Zenés színház

Hallható és titkos dallamok

2017.02.18. 11:58
Ajánlom
A zenés daraboknak nagy hatása volt az életére, mert – mint mondja – majdnem minden textusának van belső használatú ritmusa, rejtett melódiája. Prózai és bábszínházak felkéréseinek is eleget tesz, sőt számos dalszöveg is fűződik a nevéhez. Szabó T. Anna legújabb költeménye ezúttal az Opera újévi hangversenyén hangzott el.

- Hogyan ismerkedett meg a komolyzenével?

- Édesapám hozta közel hozzám a hangok világát, a legjobban Bartókra emlékszem. A Gyermekeknek című sorozattal kezdtük, ami nagyon jó bevezetés volt. A szüleimnek Kolozsváron igen sok lemeze volt, szinte mind klasszikusok, nagyon jó előadásban.

Koncertre nagymamám vitt el, és mielőtt elindultunk, elmondta, hogy először kicsit nehéz lesz olyan sokáig nyugton ülnöm, de hunyjam le a szemem és képzeljek képeket a hangokhoz. Ez bevált.

A nagyszüleim minden héten megfordultak a kiváló helyi Zeneakadémián; erről és nyelvtudós nagyapámról Balla Zsófia írta meg nagyon szépen, hogy „Az utolsó sorban ült mindig a hangversenyteremben, / (...) zenét lesütött fejjel hallgatott és ott / volt mindig az első sor, ahol ő ült”.

Szabó T. Anna

Szabó T. Anna (Fotó/Forrás: Szilágyi Lenke / Magvető Kiadó Opera magazin)

- Hangszeres vagy vokális tapasztalatokról is be tud számolni?

Zongoraoktatásban részesültem, amely ugyan igen rövid ideig tartott, de énekeltem az iskola madrigálkórusában is, csodálatos énektanár-osztályfőnöknőm irányításával. Később, gimnazistaként a szombathelyi városi kórusban folytattam az aktív muzsikálást.

A balett és az opera műfajára mikor lett figyelmes?

Mivel bérelt helyünk volt a kolozsvári színházban, nagyon sok darabot láttam, köztük sok operettet is; balettprodukcióra ugyan emlékszem, de igazi operát talán még nem láttam akkor. Nemrégen halt meg idős nagynéném, Jutka, vele mentem el először a budapesti Operaházba. Minden szelvénye megvan egy mappában, évtizedekre visszamenőleg. Csak a kilencvenhez közeledve volt kénytelen feladni a páholyát, és ebből tudtam, hogy már nem fog sokáig élni. A hagyomány azonban tovább él, hiszen a nemrégen a közelünkbe költözött anyósom is vásárolt magának bérletkártyát, és tudom, hogy a nyári születésnapomra is balettelőadásra szóló jeggyel kedveskedik majd a családnak. Különleges ajándék lesz, nagyon várom!

Mennyiben hat a gyermekeire az Ön lelkesedése? Miként lehet az operát közelebb vinni és megszerettetni velük?

Nagyon kedvelem Halász Judit operameséit és a hangoskönyveket is csak ajánlani tudom. Talán ezek a legjobb lehetőségek arra, hogy a csemete a saját tempójában, a maga kedve szerint hallgathasson meg valamit, akár tízszer-hússzor-százszor is, amíg meg nem érti és fel nem dolgozza azt. Nagyon jó lenne, ha minden gyerekszobába jutna egy „mesegép” (ahogy a fiaim nevezték a CD- és MP3-lejátszót). Jelenleg magam is egy kicsiknek szóló operakönyvön dolgozom Goldmark Károly Téli regéjekapcsán, és azt remélem, hogy ez a kötet is egy módja lesz annak, hogy a szülővel együtt felfedezőútra induljanak a zene birodalmába.

- Volt már olyan alkotása, amihez a klasszikus muzsika adta az inspirációt?

- Versírás közben nem szoktam zenét hallgatni, de előtte nagyon gyakran. Papírra vetettem már Mozart, Bartók, Schubert szellemi sugallatára készült költeményt, Bach-inspirálta szöveget és Mahlerre komponált novellát is. Ezt a tényt a címben vagy a textusban is jelezni szoktam. Bartók Cantata Profanájának kapcsán egy egész estés darabot készítettem fiatal felnőtteknek (Szarvasok szövetsége), amelyet Veszprémben mutattak be. Sok fordításom is napvilágot látott, a dalszövegek mellett jó tizenöt éve a színiakadémikusok vizsgaelőadására átdolgoztam a Bajazzók régi librettóját, pár éve pedig (buzgó itthoni éneklések közepette) Brecht–Weill tandrámáját,a Der Jasagert(Aki igent mond) ültettem át magyarra. Persze nemcsak a klasszikus alkotások, hanem a jazz és a flamenco is motiválóan hat már, és sokszor hallgatunk barokk operákat a férjemmel. Mivel nincs televíziónk, ez utóbbihoz az internetet hívjuk segítségül.

- Milyen körülmények között keletkezett újonnan rendelt műve, amely január 1-jén hangzott el a Magyar Állami Operaház koncertjén?

- Egy felkérésre íródó alkotásnak mindig van szorongásháttere is, hiszen az ember tudja, hogy milyen közönséghez beszél, ez pedig támaszt némi elvárást. Sok alkalmi költeményt írtam már, részt vettem költőversenyeken, és természetesen az egy hét alatt verslavinává dagadó hógolyózásban is Lackfi Jánossal és a többi kor- és pályatársaimmal; pont ilyesféle felfokozott hangulatba, izgalommal generált ihletett állapotba kellett kerülnöm a mostani munka során is.

