Zenés színház

Haja Zsolt: „Abból élhetek, amit szeretek”

2019.11.30. 17:30
Ajánlom
Haja Zsolt tizenéves koráig nemigen találkozott az opera műfajával – amikor azonban először látta színpadon Gregor Józsefet, felismerte: ez az ő útja. Idén, alig két évtizeddel később már a szakma egyik legrangosabb elismerésével, a kamaraénekesi címmel tüntették ki a Magyar Állami Operaház évadzáró Csillagóra gálaestjén.

Kívülről egyenes vonalú sikertörténetnek tűnik a pályája. Belülről is így érzi?

Abszolút mértékben. Sokszor hallom, hogy ez nem könnyű mesterség, de hála a Jóistennek és a segítőimnek, az én karrierem folyamatosan ível felfelé.

Meseszerű, ahogyan megvalósult a gyermekkori elhatározása, hogy operaénekes lesz.
Debrecenbe jártam szakközépiskolába, és a végzős osztálykiránduláson megnéztük Donizetti Don Pasqualéjának matiné-előadását az Operaházban. Gregor Józsefet volt alkalmam látni a címszerepben. Énekhangja, színpadi jelenléte és muzikalitása annyira magával ragadott, hogy egyből beleszerettem a műfajba. Otthon az volt az első mondatom, hogy operaénekes akarok lenni.

A családom mindenben támogatott: azt mondták, mindegy, mi leszek, csak mindig arra törekedjek, hogy abban a legjobb legyek. Édesapám pincér Debrecenben. Vendége volt leendő tanárnőm, Mohos Nagy Éva is, aki meghallgatott, és csak annyit mondott: nem tud ígérni semmit, de hall valamiféle affinitást bennem, tegyünk egy próbát.

bank_ban_foto_nagy_attila-141420.jpg

Petur bán szerepében: Haja Zsolt (Fotó/Forrás: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház)

Mikor érkeztek az első pozitív visszajelzések?

Munkát vállaltam a Csokonai Színház énekkarában, és az első komoly visszacsatolás az volt, amikor Kocsár Balázs karmester úr és Vidnyánszky Attila, a színház akkori igazgatója bizalmat szavaztak nekem, és A végzet hatalma című darabban megkaptam Melitone szerepét. Két áriában és egy duettben is meg tudtam magam mutatni. Szerencsémre ezt az előadást hoztuk a Nyári Zenei Fesztiválra az Operaházba, így ott is felfigyeltek az alakításomra, nagy sikerem volt. Persze akkor, 23-24 évesen inkább csak az átlagból tűntem ki, nem voltak olyan hangi kvalitásaim, mint manapság. Azóta sokat fejlődtem.

Mekkora változást jelentett elköltözni Debrecenből, ahol nemrég Az év Művészének jelölték, és az Operába szerződni, Budapestre?

A Magyar Állami Operaház Magyarországon a legek legje. Ha oda meghívnak valakit, aki ezzel a pályával akar foglalkozni, ennek a műfajnak a szerelmese, nem kérdés, hogy azonnal eleget tesz a felkérésnek.

Így voltam ezzel én is. Sokként ért a megtiszteltetés, ugyanis egyből a bariton operairodalom egyik csúcsát, A sevillai borbély címszerepét, illetve a Carmen torreádorát, Escamillót énekelhettem. Debrecenbe máig visszajárok, ez csupán jó időbeosztás és odafigyelés kérdése. Elismerés, ha az anyaszínházamban léphetek fel, de számomra az Opera az első. Külföldi szerződéseket is mondtam már vissza ezért, hiszen itt elhalmoznak szerepekkel: abból élhetek, amit szeretek.

A_rajnai_sellok_Keszei_Borival_foto_Rakossy_Peter-141406.jpg

Haja Zsolt és Keszei Bori A rajnai sellőkben (Fotó/Forrás: Rákossy Péter / Magyar Állami Operaház)

Grazban legjobb tenoristának járó különdíjat is kapott – miért volt egyértelmű, hogy mégis a lírai bariton szerepkör a legtesthezállóbb Önnek?

