Zenés színház

Hallott már a Trisztán-akkordról?

2017.05.22. 17:27
Ajánlom
Ha nem, akkor is biztos vagyok benne, hogy hallotta már. Születésnapján ezzel a híres hangzattal emlékezünk Wagnerre.

Amikor 1865. június 10-én bemutatták a Trisztán és Izoldát, a müncheni közönséget elragadta egyetlen akkord ereje. Az opera előjátéka a cselló együtemnyi dallamával, majd a Trisztán-akkordnak hívott hangzattal kezdődik, melyet a kor közönsége disszonánsnak érzékelt. A hangzat előfordul néhány helyen korábban is – egyes zenetudósok egyenesen Machaut-ig és Gesualdóig is visszavezették már, de halljuk Mozart "Disszonancia" vonósnégyesében (K.428) és Beethoven egyik szonátájában (op. 31.) is. Mégis, sehol sem olyan markáns és hatásos, mint itt.

Az opera első ütemei és a Trisztán-akkord

Az opera első ütemei és a Trisztán-akkord

Wagnert támadták és rajongták azért, mert gyakran figyelmen kívül hagyott harmóniai szabályokat, hogy a zenét még inkább a dráma szolgálatába állítsa. Szokatlan, de hatásos pillanatainak egyike ez a disszonancia, melyet a zeneszerző egészen Izolda haláláig, a harmadik felvonás harmadik jelenetéig nem old fel. Fantasztikus elgondolni, hogy Wagner egy egész opera időtartamán át képes fenntartani egy harmóniai feszültséget – ráadásul mindezt a romantika szerelem-halál dichotómiájába ágyazva, mely annyira hatásos volt a korban.

Az alábbi felvételen Jessye Norman énekli a híres részletet, a végén hallható a feloldás.

 A lenti rövidfilmben pedig a humorista Stephen Fry beszél az akkordról. Nem máshol, mint Wagner házában: "A Trisztán-akkordot játszom Wagner zongoráján. Csípjél meg, hogy nem álmodom" - mondja. (A végén pedig egy meglepetés, szóval nézze meg a videót.)

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

A mi Chicagónk

A Chicago a minőségi szórakoztatóipar egy legsikerültebb darabja. Nem azért persze, mert igen jól meg van csinálva. Inkább azért, mert jól ki van találva. Nemcsak a társadalmat leplezi le, de önmagát is. Alföldi Róbert rendezésében, a Kultúrbrigád és az Átrium előadásában pedig a mi, honi állapotainkat is.
Klasszikus

Varázslatosan festő koncertközpont épül Münchenben

Az osztrák Cukrowicz Nachbaur Architekte mérnökei építik azt a koncertpalotát, amelynek nagytermében 1800 néző kaphat majd helyet.
Klasszikus

Fidelio Klasszik: Bérczes, Elsässer, Tóth Vera

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 14-én lesz hallható a 92.1-en.
Vizuál

Frida hétfőnként is fogad

A nagy érdeklődésre való tekintettel július harmadik hetétől hétfőnként is látogatható a Nemzeti Galériában a Frida Kahlo-kiállítás.
Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Zenés színház kritika

A mi Chicagónk

A Chicago a minőségi szórakoztatóipar egy legsikerültebb darabja. Nem azért persze, mert igen jól meg van csinálva. Inkább azért, mert jól ki van találva. Nemcsak a társadalmat leplezi le, de önmagát is. Alföldi Róbert rendezésében, a Kultúrbrigád és az Átrium előadásában pedig a mi, honi állapotainkat is.
Zenés színház interjú

„A Marica grófnőnek minden száma sláger”

A Fertő-tó partján, Mörbischben láthatja a közönség Kálmán Imre örökzöld alkotását, a Marica grófnőt, amely zeneileg és látványosságában is lenyűgözőnek ígérkezik. A produkcióról a Seefestspiele Mörbisch művészeti vezetőjét, Peter Edelmannt kérdeztük.
Zenés színház interjú

"Szeretni kell és pont" – A nő kétszer

Kálmán Imre Cirkuszhercegnőjének kétestés, margitszigeti bemutatójának primadonna szerepében július 20-án Dobó Enikő, 21-én pedig Eperjesi Erika látható majd. A két „Fedórát” szerepükről és az előadásról kérdeztük.
Zenés színház kritika

Dadaista baba

Kortárs-ifjúsági-abszurd-bábopera – a négy jelzőből egy is elég, hogy a közönség előre tudja, nem szokványos élményben lesz része. Vajda Gergely Az óriáscsecsemő című darabja nem csupán megfelelt elvárásainknak, de felül is múlta azokat.