Zenés színház

Hallott már a Trisztán-akkordról?

2017.05.22. 17:27
Ajánlom
Ha nem, akkor is biztos vagyok benne, hogy hallotta már. Születésnapján ezzel a híres hangzattal emlékezünk Wagnerre.

Amikor 1865. június 10-én bemutatták a Trisztán és Izoldát, a müncheni közönséget elragadta egyetlen akkord ereje. Az opera előjátéka a cselló együtemnyi dallamával, majd a Trisztán-akkordnak hívott hangzattal kezdődik, melyet a kor közönsége disszonánsnak érzékelt. A hangzat előfordul néhány helyen korábban is – egyes zenetudósok egyenesen Machaut-ig és Gesualdóig is visszavezették már, de halljuk Mozart "Disszonancia" vonósnégyesében (K.428) és Beethoven egyik szonátájában (op. 31.) is. Mégis, sehol sem olyan markáns és hatásos, mint itt.

Az opera első ütemei és a Trisztán-akkord

Az opera első ütemei és a Trisztán-akkord

Wagnert támadták és rajongták azért, mert gyakran figyelmen kívül hagyott harmóniai szabályokat, hogy a zenét még inkább a dráma szolgálatába állítsa. Szokatlan, de hatásos pillanatainak egyike ez a disszonancia, melyet a zeneszerző egészen Izolda haláláig, a harmadik felvonás harmadik jelenetéig nem old fel. Fantasztikus elgondolni, hogy Wagner egy egész opera időtartamán át képes fenntartani egy harmóniai feszültséget – ráadásul mindezt a romantika szerelem-halál dichotómiájába ágyazva, mely annyira hatásos volt a korban.

Az alábbi felvételen Jessye Norman énekli a híres részletet, a végén hallható a feloldás.

 A lenti rövidfilmben pedig a humorista Stephen Fry beszél az akkordról. Nem máshol, mint Wagner házában: "A Trisztán-akkordot játszom Wagner zongoráján. Csípjél meg, hogy nem álmodom" - mondja. (A végén pedig egy meglepetés, szóval nézze meg a videót.)

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Egy piszok erős nő az arab világban – A víg özvegy Dubajban

Állva tapsolta a közönség az Operettszínház A víg özvegy című előadását Dubajban, ahol három alkalommal látható Szabó Máté rendezése ezekben a napokban. Az alkotókat még az első előadás előtt sikerült utolérnünk.
Zenés színház interjú

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Zenés színház opera

Vízzel árasztják el a színpadot a Gioconda premierjén

Meg a többi előadáson is. Velence csatornái vizes valójukban elevenednek meg Almási-Tóth András rendezésében, amely Ponchielli legsikerültebb művét állítja színpadra 2019. február 22-én az Erkel Színházban.