Szerencsémnek tartom, hogy a hangfajom valójában a bariton és a tenor között fekszik. Míg egyes bariton énekesek megküzdenek a magasságokért, nekem ezzel soha nem volt gondom. A tenorok világába tett féléves kitérőm, amelyet egy külföldi versenyen megismert énektanár javasolt, rávilágított arra, hogy inkább a bariton felé érdemes tendálnom. Három-négy kiválasztott áriát előadni egy versenyen egészen más, mint tenor fekvésben végigénekelni egy szerepet. Hosszú távon ez nem volna nekem kényelmes, a magasságok viszont, amelyeknek egy-két tenor is örülne, csodálatos módon megmaradtak.

Nagy műfaji sokszínűséget mutatnak a feladatai: a klasszikusok mellett kortárs operákban is fontos feladatokat kapott. Ez más jellegű felkészülést igényel?

Szolfézs szakon végeztem a szakközépiskolában, ennek köszönhetően ugyanolyan könnyen tanulom meg a modern operákat, mint a fülbemászó klasszikusokat. Ezek az előismeretek intonáció szempontjából is elengedhetetlen feltételei a modern darabok éneklésének. De azt is megfigyeltem, hogy a kortárs zeneszerzők egyre feljebbre írják a szólamokat, tehát a magasság, amelyet egy bariton énekel ezekben az operákban, Mozart tenor hangtartományának felelne meg. Talán ennek is köszönhetem a felkéréseimet, mert azon énekesek egyike vagyok Magyarországon, akik ebben a hangfajban, magasabb bariton fekvésben kényelmesen mozognak.

Imádtam a szerepemet Eötvös Péter A szerelemről és más démonokról című művében: mintha csak nekem írták volna – sokan gratuláltak hozzá, igazán magaménak éreztem.

Mágikus kromatizmus

Kapcsolódó

Mágikus kromatizmus

Eötvös Péter operáját az évad legizgalmasabb bemutatójának ígérték, és nem is okozott csalódást a García Marquez-regényből készült adaptáció, csupa jóérzéssel távoztam a magyarországi premierről.

A színészi átélés ilyenkor ösztönös, vagy tudatosan törekszik a teljes azonosulásra?

Régebben inkább csak a hang volt fontos, ma már a rendezői koncepciónak is része, hogy az énekes figyeljen a küllemére, karbantartsa magát, megfeleljen a szerep követelményeinek. Mivel a lírai baritonok közé tartozom, inkább Mozart, Rossini, Donizetti világában érzem jól magam, és a hangom is oda illik. Ezért is örültem különösen ennek a felkérésnek, ugyanis a buffo-operák után ebben az Eötvös-műben megmutathattam a drámai oldalamat, azt, hogy másra is képes vagyok. Hosszú távon a rendezés is érdekelne, de erőm teljében egyetlen dologra szeretnék koncentrálni, ez pedig az éneklés.

A nyáron zárult Puccini-évadnak melyek voltak a legemlékezetesebb momentumai?

A kollégáimmal úgy fogalmaztunk, hogy „Bohémélet-évadunk” van. Számos Bohémélet-előadás áll mögöttünk, és életem egyik legfantasztikusabb élménye volt a hagyományos feldolgozás díszletében, közegében, miliőjében létezni. Édesanyám is emlékeztetett arra, hogy valaha nagy álmom volt ebben az operában szerepelni. Sokfelé utaztunk a produkcióval, a vidéki színházakban óriási ovációval fogadtak, rendkívül hálás volt a közönség. A próbaüzemben megnyílt Eiffel Műhelyházban pedig a korábban játszott Bohémélet 2.0-t elevenítettük fel két előadás erejéig. Ott együtt játszhattunk a feleségemmel, az pedig mindig ünnep számomra, ha vele állhatok egy színpadon.