Két álmodott sor, az első ária refrénje oldotta fel nyugtalanságomat; innen már tényleg könnyű dolgom volt.

Weöres Sándor világképe és vers-muzsikája volt a minta, idézem is a szövegben tőle, hogy „A dal madárrá avat”, de végig ott járt a fejemben – a Weörest megzenésítő, vele a versdallamról sokat levelező – Kodály mondata, miszerint „A zene mindenkié.” Az én újévi fogadalmam ennek nyomán az, hogy ne teljen el nap zenehallgatás és éneklés nélkül.

A cikk eredeti változata az Opera Magazin 2017. január-februári számában jelent meg.

Névjegy

Szabó T. Anna költő, műfordító 1972. június 4-én született Kolozsváron. Az ELTE magyar–angol szakos hallgatója volt, 1997-ben szerzett tanári és előadói diplomát, majd elvégezte az Angol Reneszánsz és Barokk PhD-programot. Írói, műfordítói, tanári és szerkesztői munkái mellett rendszeresen ír cikkeket és kritikákat is. Legutóbbi önálló verseskötete 2015-ben jelent meg a Magvetőnél A fűszermadár címmel. Munkásságát 2002-ben József Attila-díjjal ismerték el.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Kihirdették a 2021-es Artisjus-díjazottak névsorát

Könnyű- és komolyzenei alkotókat díjazott idén is az Artisjus. Fábri Pétert zenei munkásságáért életműdíjjal tüntették ki, az év zeneszerzője a világhírű dobos Borlai Gergő lett, míg a tragikusan fiatalon elhunyt Siklósi Örs előtt, posztumusz Junior Artisjus-díjjal tisztelegtek.
Színház

Étel só nélkül, élet színház nélkül – Interjú Barnák Lászlóval, a szegedi teátrum főigazgatójával

Izgalmas produkciókkal készül megünnepelni 90 éves jubileumát a Szegedi Szabadtéri Játékok. Van is ok az örömre, hiszen szép lassan újraindul a kulturális élet. Ám az óvatosságnak is helye van, ugyanúgy, mint a reménynek. Barnák Lászlóval, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatójával a művészetbe vetett hit jegyében, a pandémia árnyékában, a színházi világon jóval túlmutató kérdésekről is beszélgettünk.
Plusz

Pentaton Hangstúdió – egy tiszta hang a belváros szívében

2021-ben új szolgáltatással bővült az ország legnagyobb múltra visszatekintő privát művészügynöksége, a Pentaton Művész- és Koncertügynökség portfóliója: megnyílt az újonnan kialakított Pentaton Hangstúdió.
Jazz/World

„Élvezem, hogy mennyi mindent nem tudok” – Interjú Fábri Péterrel, az Artisjus életműdíjasával

Az Artisjus könnyűzenei alkotói életműdíját idén Fábri Péter író, költő, dalszövegíró, műfordító kapta. Az elismerés okán beszélgetve felidéztük, hogyan inspirálták őt barátok, szerelmek, dalok és formák. Megtudtuk, miért nem ír már több verseskötetet és az is kiderült, miként vált boldogtalan költőből boldog dalszövegíróvá.
Klasszikus

Bartók-kotta, Wagner-album, akár egy órán belül! – Házhoz jön a Rózsavölgyi kínálata

Mostantól még kényelmesebben juthatunk hozzá a Rózsavölgyi Zenemű- és Könyvesboltban fellelhető zenei kiadványokhoz és sikerkönyvekhez, ugyanis a Wolt futárai szállítják azokat házhoz, akár a rendeléstől számított egy órán belül.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Egy békacsalád története – Cigány Punkopera az OFF-Biennálén

A Független Színház Magyarország május 16-án tartja Balogh Rodrigó és Illés Márton Békamesék című darabjának ősbemutatóját. Az előadásban énekelve, fájó humorral fűszerezve jelenítik meg egy család három generációjának életét, akik azért harcolnak, hogy kitörjenek a békáknak rendelt mocsárból, és elfogadja őket a többségi társadalom.
Zenés színház magazin

Sába a mikrofon előtt

Lemezfelvétel készült Goldmark Károly legismertebb operájából, a Sába királynőjéből, az Eiffel Műhelyház Fricsay stúdiójában. A munkáról és az új helyszínről Csurgó Tamás zenei rendezőt, Kondás Ferenc hangmérnököt, valamint Gál Erika operaénekest, Sába megformálóját kérdeztük.
Zenés színház ajánló

Az édesanyákat ünnepik a Musical Villamoson

Különleges műsorral köszönti az édesanyákat az immár hatodik koncertjére készülő Musical Villamos. Az online is követhető 50 perces előadáson a nézők személyes üzenetei is elhangzanak.
Zenés színház hír

Ősbemutatóra készül a Madách Színház

Magyarországon eddig még nem látott Andrew Lloyd Webber-musical debütál júniusban a Madách Színház virtuális színpadán. A Vasárnap mondd el Szirtes Tamás rendezésében kerül a nézők elé.
Zenés színház hír

100 éve született Palócz László operaénekes

1955 és 1976 a Magyar Állami Operaház magánénekese volt, éveken át játszott a Szomszédok című teleregényben, Sümeghy úr szerepében.