekkart. Saját, hétköznapi ruhájukban vannak, ha nem közreműködnek a kórusokban, a korlátra támaszkodva mozognak a zene dallamára, kívülállóként nézik, mi történik az anatevkaiakkal. A záró dalban azonban az éneken túl szerepet is kapnak. Igencsak direkt utalásként a dal közben a falu lakói egy tömbben hátrafelé mozognak, majd a díszletelemek leereszkednek. Mintha a gázkamrába mennének. A kórus marad, tovább énekel, de ez már így nem búcsúdal, hanem egyfajta gyászének is. Memento mori és memento mundi.

A musicalekre jellemző a feszültség végső feloldása. A Hegedűs a háztetőn fináléja azonban mégsem megnyugtató. Hiába a derűs optimizmus, hogy majd Amerikában, Krakkóban vagy Jeruzsálemben jobb lesz, a családi tragédiák, és az üldöztetést kiváltó előzetes események a műfaj talán legkomolyabb és legkomorabb darabjává teszik. Bár a történet a zsidóságról szól, azzal, hogy az egyéni tragédia szélesebb dimenzióba kerül, mondanivalója egyre egyetemesebb.

(2005. november 12. Szegedi Nemzeti Színház; Joseph Stein–Jerry Bock–Sheldon Harnick: Hegedűs a háztetőn; Tevje: Gregor József, Golde: Fekete Gizi, Cejtel: Kocsis Judit, Hódel: Márkus Judit, Chava: Papp Gabriella, Sprince: Stefanik Kata, Bjelke: Takács Veronika, Jente, házasságközvetítő: Szilágyi Annamária, Mótel, szabó: Gömöri Krisztián, Percsik: Pataki Ferenc, Fegyka: Boncz Ádám, Lázár Wolf: Megyeri Zoltán, Mordcha: Szűcs Lajos, Cejtel mama: Markovits Bori, Fruma Sára: Szonda Éva, Rabbi: Galkó Bence, Mendel, a fia: Kiszely Zoltán, Avram: Gyuris Imre, Avram II.: Járai Máté, Náhum, koldus: Somló Gábor, Jásszl, kalapos: Piskolti László, Csendbiztos: Szerémi Zoltán, A hegedűs: Varga Donát; km.: a Szegedi Nemzeti Színház Énekkara, Zenekara és Tánckara, Hóra Színház; díszlet: Mira János; jelmez: Vágó Nelli m. v.; az eredeti koreográfiát reprodukálta: Tanács István; rendező: Bal József)

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

A díva, akit a grúz szegénységből a világ tetejére segített az énekhangja

Tbilisziben született, Milánóban él, szerte a világon ünneplik. 2020-ban Japán és Kína mellett a Keresztény farsang sztárvendégeként Magyarországon is fellép „az operavilág Angelina Jolie”-jaként emlegetett szoprán, Nino Machaidze, aki magazinunknak karrierje lépcsőfokairól, múltjáról, jelenéről és jövőjéről is mesélt.
Klasszikus

Egy életet kell végigélni ahhoz, hogy valaki így tudjon zongorázni

Kurtág Márta emlékére szólt a zene szerdán a BMC-ben, a 94 éves Kurtág György játékát pedig videofelvételen hallottuk. Feleségének tett ígérete volt, hogy ezt a Mozart-szonátát adja elő.
Jazz/World

Jön Juan Diego Flórez – Íme a 17. VeszprémFest teljes programja

Az öt napos zenei fesztiválon duplázik a Jazz+Az, érkezik a Postmodern Jukebox és közönség elé lép a világ egyik legnépszerűbb opera csillaga, Juan Diego Flórez.
Könyv

Minden olvasója úgy érzi, róla szól - az Utas és holdvilág kultusza

Több mint 80 évvel megjelenése után az Utas és holdvilág népszerűbb, mint valaha. Nagy sikerű rádiójáték és színpadi előadás született belőle, nemsokára pedig film is készül - utánajártunk a kultregény titkának.
Vizuál

Eredeti művek – hamis kiállítás?

Lehet-e egy punkot klasszikus kiállításon bemutatni? Kifinomult bosszú a művészeti közegtől vagy egyszerű félreértelmezés?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

A díva, akit a grúz szegénységből a világ tetejére segített az énekhangja

Tbilisziben született, Milánóban él, szerte a világon ünneplik. 2020-ban Japán és Kína mellett a Keresztény farsang sztárvendégeként Magyarországon is fellép „az operavilág Angelina Jolie”-jaként emlegetett szoprán, Nino Machaidze, aki magazinunknak karrierje lépcsőfokairól, múltjáról, jelenéről és jövőjéről is mesélt.
Zenés színház ajánló

Mozart zenéje kíséri az apokalipszist a k2 Színház új előadásán

A k2 Színház új, abszurd és melankolikus bemutatója Mozart Dies irae-szekvenciájából indul ki, hogy a Requiem hangjain keresztül rákérdezzen, miért akarja megúszni az európai ember újra és újra a poklok poklát.
Zenés színház árvíz

Még egy árvíz, és nem menekül meg a velencei La Fenice operaház

Túlélte az árvizet Velence operaháza, de szakértők arra figyelmeztetnek, jelen állapotában az épület nem állna ellen még egy áradásnak.
Zenés színház ajánló

Az operavilág Angelina Jolie-ja az Erkel Színház színpadán

Először lép fel Magyarországon a világhírű grúz szoprán 2020. február 22-én, az Opera ünnepi műsorának sztárvendégeként. Az est programjában, amely több műrészlettel is utal az intézmény aktuális Keresztény Évadának tematikájára, az Opera együttesei és szólistái is közreműködnek.
Zenés színház gyász

Elhunyt Franco Bordoni olasz operaénekes

A nemzetközi hírű baritonénekest 88 éves korában, február 13-án érte a halál.