Lánykérés az Operaház színpadán

Kapcsolódó

Lánykérés az Operaház színpadán

Az Opera 132 éves történetének első színpadi lánykérésének lehetett tanúja vasárnap a közönség. A különleges esemény A denevér előadásán történt. A lánykérés bátor férfihőse Haja Zsolt, míg a szerencsés heroina Rácz Rita volt.

A családban mindent áthat a zene? Énekelnek a lányaiknak is?

Elkerülhetetlen, hogy az ember a gyerekeinek, illetve velük együtt énekeljen. Mindkét gyermekünknek nagyon jó a hallása és a hangja is, már lehet sejteni, hogy később a nyomdokainkba lépnek majd.

Az elmúlt időszakban milyen feladatok várták?

Debrecenben a Csárdáskirálynő bonvivánját, Edvint énekeltem. Az Operában vittem tovább a korábbi szerepeimet: a Carmina Buranában a baritonszólót, a Hunyadi Lászlóban Gara nádort, a Bajazzókban Silviót, A varázsfuvolában pedig a kedvencemet, Papagenót. Illetve úgy fest, hogy Lille-ben Mahler VIII. szimfóniájának baritonszólóját is előadhatom.

Az interjú eredetileg az Opera Magazin 2019. őszi számában jelent meg.

 

A fejlécképen Haja Zsolt és Balga Gabriella az Edgar című előadásban az Eiffel Műhelyházban. Fotó: Operaház.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

A 94 éves Kurtág György Mozartot játszik – VIDEÓ

Feleségének, Mártának tett ígéretét teljesíti be azzal, hogy február 19-én előadja Mozart F-dúr szonátáját a BMC-ben.
Zenés színház

Az operavilág Angelina Jolie-ja az Erkel Színház színpadán

Először lép fel Magyarországon a világhírű grúz szoprán 2020. február 22-én, az Opera ünnepi műsorának sztárvendégeként. Az est programjában, amely több műrészlettel is utal az intézmény aktuális Keresztény Évadának tematikájára, az Opera együttesei és szólistái is közreműködnek.
Klasszikus

Zaklatási botrány rázza meg a finn Sibelius Akadémiát

Egy finn lap szerint a helsinki zeneművészeti akadémia működéséhez tartozik a szexuális zaklatás és a növendékek megalázása.
Klasszikus

Az univerzum titkát tárja fel a Pannon Filharmonikusok

A pécsi zenekar Müpában adott sorozatának negyedik koncertjén Kelemen Barnabás egy finn csemegét játszik, majd csillagközi utazásra csábít Bogányi Tibor vezető karmesterrel március 6-án.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház árvíz

Még egy árvíz, és nem menekül meg a velencei La Fenice operaház

Túlélte az árvizet Velence operaháza, de szakértők arra figyelmeztetnek, jelen állapotában az épület nem állna ellen még egy áradásnak.
Zenés színház ajánló

Az operavilág Angelina Jolie-ja az Erkel Színház színpadán

Először lép fel Magyarországon a világhírű grúz szoprán 2020. február 22-én, az Opera ünnepi műsorának sztárvendégeként. Az est programjában, amely több műrészlettel is utal az intézmény aktuális Keresztény Évadának tematikájára, az Opera együttesei és szólistái is közreműködnek.
Zenés színház gyász

Elhunyt Franco Bordoni olasz operaénekes

A nemzetközi hírű baritonénekest 88 éves korában, február 13-án érte a halál.
Zenés színház ajánló

Vitray Tamás Händel-operában lép színpadra

Nem mindennapi operabemutatóval készül idei évadára a Szegedi Szabadtéri. Händel vígoperai jellegű művében, az Agrippinában Mester Viktória és Ludovik Kendi mellett Vitray Tamás is színpadra lép.
Zenés színház interjú

Apukák, korhelyek, Alberich, gonosz vagy borvirágos pasik

Nem is igazi basszus, inkább bariton, mondja magáról. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a legjelentősebb operajátszó helyekre hívják. Pünkösdkor például Salzburgba, de az alábbi beszélgetéshez is Párizsba telefonáltunk. Márciusban A Mester és Margarita premierjén láthatjuk színpadon.